Előszó
A valószínűségelmélet, a valószínűségszámítás a véletlen jelenségek összességeit, törvényszerűségeit kutatja.
A véletlen jelenségeknek - hasonlóan a determinisztikus jelenségekhez - meghatározott...
Tovább
Előszó
A valószínűségelmélet, a valószínűségszámítás a véletlen jelenségek összességeit, törvényszerűségeit kutatja.
A véletlen jelenségeknek - hasonlóan a determinisztikus jelenségekhez - meghatározott okai vannak. Míg az utóbbinál az okok láncolata áttekinthető, törvényeik pontosan leírhatók, addig a véletlen jelenségeknél az okokat nem ismerjük olyan mértékben, amennyire az a jelenség lefolyásának egyértelmű meghatározásához szükséges lenne. Ilyenkor a klasszikus logikai utat nem alkalmazhatjuk.
Nincs abszolút véletlen jelenség. Ismereteink bővülése, a körülmények változása valamely véletlen jelenséget szükségszerű, determinisztikus jelenséggé változtathat. A véletlen jelenség a körülmények valamilyen adott összességére vonatkozóan értendő. Ha megváltoznak a körülmények, megváltozik a jelenség véletlen jellege is.
A valószínűségi gondolkodásmód sok tudományos és gyakorlati problémának az egyetlen reális megközelítése, ugyanis a jelenségek elemzésekor többnyire nem küszöbölhető ki teljes mértékben a kockázat. Egy véletlen jelenséggel kapcsolatban meg kell határozni az ésszerű kockázatot, és azt bátran el kell fogadni. A valószínűségszámítás nemcsak annyit mond, hogy ezt és ezt javaslom, hanem azt is meghatározza, hogy az adott tanács elfogadása milyen mértékben nyújt biztonságot. A valószínűségi gondolkodás kiegészíti a klasszikus logikát.
Valószínűségszámításra van szükségük az elnököknek, a tábornokoknak és a politikusoknak (pl. leszerelési egyezmények sikeres megkötéséhez), de az üzletembereknek, az orvosoknak, a mérnököknek, az ügyvédeknek, sőt még a háziasszonyoknak is. Az élet fontos kérdéseiben általában az esélyeket kell mérlegelni.
Az első valószínűség számítási probléma 1494-ből ismeretes, de az elmélet fejlődése a XVII. század közepére tehető. A valószínűségelmélet bármilyen nehézségi fokon felépíthető, de alig akad a matematikának olyan területe, amelyet ne lehetne alkalmazni bizonyos típusú probléma megoldásához.
Vissza