Előszó
Részlet a könyvből:
"- Nézdd, Emma, hajó! Hajó!
A gyermekek ujjongva szaladtak a part felé, hangjuk üde csengésével töltve be a levegőt. A Deegolf csöndes vizén egy bárka himbálódzott. Tarka...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"- Nézdd, Emma, hajó! Hajó!
A gyermekek ujjongva szaladtak a part felé, hangjuk üde csengésével töltve be a levegőt. A Deegolf csöndes vizén egy bárka himbálódzott. Tarka szőnyegekkel és selyempárnákkal boritott padjai fölött mennyezet feszült, amelynek szélein vékony rojtok lobogtak. A bárka ott himbálódzot a májusi meleg nap sugaraiban a fénylő folyamon, rózsaszínű, aranysárga, bibor és azurkék szinekben csillogva. Mint valami nagy, idegenországbeli madár, amelyet az Ir-tenger szele a walesi tengerpartra kergetett.
Emma vissza szerette volna parancsolni a gyermekeket, de azok már javában beszélgettek ama idegenekkel, akik lassu lépésekkel közeledtek.
A férfi karjával fogta föl a fiucskát.
- Ide, ide, ide legény! - kiáltotta feléje nevetve és hátrahajtotta fejecskéjét, hagy az arcába nézhessen.
- Milyen csinos fiucska vagy! Hogy' hívják a kicsi embert?
A fiu kapálózni kezdett és kiváncsian a hajót bámulta.
- John, - mondta mohón, - John Tomas!
Az idegen letette a földre.
- John? A másik gyermek felé fordult, aki borzas fürtjei alól tekintett rá.
- És te, szőkécske, téged hogy hívnak?
A kislány kecsesen meghajolt:
- Sarah! Thomas Sarah-nak hívnak. Mutasd meg nékünk a hajót!
Vissza