Fülszöveg
Kvalitatív drogkutatások
A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek. Elsősorban a droghasználók kerülnek bemutatásra, a szcénák más alkotórészei mintegy háttérként jelennek meg a kötetben.
A kvalitatív kutatások módszere feltételezi a kutatás alanyainak akció-reakció értelmezését, párhuzamosan a kutató terepen történő - és azon túli, így a kötet megírása közbeni- jelenlétének folyamatos interpretációjával.
A címlapon megidézett Malevics kép, a „Fekete négyzet fehér alapon", utalás a kutatás módszertanára. Először minden egyszerűnek és egyértelműnek látszik: „ilyet bárki tud festeni", „ez nem jelent semmit", de a figyelmes néző végül felfedezi az előtér és a háttér elbillenő konstrukcióját és az olykor szabályos, máskor, a sarkok és az élek mentén feszült és szabálytalan...
Tovább
Fülszöveg
Kvalitatív drogkutatások
A kötetben a szerző az utóbbi években végzett, budapesti drogszcénákkal kapcsolatos kvalitatív kutatásainak eredményeit foglalja össze. A kutatások a város egymáshoz kapcsolódó, átfedő, mégis jól körvonalazható droghasználói szcénáiban készültek. Elsősorban a droghasználók kerülnek bemutatásra, a szcénák más alkotórészei mintegy háttérként jelennek meg a kötetben.
A kvalitatív kutatások módszere feltételezi a kutatás alanyainak akció-reakció értelmezését, párhuzamosan a kutató terepen történő - és azon túli, így a kötet megírása közbeni- jelenlétének folyamatos interpretációjával.
A címlapon megidézett Malevics kép, a „Fekete négyzet fehér alapon", utalás a kutatás módszertanára. Először minden egyszerűnek és egyértelműnek látszik: „ilyet bárki tud festeni", „ez nem jelent semmit", de a figyelmes néző végül felfedezi az előtér és a háttér elbillenő konstrukcióját és az olykor szabályos, máskor, a sarkok és az élek mentén feszült és szabálytalan ritmusát. A néző aktív bevonódásával alkothatja meg a kép tárgyát és értelmét. Ami Malevics alkotói projektjéből a nézőt magával ragadja, az a festő szándékaitól, de akár egy másik néző élményétől is különbözhet - mégsem nevezhetjük azt a véletlenek vagy a nézői fantázia játékának, hiszen amit a néző lát, az ott van előtte a festményen. A „semmitmondó kép" így válik értelmezhetővé, akár az alkotó, akár a néző, akár a kettő találkozása - azaz a kép figyelmes nézése - felől közelítünk. A kvalitatív kutatások esetében sokszor éppen az a feladatunk, hogy a „mindenki által tudott" vagy éppen a „de hiszen ez semmit sem jelent" közvélekedéséből bontsuk ki azt a jelentést - a jelentéseknek azt a sorozatát - ami a jelenség, esetünkben a droghasználat, értelmezéséhez közelebb visz.
A kutatói tekintet által feltárt droghasználat így nem a sötét űr, és nem is annak elfedése, hanem egy értelmezhető alakzat. Az alakzat és a háttérként szolgáló társadalmi jelenségek bemutatása - a szerző szándékai szerint - megindíthatja az érdeklődő olvasót, hogy a drogjelenségekkel kapcsolatos tudásunkat rekonstruálja.
Vissza