Előszó
Kis gimnazista korom óta mesteremül vallottam Herman Ottót, akinél magyarabb, egyetemesebb érdeklődésű és hatásában maradandóbb lángelmét nem ismerek. A középiskola negyedik osztályától egyetemi...
Tovább
Előszó
Kis gimnazista korom óta mesteremül vallottam Herman Ottót, akinél magyarabb, egyetemesebb érdeklődésű és hatásában maradandóbb lángelmét nem ismerek. A középiskola negyedik osztályától egyetemi éveim küszöbéig az ő írásain, tanításain, utóbb útmutatásain nevelkedtem. Merem állítani, hogy nincs nyomtatásban megjelent sora, amelyet ismételten el ne olvastam, végig ne gondoltam, át nem éltem volna. Pedig ez nagy szó, mert hiszen az én öreg mesterem egész kis könyvtárat írt össze: könyvet, cikket, tanulmányt, levelet, mondott jó egynéhány hatalmas képviselőházi beszédet. Mindezeknek ismeretében, valamint mert éveken át legszorosabb környezetéhez tartozhattam és mert sok kortársát, szaktársát és barátját kivallattam, mertem 1920-ban arra vállalkozni, hogy megírjam életrajzát.
Abban az életrajzban iparkodtam összehordani minden apró részletet, hogy hű és teljes képet rajzolhassak romantikus életéről. Könyvem végén összeállítottam Herman Ottó akkoriban teljes bibliográfiáját: kereken 1140 tételre rúgó munkáinak jegyzékét. Ezek közül 16 könyv és cikk foglalkozik a pókok világával, 42 a rovarok népes seregével, 184 a madarak hadával, 26 egyéb állatokkal, 8 növényekkel. 18 gazdasági és ipari kérdésekkel, 47 útirajzokat, 29 természeti képeket tartalmaz, 34 az állatvédelem nemes eszméjét szolgálja, 102 cikke, könyve és tanulmánya a néprajz tág mezejéről: az ősfoglalkozások: vadászat, halászat és pásztorélet színes, tarka mozzanatairól szól; 78 vegyes tárgyú cikke és levele, 30 humoros tartalmú írása, 387 politikai cikke és képviselőházi beszéde, 60 kultúrpolitikai írása és 78 kortársáról írott életrajza, arcképe egészítették ki a ritka gazdag jegyzéket.
Vissza