Általános járványtan

Szerző

L. V. Gromasevszkij

Szerkesztő

Dr. Metneki János

Fordító

Dr. Háhn Géza

Budapest

'L. V. Gromasevszkij: Általános járványtan ' összes példány

Kiadó:	Egészségügyi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	308 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
A fogalom meghatározása (a járványtan tárgya). A járványtan a járványokkal, pontosabban a járványfolyamat törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. Ez a meghatározás az egyedül helyes mind az elnevezés történeti és etimológiai jelentésének, mind pedig jelenlegi gyakorlati alkalmazásának szempontjából. Ez annál fontosabb, mert az irodalomban szár mos olyan meghatározással találkozunk, amely meghamisítja e tudományról alkotott helyes elgondolásunkat.
Így egyrészt teljesen helytelenül kibővítik a járványtan fogalmát a „fertőző betegségekről szóló tudománnyá" (Stallybrass). Nyilvánvalóan téves ez a meghatározás, mert a fertőző betegségek problémájával nemcsak a járványtan foglalkozik, hanem számos más, önálló tudomány i» (mikrobiológia, parazitológia, fertőző betegségek klinikuma, kórbonctan, kórélettani statisztika, az egészségtudomány különböző ágai stb.).
Másrészt - és ez még gyakrabban észlelhető - egyes szerzők a járványtant mint egyéb tudományok részét akarják feltüntetni, például mini a mikrobiológiának vagy a fertőző betegségek klinikumának részét. Nyilvánvalóan téves ez az irányzat is, mert a járványtani törvényszerűségeknek, vagyis a járványfolyamat törvényszerűségeinek tanulmányozására teljes mértékben nem alkalmas egyik említett tudomány sem. A mikrobiológia és a fertőző betegségek klinikuma ugyanis lényegében véve biológiai folyamatokat tanulmányoz (a mikroba biológiája, a fertőző folyamat lebonyolódása az emberi szervezetben, immunológiai reakciók stb.), azonban a járványtan számára a biológiai folyamat a járványnak csakis egyik elemét jelenti, kutatásának tárgya - a járványfolyama.t - viszont olyan méretekben és formákban bontakozik ki, amely hozzáférhetetlen mind a laboratóriumi-bakteriológiai, mind a klinikai módszer számára.
A járványtan feladatai. Mivel a járványtan kutatási tárgya a járvány, illetőleg a járványfolyamat, a járványtan feladata, hogy feltárja és megismerje a járvány folyamatban megnyilvánuló törvényszerűségeket. Ebben a vonatkozásban tehát a járványtan elméleti tudomány, mert általánosítja a járványjelenségek megfigyeléseiből levont tapasztalatokat, miután a modern, tudományos metodikával ellenőrizte és kritikailag feldolgozta őket.
Más vonatkozásban viszont gyakorlati, irányú tudománynak mondható a járványtan, mivel elméleti kutatásainak és általánosításainak adatait átalakítja racionális, vagyis tudományosan megalapozott, gyakorlati járvány elleni intézkedésekké. Ebben áll a járványtannak, mint az ember bizonyos szükségletét (a járványok elleni küzdelmet) kielégítő tudománynak gyakorlati feladata. Vissza

Tartalom

I. A járványtan tárgya, feladatai és módszerei 5
A fogalom meghatározása (a járványtan tárgya) 6. - A járványtan feladatai 5. - A járványtan rövid története 6. - A járványtan módszerei 13. - A járványtan jelentősége az
egészségügyben, a népgazdaságban, a honvédelem fokozásában 19.
II. Az infekció 21
Az infekció és a fertőző betegség fogalma 21. - A mikróbafaktor és a kórokozó fajlagosságának jelentősége 22. - A makroorganizmus és a fertőzés 25. - A fertőző anyag
mennyiségének jelentősége a fertőző folyamat lefolyása szempontjából 26. - Természetes fogékonyság és immunitás a különböző fertőző betegségekkel szemben 29.
III. A fertőzés forrásai 33
A fertőző forrás általános fogalma 33. - A beteg ember, mint fertőző forrás és a betegség különböző szakaszainak és lefolyási formáinak járványtani jelentősége 36. Kórokozógazdák (bacillusgazdák); osztályozásuk és járványtani jelentőségük 41. - Állatok, mint fertőző források 46.
IV. A fertőzés terjedési mechanizmusa 61
A fertőzés terjedési mechanizmusának (fertőzési mechanizmusának) általános fogalma 51. - A kórokozó szervezetbeli lokalizációjának és a terjedési mechanizmusnak kölcsönös
összefüggése és egymást feltételező jellege 52. - A külső környezet és a fertőzés terjedési mechanizmusa 55.
V. A fertőző betegségek felosztása 57
A fertőző betegségek csoportosítását célzó irányzatok jelenlegi helyzete 57. - A felosztásra kerülő anyag 58. - Bélfertőzések 59. - A Légutak fertőzései 63. - Haematogén fertőzések 67. - A kültakaró fertőzései 73. - Különböző mechanizmusokon keresztül terjedő és kevéssé) kivizsgált fertőző betegségek 76.
VI. A fertőzés terjedésének tényezői és útjai 80
A fertőzés terjedésének tényezői és útjai 80. - A fertőzés élő terjesztői (vektorai) 82. - A talaj szerepe a fertőzés terjesztésében 102. - Élelmiszerek szerepe a fertőzés terjedésében
105. - A környezet különböző tárgyainak szerepe a fertőzés terjesztésében 113.
VII. A járvány folyamat mozgató erői 118
A járvány folyamat természete és a fogalmak meghatározása 118. - A járvány keletkezésének feltételed 124. - A járvány lefolyása és e folyamat mozgató erői 127. - A természeti tényező hatása a járványfolyamatra 132. - A járványok periodicitása 137.
VIII. A társadalmi tényező jelentősége a járványtanban 144
A társadalmi tényező általános értékelése 144. - Az emberi társadalom történetének befolyása a járványokra 146. -
A társadalmi élet egyes elemeinek jelentősége a járványtanban 148. - A járványok és a társadalmi rendszer 161.
IX. Járványügyi vizsgálat 165
A járványügyi vizsgálat célja 165. - A járványügyi vizsgálat módszerei és technikája 166. - A járványügyi vizsgálat céljaira felhasznált vizsgálati lapok 178. - A kerület (járás) járványügyi jellemzésének összeállítása 182. - Közegészségügyi-járványügyi felderítés háborús viszonyok között 184.
X. Járvány elleni küzdelem 186
A fertőzőbetegségek elleni küzdelem útjai 186. - A fertőzés forrásával kapcsolatos intézkedések 186. - A fertőzés terjedése elleni intézkedések 189. - A lakosság ellenálló képességének fokozása a fertőző betegségekkel szemben 190. - A járvány elleni intézkedések komplexicitásának elve 191.
XI. Közegészségügyi és vesztegzár jellegű intézkedések a fertőző betegségek terjedése ellen 193
Általános közegészségügyi intézkedések és jelentőségük 193. - Intézkedések a település egészségügy terén 194. - Az élelmezés egészségüggyel és az élelmiszer felügyelettel kapcsolatos intézkedések 198. - A vesztegzár jeli egű intézkedések 200. - A járvány elleni intézkedéseik megszervezése 204.
XII. Védőoltások és az oltásügy 209
A védőoltásokra vonatkozó általános adatok 209. - A védőoltások az egyes fertőző betegségek ellen 211. - A védőoltásügy megszervezése 223.
XIII. Járvány elleni intézkedések a gócban 227
A góc és felszámolása 227. - A beteggel kapcsolatos intézkedések 228. - Intézkedések a beteggel érintkező egészséges személyekkel kapcsolatban 239. - A fizikai környezettel
kapcsolatos intézkedések 244.
XIV. Fertőtlenítés 247
A fertőtlenítés fogalmának meghatározása és jelentősége a járvány elleni intézkedések rendszerében 247. - A fertőtlenítés formái 247. - A fertőtlenítés módszerei 249. -
A fertőtlenítés mechanikus módszerei 250. - Hőkezelés alkalmazása 252. - Száraz hő, mint fertőtlenítő 256. - Gőz-formalinkamra 265. - Fertőtlenítő vegyszerek és alkalmazásuk
szabályai 270. - A legfontosabb fertőtlenítő vegyszerek 272. - A fertőtlenítő vegyszerek alkalmazásának technikája 283. - Rovartalanítás és patkányirtás 287. - Fertőtlenítés különböző betegségeknél 290. - A háztartásban és termelésben használt különböző tárgyak fertőtlenítése 291. - A fertőtlenítő munka megszervezése 295.