Aetas 2021/1-4.

Fülszöveg

„S valóban, a háború kezdete az „árulás" konstruálásának virágkorát hozta magával: nem csak azt, hogy a közvélemény széles körben árulókról beszélt, hanem tömeges letartóztatások történtek az árulás büntető törvénykönyvből vett bizonytalan interpretációjára alapozva. Jaroslav Hasek Svejk, a derék katonájának bizonyos epizódjai (például amikor Svejket váratlanul letartóztatják Prágában és hűtlenséggel vádolják, mivel tiszteletlenül beszélt a Habsburgokról) igaznak tűnhetnek, mivel a háborús konfliktus első hónapjaiban előfordult konkrét esetek százait tükrözik. A hűtlenségi törvény tömeges alkalmazásában döntő jelentősége volt annak, hogy a hadsereg szinte diktatórikus hatalomra tett szert a „háborús zóná"-nak (Armee im Felde) minősített területeken. De még ennél is fontosabb, hogy Magyarország kivételével minden civil lakos katonai törvénykezés alá tartozott most minden politikai bűntény (beleértve az 58.§, a 65.§ és a 67.§ alá tartozó ügyeket) esetén. Legalább 1917 közepéig a... Tovább

Fülszöveg

„S valóban, a háború kezdete az „árulás" konstruálásának virágkorát hozta magával: nem csak azt, hogy a közvélemény széles körben árulókról beszélt, hanem tömeges letartóztatások történtek az árulás büntető törvénykönyvből vett bizonytalan interpretációjára alapozva. Jaroslav Hasek Svejk, a derék katonájának bizonyos epizódjai (például amikor Svejket váratlanul letartóztatják Prágában és hűtlenséggel vádolják, mivel tiszteletlenül beszélt a Habsburgokról) igaznak tűnhetnek, mivel a háborús konfliktus első hónapjaiban előfordult konkrét esetek százait tükrözik. A hűtlenségi törvény tömeges alkalmazásában döntő jelentősége volt annak, hogy a hadsereg szinte diktatórikus hatalomra tett szert a „háborús zóná"-nak (Armee im Felde) minősített területeken. De még ennél is fontosabb, hogy Magyarország kivételével minden civil lakos katonai törvénykezés alá tartozott most minden politikai bűntény (beleértve az 58.§, a 65.§ és a 67.§ alá tartozó ügyeket) esetén. Legalább 1917 közepéig a hadsereg ellenőrizte a hűtlenségi ügyek menetének legtöbb elemét, az „árulók" elleni vizsgálatokat és peres eljárást kezdeményezve. Mindez a hűtlenség önkényes értelmezését eredményezte a háborús zónákban, különösen Boszniában és Galíciában, gyorsított hadbírósági eljárással és a bűnösnek talált személyek azonnali kivégzésével."
Mark Cornwall tanulmányát számunk 162-189. oldalán olvashatják. Vissza