Az Üveghegyen innen

Fülszöveg

Mit tehet egy fiatalember a szocializmus konszolidációs időszakában, ha kétkezi munkás? Mit tehet, ha filléres gondokkal kell küszködnie: napfényes lakásért a szülőkkel együtt lakott szoba-konyha helyett; nyugalmas, pihenést ígérő vasárnapokért a korsó sörökbe fulladó vagonkirakodás helyett; a több fizetést ígérő állások labirintusába tévedve az örömmel végzett, emberré tevő munkavégzés helyett Mit tehet ez a fiatalember, ha ki akar lépni környezetének hínárjából - a belenyugvás és hősködés részegségébe hullott apa világából, az öntudatlan robotolás fertőző kínjából, a fölfelé kapaszkodás próbatételeinek reménytelenségéből? Mit tehet ez a munkás fiatalember, ha nem akarja hirtelen indulatában elhagyni mindazt, amiből lett, s ami béklyózza, ami a fölsimeréssel, az értelmes élettel ajándékozza meg - noha közben elveszítheti támaszait: az apát, az anyát, a feleséget.
És mit tehet az a fiatalember, aki nemcsak a munkástémát látja meg a külvárosok, a gyárak, a kocsmák világában, mert számára a külváros, a gyár élettér, a munkások családtagok, társak, barátok, a szobakonyha pedig könyörtelen valóság?
... Mit tehet? Talán, miként Kutasi Gyula megírja, szépítés nélkül, hittel, üzenetet közvetítve, kiírja magából, akár a fájdalmakat, hogy gyógyulást és gyógyítást reméljen, és megpróbál emberekben gondolkodni, nemcsak munkásokban, megpróbál emberi jövőt igézni. Vissza