A majomketrec

Fülszöveg

Ha valaki soha nem hallott volna a húszas-harmincas évek Németországáról, és csak Tucholsky írásaiból ismerné meg, akkor is szinte teljes képet kapna a korabeli viszonyokról, emberekről. Ha érti a szatírát, a keserű gúnyt, ha azonosulni tud Tucholsky látásmódjával és alapvető magatartásformájával, a hazát "gyűlölve szeretni" ambivalens érzelmével, akkor nemcsak megérti, hanem át is érzi a német tragédiát. E tragédiaTucholsky egyéni tragédiája is volt, menekülnie kellett hazájából, s a számkivetettség, a honvágy, a pusztító hatalmakkal és eszmékkel szembeni tehetetlenség az öngyilkosságba kergette: 1935-ben, idegen földön, Svédországban halt meg. A Harmadik Birodalomban írásait betiltották, majd elégették - azokat az írásokat, melyek a német nyelvű publicisztika legkiválóbb erényeivel dicsekedhetnek. Szellemes, fordulatos nyelvezet, heinei ihletésű kritikai szellem és írni tudás, Karl Kraus-i merész témaválasztás, s az a képesség jellemzi őket, hogy a hétköznapok jelentéktelen eseményeit általános érvényűvé tudják tágítani. Írásai biztosan találnak célba, mert a korántsem tréfás témák előadásmódja nem nélkülözi a humort, a mosolyt, a szellemességet. A téma és a stílus ellentmondásossága, a köztük vibráló feszültség teszi Tucholsky életművét utánozhatatlanná és egyedivé; ma is szórakoztató, tanulságos, élvezetes olvasmány. Vissza