Kutatásszervezés és innovációmenedzsment az egészség- és élettudományok területén (dedikált példány)

Tartalom

Előszó 13
Dr. Várkonyi László: Az innovációmenedzsment elméleti alapjai 15
Az innováció fogalmi rendszere, fő jellemzői és hatásai 16
Az innováció meghatározásai 16
A kutatás-fejlesztés fogalma és típusai 18
Innováció és kutatás-fejlesztés 20
Az innovációs folyamatok fő jellemzői 21
A tudás és tanulás szerepe az innovációs folyamatok megvalósításában 22
Az innováció gazdasági haszna és a versenyképesség 24
Az innováció folyamatának modelljei 25
Lineáris modell 25
Schumpeteri modellek 27
Visszacsatolt láncmodell 29
Második generációs schumpeteri modellek és a tudásintenzív üzleti szolgáltatások 31
Az innováció típusai és az innovációmenedzsment feladatai 35
Az innováció típusai 35
Az innovációmenedzsment lényegi menedzsment kihívásai 37
Irodalom 50
Dr. Hronszky Imre: Szemléletváltás az innováció kutatásában - a zárt innovációtól a nyílt innováció felé 53
A zárt innováció, az innováció a zárt értéklánc részeként 54
A nyílt innovációról 59
A nyílt innováció és a tömegbe kiszervezés 62
"Kerülj kapcsolatba, és úgy fejlessz!" 63
Internetes innovációs portál 65
Tájékozódás az "innovációs bazárban" 66
Az innovációs közvetítők eltérő funkciói 68
Félreértések a nyílt innováció körül 69
A hálózatközpontú innovációs stratégiák alaptípusai 73
Nyílt közelítésmód az élettudományi innovációban 75
Az élő laboratóriumokról 78
Irodalom 81
Dr. Békés Gábor: Nemzeti innovációs rendszer (NIR) 83
A NIR fogalma, szereplői 84
A nemzeti innovációs rendszer fogalma 84
Az innováció gazdasági motivációja 87
A magyar NIR szereplői 90
Vállalatok 90
K+F+I-tevékenységet végző szervezetek 92
Állami szervezetek, intézmények 94
Finanszírozás és kockázati tőke Magyarországon 95
Együttműködések a NIR-ben 96
Vállalati együttműködések 96
Egyetemi kapcsolatok - Tudásközpontok 96
Hídképző szervezetek 97
Szakmai szövetségek 98
Innováció a magyar régiókban 101
Budapest és a magyar régiók 101
Regionális ügynökségek 101
Regionális fejlesztés: a Pólus-programok 103
Klaszterek és tudásparkok: a regionális innovációs együttműködés formái 105
Mi a klaszter? 105
Európai innovációs klaszterek 108
Európai tudásparkok 110
Magyar klaszterek 112
Magyar tudomány-, technológia- és innovációpolitika 114
A nemzeti TTI-politika 114
A regionális innovációs rendszer fejlesztése 117
Irodalom 119
Dr. Pörzse Gábor: Az innováció nemzetközi kitekintésben 121
Kutatás-fejlesztés, innováció az Európai Unióban 122
A közösségi kutatások rövid története az 50-es évektől a 80-as évekig 122
A keretprogramok, mint az európai kutatástámogatás legfontosabb eszközei 124
A lisszaboni folyamat 131
Az európia országok innovációs teljesítménye 135
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 138
Legújabb tendenciák a kutatás-fejlesztés, innováció területén élenjáró európai országok gyakorlatában 139
Svájc 139
Svédország 140
Finnország 141
Németország 143
Egyesült Királyság 144
Legújabb tendenciák a kutatás-fejlesztés, innováció területén élenjáró, Európán kívüli országok gyakorlatában 146
Japán 146
Egyesült Államok 147
Kína 148
India 149
Szingapúr 151
Irodalom 152
Dr. Szél Ágoston, Dr. Mátyus Péter, Dr. Pázmány Tamás, Dr. Vas Ádám, Dr. Buzás Norbert: Az ötlettől a megvalósításig: az innovációs folyamat és szakaszai 153
A kutatás 154
A kutatás alapintézményei, kutatóegyetemek 154
Irodalom 167
Alapkutatás 167
Irodalom 170
Korai fázisú kollaboratív kutatások a gyógyszeriparban 171
Irodalom 181
Klinikai kutatások 182
Irodalom 189
A kutatáshasznosítás lapjai 190
A technológia átruházása 191
A technológia hasznosításba adása 192
Hasznosítás spin-off vállalkozásban 196
Tudásalapú vállalkozások K+F-attitűdjei és innovációs stratégiája 198
Az innovációmarketing alapjai 201
Irodalom 203
Dr. Buzás Norbert, Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az innováció finanszírozása 205
Az innovációs folyamat finanszírozása 206
Finanszírozási alternatívák 207
Innovatív vállalkozások finanszírozási életpályája 208
A kockázati tőke jellemzői 211
A kockázati befektetők 213
A kockázati befektetők kiszállása 215
Irodalom 216
A kutatás-fejlesztést támogató fontosabb hazai és külföldi közfinanszírozású programok 217
Hazai programok, támogatások 217
Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások 224
Európai uniós programok, támogatások 238
Irodalom 245
Dr. Fésüs Ágnes: Pályázati alapismeretek 247
Pályázatfigyelés, pályázási feladatok a beadástól a teljesítésről szóló beszámolóig 248
Pályázatfigyelés 248
A pályázat beadása 249
A pályázat utánkövetése 250
A pályamű főbb tartalmi elemei 252
A pályázat szakmai tartalma 252
A pályázat költségvetése 254
A projekt megvalósítása 257
A szerződés elkészítése 257
Projekt menedzselése 258
Jelentések és elszámolások készítése, a projekt zárása 258
A hazai és külföldi (uniós) pályázatok jellemzői, eltérései 261
A jelentkezés feltételei / pályázat benyújtása 261
Elektronikus pályázati felületek 261
A döntéshozatal folyamata 262
Hasznos tanácsok 264
Fogalomtár 265
Irodalom 265
Szitáné Dr. Kazai Ágnes: A szellemi tulajdon védelme 267
Iparjogvédelem 268
Szabadalom 268
Használati minta 272
Védjegy 274
Formatervezési minta 277
Növényfajta 279
Földrajzi árujelző 280
Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 280
Kiegészítő oltalmi tanúsítvány 281
Szerzői jog 282
A szerzői jogi védelem tárgya 282
A szerzői jog jogosultja 282
A szerzőt megillető jogok 282
A védelmi idő 282
A szabad felhasználás esetei 284
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok 285
A szellemi tulajdon védelme területén működő fontosabb intézmények 286
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 286
Szellemi Tulajdon Világszervezete 287
Európai Szabadalmi Hivatal 287
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal 288
Kutatás a szellemitulajdon-védelmi adatbázisokban 289
Irodalom 296
Dr. Szebik Imre: Bioetika, a biotechnológiai kutatások által felvett etikai kérdések 297
Bioetika, erkölcs, etika 298
Az etikai elmélet 299
Természet és ember kapcsolata 300
Jog és erkölcs viszonya 300
A biotechnológiai kutatás etikai kérdései 303
Nyereségérdekeltség az orvosbiológiai kutatásban 303
A biotechnológiai kutatás-fejlesztés egészét érintő rendszersajátosságok 303
Mit kutassunk és miért? 304
A biotechnológiai termékek klinikai kutatásával kapcsolatban felmerülő etikai kérdések 306
A betegek és orvosaik tájékoztatása versus fogyasztásnövelés 307
A gyógyszerkutatás költségessége 308
Megoldási lehetőségek 309
A szabályozás szigorítása 309
Nemzeti Kutatásszervező Intézet? 309
Összefoglalás 311
Irodalom 311
Antoni Györgyi, Dr. Hanák Péter: Kutatásszervezés és innovációmenedzsment a felsőoktatásban 313
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlata 314
Környezeti háttér 314
Változás a kutatási eredmények hasznosulásában az ELTE-n 315
Az ELTE tudományos háttere, kutatási kapacitása 323
A technológiatranszfer-tevékenység kézzel fogható eredményei 325
Irodalom 331
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gyakorlata 332
A BME kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája 333
Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda 338
Villamoskari Hallgatói Innovációs Központ 339
Egészségipari Mérnöki Tudásközpont 340
A BME EMT pályázati tevékenysége és jellegzetes projektjei 343
eVITA Nemzeti Technológiai Platform 349
Az EMT részvétele az oktatásszervezésben 355
A K+F+I-tevékenységet nehezítő tényezők 356
Irodalom 359

Témakörök