1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Debrecen
Kiadó: Déri Múzeum
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 101 oldal
Sorozatcím: Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tanulmányom anyagát a Hajdúság és a Sárrét találkozásánál fekvő községekben gyűjtöttem. E terület talaja a Nagy-Sárrét lecsapolt vidékével azonos fekete és barna agyagtalaj, keveredve a Hajdúság... Tovább

Előszó

Tanulmányom anyagát a Hajdúság és a Sárrét találkozásánál fekvő községekben gyűjtöttem. E terület talaja a Nagy-Sárrét lecsapolt vidékével azonos fekete és barna agyagtalaj, keveredve a Hajdúság homokos, szélhordta talajával. A Sárrét fő folyója a Berettyó ezen a területen is átkanyarog. Ezenkívül a két Kálló-csatorna tekinthető állandó vízgyűjtőnek.
A múltszázadi monográfiák az észak-bihari községeket, mint nagyrészt terméketlen, szikes talajú településeket említik. Valóban, a lápok, mocsarak lecsapolása után talaja gyorsan szikesedett.
A lecsapolást követő szántóföldi művelés, a trágyázás, s a kultúrnövények termesztése mindinkább eltüntették a szikes talajt. Ma már összefüggő nagy szikesek csak a legelőkön találhatók. A szántóterületeken csak kisebb foltokban tűnik elő a szik.
Az egész alföldre jellemző szélsőséges klíma a Hortobágy vidékéhez hasonló, valamivel több csapadékkal. A nagy téli, nem egyszer tavaszi fagy, a nyári forróság jellemzője a tájnak.
Ez a most már rohamosan változó táj a szomszédos Hortobágy, a Hajdúság, a Sárrét mellett csak kevésbé vonzotta a néprajz iránt érdeklődőket. Néhány lelkes etnográfus mellett inkább a történészek foglalkoztak az itteni hajdú-települések történetével, népének életével. Az etnográfusok érdeklődése csak a legutóbbi években fordult Észak-Bihar felé. Az itt végzett gyűjtések azonban többnyire publikálatlanok, főleg egyetemi szakdolgozatokban nyertek feldolgozást.
Tanulmányomhoz Konyár, Esztár, Hencida, Váncsod, Berettyóújfalu, Hajdúszovát, Derecske, Szentpéterszeg községekben végeztem gyűjtéseket. A szőlőművelés az említett községekben lényegében azonos módon történik, s szókészlete zömmel megegyezik.
Észak-Bihar szőlőművelése gazdasági szempontból nem számottevő, különösen a XVIII. század végéig. Ebben az időszakban kezdődik meg a szőlőskertek többségének telepítése.
Az alföldi, homoki szőlőműveléssel aránylag kevés tanulmány foglalkozik. E nem borvidéknek számító táj szőlőművelését pedig csak mint érintkező problémát tárgyalták, mint pl. Zoltai I., Ecsedi I., Balogh I., Fekete B., szőlőskerti épületek vizsgálatával foglalkozó tanulmányai. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. A szőlőtermelés múltja 4
II. A szőlőskert 6
III. A szőlőskertek építményei 13
IV. A szőlő és művelése 22
Szőlőfajták 22
Örökítés 26
Karózás 29
Nyitás 33
Metszés 35
Kapálás 35
Permetezés 40
Kötözés, kacsolás 43
Fedés 45
Trágyázás 46
V. Szüreti előkészületek. Szüret 47
VI. A must és a bor 72
VII. A törköly felhasználása, pálinkafőzés 79
Német nyelvű összefoglalás 84
A szőlőművelés és borgazdálkodás legfontosabb eszközei 87
Jegyzetek 100

Kurucz Albert

Kurucz Albert műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kurucz Albert könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem