Vasárnapi Ujság 1914. november 22.

Előszó

Részlet:

Történet az életről, a halálról, a szerelemről és a háborúról.
(Folytatás.)
XIV.
A KRISTÁLY-KERTBEN.
Fáklyának öltöztetett villanycsillárok világítottak a Kristály-Kert nézőterén, Litinovo legelőkelőbb kis szinházában. A zenekar idegen városok könnyű utczai dalait játszotta, illatosan felhőző zenét, a mely szinte matematikai kiszámítottsággal hízeleg a jóllakott férfi ínyeinek. Czigerettafüst... A nézőtér fölött elhelyezett fényszórónak a szinpadra eső sugarai úgy játszottak a világossággal és a setétséggel, mint macska a gombolyaggal. Tébolyult ugrándozásban guggolva tánczoló szláv nők, ázsiai bonczok, a kik merev előkelőséggel lapdáztak késekkel és nyeltek tőröket, egy csodálatos hangú kreol csalogány (ha más égöv alatt születik, császári operaházak üdvöskéje, így a bőrének színe halálig a kisebb dobogóra utasítja), angol és amerikai kopogó tánczosok, nagy lengyel szépségek és franczia kan-kan tánczosnők, a kik - noha a fényes városnak csak zugolyaiból érkezvén, mégis a hazájukbeli izlés és gazdagság öt korszakából hoztak ide valamit - egymásután jöttek és távoztak e szinpadról, a melynek rivaldája körül a veresen világító üveggömbök, mintha egy kisebb pokol hideg tüzei lettek volna. És e szinpadon mégis szűzi gazellák is szökdeltek, keserves fiatalságukat a más bűne, a más gazdagsága mellé ültetvén el inséges kövi virágként. Vissza