Lábánál holdvilág, fejénél napsugár... (dedikált példány)

Drávaszögi és szlavóniai magyar folklór/Tanulmányok, esszék

Szerző

Katona Imre

Lektor

Dr. Voigt Vilmos

Lábadi Károly

Eszék

'Katona Imre: Lábánál holdvilág, fejénél napsugár... (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	HunCro Lap- és Nyomdaipari Kft.
Kiadás helye:	Eszék
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	213 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	953-6265-00-8
Megjegyzés:	Katona Imre szerző által dedikált példány. A szerző fekete-fehér fotójával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Dr. Katona Imre hetvenöt éves? Aki személyesen ismeri alig hiszi el. A magyar néprajztudományban, a szövegfolklórban élő klasszikusnak számít aki sok évtizedes kutatómunkája során olyan értékeket halmozott fel, amelyek hozzásegítették az olvasót, hogy kerekebb képe alakuljon ki népünk kultúrájáról. Megszámlálhatatlanul sok tanulmányát, könyvét lehetetlen megkerülni, ha valaki a folklórműfajok kutatásába kezd. Legalább ilyen fontos életművének az a darabja, amelyet tudományszervezői és egyetemi oktatói munkássága jelent. Például a délvidéki folklórkutatások egyik aktív résztvevője és megszervezője volt. Előbb az újvidéki Hungarológiai Intézetben segédkezett a délvidéki magyarság néprajzi kutatásának megszervezésében az 1970-es évek elején, majd a Drávaszög magyarsága népi kultúrájának feltárásában és megismertetésében vállalt komoly szerepet.
Önállóan vagy társszerzőként végzett kutatásai révén fellebbent az ismeretlenség fátyla erről a sok régiességet őrző népcsoportról, s két-két és fél évtized alatt az egyik legjobban adatolt terület lett a Duna és a Dráva köze. A tájjal és népével először 1941-ben találkozott: a laskói születésű tudós professzor, Tálasi István vezette Táj- és Népkutató Intézet kopácsi gyűjtőtáborában egyetemistaként vett részt. Az akkori fiatalok közül a legeredményesebb és legszakszerűbb gyűjtőnek bizonyult. 1947-ben a gyorsírással lejegyzett kopácsi meséiből Csalóka Péter címmel válogatást jelentetett meg, amelynek folytatásaként sok-sok tanulmány és drávaszögi tárgyú könyv született. Mert szíve, a varázslatos vízi világ, a Csónak út-amelyről szépírói ihletettséggel azt írta, hogy Kopácsnál „a keskeny víztükröt lent kétoldalt sűrű hínárfal szegélyezi, a nyugalmukban megzavart halak ezüstös villanással tűnnek el benne; fent fűzfák borulnak az út fölé, természetes ernyőt tartanak a tűző nyári nap ellen. Kint a tavon nád és gyékényligetek, itt-ott tenyérnyi zöld sziget, némelyiken halászkunyhó. Tábortűz és pipafüst zavarja el a szúnyograjokat. Itt a mesélés egyik színhelye " - visszacsábította... Vissza

Tartalom

Lábadt Károly: Előszó 7
I. A jobbágy élet emléke
„Igen terhes a dunai szolgálat"
(Megj. Magyar Képes Újság, 33 évf. (1984), 18. sz., 2S.o.) 11
II. Néphit
„A világ végéig alhattál volna"
(Megj. Magyar Képes Újság, 34. évf. (1985), 14. sz., 12. o.) 15
Mikor veszíti el a boszorkány a szeme világát?
(Megj. Magyar Képes Újság, 34. évf. (1985), 11. sz., 17.0.) 18
„Sehol senkit nem rontottam "
(Megj. Magyar Képes Újság, 34. évf. (1985), 2. sz., 17.o.) 20
Itt. Szilágyi és Hajmási története 27
Szilágyi és Hajmási
(Megj. Magyar Nemzet, 1979. marc. 7., 8.0.) 29
Török rabság két fürt szőlőért
(Megj. Magyar Képes Újság, 34. évf. (1985), 14. sz., 12.o.) 32
Amiről a régi térképek mesélnek
(Megj. Magyar Képes Újság, 35. évf. (1986), 52. sz., 14-16. 0.) 34
Szilágyi és Hagymási
(Megj. Kiss Mária szerk.: AIII. Magyar-jugoszláv Folklór
Konferencia előadásai 2. Budapest, 1987. nov. 2-3.
Budapest, 1988. Folklór és tradíció VI. 131-142. o.) 41
IV. Kéziratos énekköltészet és utóélete 51
„Siralmas volt nékem világra születnem"
(Megj. Magyar Képes Újság, 33. évf. (1984), 39. sz., 25. o., 40. sz., 25. o.) 53
Egy kuruc bujdosóének maradványa a Kopácsi-énekes-könyvben (Megj. Bács-Baranyai Hírlap-Dunatáj, 8. évf.
(1977), 42. sz., 7. o. és 43. sz., 7. o.) 58
211
A vesszőfutás emléke a Kopácsi-énekeskönyv egy régi
katonadalában (Megj. Bács-Baranyai Hírlap-Dunatáj,
8. évf. (1977), 37. sz., 7. o., 38. sz., 7. o. és 39. sz., 7. o.) 63
„Ály előmben ru(z)sám, had(d) butsuz(z)am tőled! "
(Megj. Bács-Baranyai Hírlap-Dunatáj, 8. évf. (1977),
44. sz., 7. o. és 45. sz., 7. o.) 69
„Lásd, mely tsudálatos a szerelem dolga! "
(Megj. Bács-Baranyai Hírlap-Dunatáj, 8. évf. (1977),
40. sz., 7. o. és 41. sz., 7. o.) 73
a
A Kopácsi Enekeskönyv nemzetközi és tudományos jelentősége
(Megj. Tátrai Zsuzsanna-Kiss Mária (szerk.):
Folklór és tradíció VII. Budapest, 1994. 176-184. o.) 77
„Zöld Martzi második nótája" (Megj. Magyar Képes Újság,
25. évf. (1976), 12. sz., 18. o. és 13. sz., 18. o.) 87
„Megkövetem a nagyságos vármegyét " (Megj. Magyar Képes Újság, 26. évf. (1977), 1. sz., 22. o. és 2. sz., 20. o.) 92
V. Balladák bujdosóénekek 95
Ami drávaszögi balladakötetünkből kimaradt
(Megj. Magyar Képes Újság, 33- évf. (1984), 33. sz., 25. o.) 97
Kőműves Kelemenné „feltámadása"
(Megj. Magyar Képes Újság, 33. évf. (1984), 21. sz., 25. o.) 100
„Kis menyecske, hol az urad? "
(Megj. Magyar Képes Újság, 36. évf. (1987), 15. sz., 18. o.) 103
„Lábánál holdvilág, fejénél napsugár " (Megj. Hungarológiai
Közlemények 13. (1981), 1-2. sz., 1-4-, ill. 149-152. o.) 105
A vadász és lánya (Megj. Magyar Képes Újság,
26. évf. (1977), 17. sz., 20. o. és 18. sz., 24. o.) 109
VI. Dal, nóta, vers 115
A Kossuth-nóta ismeretlen változata egy múlt századi
kéziratos daloskönyvben (Megj. Magyar Képes Újság,
25. évf. (1976), 7. sz., 18. o. és 8. sz., 18. o.) 117
Petőfi nem alkuszik
(Megj. Magyar Képes Újság, 25. évf. (1976), 1. sz., 18. o.) 122
Hej, halászok, halászok (Megj. Magyar Képes Újság 29 évf
(1980), 22-23- sz., 48-49. o., 30. évf. (1981), 1. sz., 30. o., 2. sz.,
30. o., 3. sz., 30. o. és 4. sz., 30. o.) 126
„Baranyába, Kő vidékin " (Megj. Magyar Képes Újság,
25. évf. (1976), 16. sz., 19. o. és 17. sz., 21. o.) 147
VII. Prózai kis- és nagyepika 153
Természetmagyarázó hagyományok
(Megj. Magyar Nyelvőr, 71. évf. (1947), 1. sz., 31. o.) 155
Népnyelvi gyűjtés (Megj. Magyar Nyelvőr, 70. évf.
(1946), 3. sz., 113.o.) 157
Sírás - nevetés (Megj. Magyar Képes Újság,
33. évf. (1984), 23. sz., 25. o.) 158
Ki a Duna vizét issza (Megj. Magyar Képes Újság,
25. évf. (1976), 5. sz., 18. o. és 6. sz., 18. o.) 160
VIII. Kutatás - kutatók 165
A drávaszögi kutatás és mai folytatása
(Megj. Honismeret 14. évf. (1986), 3. sz., 27-29. o.) 167
IX. Ismertetések 171
Gyarapodó hagyományaink
(Megj. Üzenet, 4. évf. (1974), 11. sz., 874-877. o.) 173
Kórógyi szótár (Megj. Ethnographia, 91. évf.
(1980), 1. sz., 143-145. o.) 178
X. A Drávaszög folklórja (összegezés és kitekintés) 183
A hagyományos drávaszögi folklór tegnap és ma
(Megj. Hungarológiai Közlemények, 21. (1989), 4.
(81.) sz., 639-652. o.) 185
A drávaszögi folklór helye a magyar néphagyományban
(Megj. Néprajzi Látóhatár 1. évf. (1992), 1-2. sz., 125-131- o.) 202