Előszó
A Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének Országos Tanácsa 1992. december 17-én tartotta meg soros, de egyúttal - ilyen összetételében - utolsó ülését. Az Elnökség javasolta az OT küldötteinek, hogy hívják össze a Lakásszövetkezetek II. Kongresszusát és tűzzék annak napirendjére a LOSZ átalakulását, a Szövetség alapszabályának módosítását, megújítását, az. Elnökség és a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztását. Az OT a javaslatot megvitatva úgy határozott, hogy 1993. február 20-ára a kongresszust összehívja. Az. OT a kongresszusra a PM hivatalos statisztikai kiadványának lakás-, garázs- és üdülőegységei adatait alapul véve 2500 lakásegységnek megfelelő viszonyszám szerint f elkérte a területi megyei (budapesti) szövetségeket küldöttek delegálására. Ily módon 125 küldött részvételével kerülhetett sor a LOSZ történetében sorsdöntő kongresszus megtartására.
Mint ismeretes, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége 1990. áprilisában a SZÖVOSZ megszűnésével egyidejűleg, annak egyik jogutódjaként alakult meg. Az alakuló kongresszus sokunk emlékezetében eleven él. A rendszerváltás küszöbén az önállóság kivívása fontos esemény volt. Az ágazatban dolgozó, azért társadalmi tisztséget vállaló több, mint 600 küldött elszánta magát egy, a. lakás-, garázs- és üdülőszövetkezetekért tenni tudó és akaró önálló országos érdekképviselet létrehozására. Alapszabályt alkotott, tisztségviselőket választott, fontos és meghatározó jövőképet formált, a szükségleteknek megfelelő elvárásokat és feladatokat fogalmazott meg.
Ma már tudjuk, hogy az alakuló I. kongresszus mérföldkő volt a lakáságazat történetében, de a hozzáfűzött reményeket nem alapozta meg kellőképpen. Nem volt igazán és kellően előkészítve, az alapszabály számos kérdést nem rendezett le egyértelműen és következetesen, a társadalmi tisztségű vezető testület és az attól elkülönülő, önálló hatáskörű ügyvezető igazgatói státus időzített bomba volt. A kongresszus által meghatározott feladatok, koncepciók végrehajtásához nem sikerült jó személyi és alkati adottságú tisztségviselőket választani, ami ugyancsak az előkészítés gyengeségére utalt. Mindezek szomorú, küzdelmekkel teli, de gyötrelmes két és fél éves működést eredményeztek.
Őszintén meg kell vallani, hogy ezek az előzmények nem kis feladatot sugalltak az Elnökség számára ahhoz, hogy egy sikeres és zavartalan átalakulás megtörténhessen. Talán ennek tudható be, hogy az. átalakulás az előzetes tervekhez képest csúszott és áthúzódott 1993-ra.
Ma az átalakulás után nemcsak megkönnyebbülve, hanem jóleső érzéssel is tapasztalhatjuk: az átalakulás - igaz fáradságot, időt és energiát nem kímélve - jól előkészítetten, fegyelmezetten, magas fokú elhivatottságú küldöttek részvételével, soha nem tapasztalt egység kinyilvánításával, sikeresen zajlott le. Köszönet mindazoknak, akik az Elnökségben, a Felügyelőbizottságban, különféle előkészítő bizottságokban, bizottságon kívüli munkaköri kötelességből fakadóan, lelkiismeretesen és jó szívvel, odaadással elősegítették e végkép ilyen kialakulását.
A Lakásszövetkezetek 11 Kongresszusa szó szerint lezárt egy időszakot.
Vissza