Kunmadaras juhászata

Előszó

Részlet:
I. A társadalmi és gazdasági élet története A juhászat szerepe Kunmadarason
„Az iskolában úgy tanultuk, hogy mikor a tatárok feldúlták Kunországzot, Kuthen kun király negyvenezer családból álló népével Magyarországra menekült, s IV. Béla királyunk letelepítette őket az Alföld termékeny rónaságára, ahol ezen kunok ivadékai a Nagy- és Kiskunságon ma is élnek. írja Györffy István . Kunmadaras társadalmi és gazdasági életének történetével Gyárfás L, Györffy Gy., Kelemen K. és Kormos L. foglalkozottl Szerintük ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott terület volt'. A honfoglalás idején pedig kabar nemzetségek folytattak itt nomád életet. A kabarok egyik nemzetségének ága Ohat vitéz vezetésével a falutól északra telepedett le. A honfoglalás után az ÜUő nemzetség birtokai terjeszkedtek eddig, majd Taksony vezér besenyőket telepített erre a tájra, amikor Thonuzaba besenyő vezér ajándék birtokként kapta a Kemeji részeket'^. IV. Béla király már a tatárjárás előtt is telepített ide a tatárok elől menekülő komán vagy kipcsak nemzetségeket, mad a tatárdúlás után ez a vidék a Tomaj nemzetség, Gergely kun főúr, az abádi nemzetség tagja, Sebestyén és Péter, illetve a tatárjárás után beköltözött Olas kipcsak nemzetség és Ohat utódai, a kócsiak tulajdona volt".
A honfoglaló magyarok nomád állattenyésztők voltak és pásztortársadalomban éltek. Az ősi, törzsi-nemzetségi szervezet bomlását, az osztálytársadalom kialakulását azonban - azonban bár több tényező segítette szerintünk jelentősen hátráltatta a kunok betelepítése a XIII. században. A betelepült kunok ugyanis a nemességhez hasonló kiváltságot élveztek és katonai szolgálattal adóztak. Ráadásul nagyrészt mocsaras, ingoványos földjeik a földművelésre alkalmatlanok voltak^ Vissza