Kisiratos helynevei

Előszó

Kisiratos az 1919-es román megszállásig Csanád megyei, azóta aradi falu Kevermes, Dombegyház és Kürtös szomszédságában, Aradtól országúton 21 kilométerre. Román hivatalos neve Dorobanti. 1980-ban 2100 lakosa volt. Új közigazgatási központja, Kürtös dűlőúton 5, aszfalton 6 km-re van.
A Maros törmelékkúpján települt falu "Földje fekete porhanyós, kevés szíkes helyeket kivéve mindent bőven megterem" (Palugyay). Az Aradi sík eme északnyugati részének térfelszínét az elhagyott Maros-medre, csatornázott erek - Kisiratos határában a Csíkér és a Cigánka -, laposok, határdombok (ilyen a két Hármas- és a Négyeshalom), kunhalmok (a községhatáron belül: Szőlő-halom, Snajder-halom, Harmadik halom), fasorok, erdőcskék teszik változatossá. A román nyelvű földrajzi Arad-monográfia a növénytakaró szempontjából a falu környékét "Zona silvostepei"-nek nevezi (átmeneti övezet az erdős vidék és a puszta között).
Csanád megye XVIII. századi újjászervezése óta az iratosi puszta e harmada a battonyai járáshoz tartozott. A csanádi központok, Makó és Battonya mellett városként némileg Gyula, igen erőteljesen pedig a közeli Arad gyakorolt vonzást Kisiratosra. Így a román megszállás igazi törést jó ideig nem okozott a falu fejlődésében (ehhez az is hozzájárult, hogy a két világháború közt Arad magyar többségű, fejlett ipari és kereskedőváros volt). Vissza