A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve 1951.

Előszó

Munkaközösségünk Évkönyve az elmúlt, 1951-es év munkájáról a számot. A munkaközösség létrehívását, tudományos feladataink új módon való elvégzését a szocialista, a materialista történelemszemlélet tette számunkra parancsolóvá. Tudjuk, hogy marxista művészettörténet akkor ígér mielőbbi biztos eredményt, ha újszerű kutatómunkánk kapcsán szerzett tapasztalataink késedelem nélkül mindnyájunk kincsévé, munkaközösségünk szellemi tulajdonává válnak.
A magyar marxista művészettörténet kialakítása és fejlesztése keretében feladatunk az utolsó százötven év hazai művészetére vonatkozó történeti anyag minél teljesebb és szélesebbkörű összegyűjtése. Az új anyag alapján feladatunk művészeti multunk átértékelése s a 19-20. századi magyar művészetek történetének materialista elveink szerint való bemutatása, dialektikus összefoglalása, megírása. Szocialista tudományunk új szempontjai, materialista értékítélete miatt lesz vitathatatlanul fejlettebb és magasabbrendű a polgárinál. Véleményét és tételeit a múltbelinél sokkal nagyobb adatanyagra alapozna.
A marxista tudományos szellem megteremtése, a közösségi munkamódszer kialakítása és multunk minél alaposabb, tárgyszerű megismerése lehetővé teszi munkaközösségünk számára, hogy helyesen tárhassuk fel az utolsó százötven év magyar művészettörténetének értékeit, világosan domboríthassuk ki haladó hagyományaink jelentőségét és mutathassunk rá kultúrértékeinknek a jelen forradalmi átalakulásában betöltött szerepére.
E feladatok körében végzett első munkánkról ad számot Évkönyvünk; tudományágunknak a történeti materializmus irányába tett első közös lépéséről. Ez érdeme. De nem hallgathatók el hibái sem. Nem hallgatható el, hogy a cikkek, tanulmányok szerzői közül többen nem merték még vállalni az új tudományos igény kezdeti lépéseivel járó kockázatot. Nem hallgatható el, hogy a tanulmányok; közlemények részben még a közösségi követelményeket tekintetbe nem véve születtek. Kutatóink érdeklődése még nem irányult kellőképpen azok felé a problémák felé, amelyeknek megoldása művészettörténetünk elsőrendű feladata.
A kötet, a munkaközösség céljainak megfelelően, első felében sorakoztatja fel az elvi, ideológiai mondanivalóik miatt született tanulmányokat, második felében az inkább anyagközlő jellegű cikkeket. Az első részben közölt tanulmányok ugyancsak új anyag feltárása alapján készültek, s a második rész anyagközlő cikkeiben szintén akad több érdemes, elvi jelentőségű vélemény, megállapítás.
Nem lehet feladatunk a kötetet megelőző önkritika gyakorlása. Ennek helyes megfogalmazásához a széleskörű, új szempontokat felvető bírálat segít majd. Nem hiba nélkül, de tudományunk iránt érzett felelősségtudattal és azzal a vággyal állítottuk össze Évkönyvünket, hogy a magyar művészettörténetet mielőbb komoly, szocialista tudománnyá formáljuk. Vissza