A magyar sport bölcsője

Előszó

Az olimpiai centenáriumi és a millecentenáriumi ünnepségek fényében keveseknek jut eszébe, hogy Magyarország büszkélkedhet a világ egyik legrégebben működő modern kori stadionjával.
A sporttörténészek és sportvezetők kötelessége megemlékezni és a sportszerető nagyközönség figyelmét felhívni erre a tényre.
A könyv, melyet olvasója most kezében tart ezt a feladatot igyekszik teljesíteni.
A Millenáris, vagy akkori nevén a Csömöri úti versenypálya - ma már az út neve is megváltozott - a mai közönség szemében, ha egyáltalán ismerik, egy elfeledett kerékpárpálya (igaz, az országban az egyetlen). Pedig - s ez remélhetőleg könyvünkből is kiderül - a Millenáris volt a magyar sport bölcsője, itt született a hazai labdarúgás és a létesítmény otthont adott számtalan egyéb sportágnak is.
Az érdeklődő e kiadványban a magyar sporttörténet egészébe nyerhet betekintést miközben megismerkedhet a torna, az atlétika, a kerékpározás ide vonatkozó történetén túl a teke, a tenisz, az ökölvívás, az asztalitenisz, a kosárlabda, a kézilabda, az úszás, a vízilabda, a korcsolyázás és a jégkorong Millenárishoz kapcsolódó vonatkozásaival. Az itt látható fotók jelentős részét most tekintheti meg először a nagyközönség, de bízunk benne, hogy a szakemberek is érdeklődéssel fogják forgatni a könyv lapjait.
A Millenáris falai annyi átépítés után, méltatlanul elfeledve is magukban hordozzák a magyar sporttörténet dicső emlékeit, mely előtt most száz évvel a megnyitó után tisztelgünk, emlékezve mindazokra akik építették, használták versenyzőként, edzőként vagy szurkolóként és bízva abban, hogy újabb száz év múlva utódaink büszkén tehetik majd meg ugyanezt. Vissza