Kummagyaria (rossz állapotú)

Előszó

Őstörténetünk eddig ismeretlen, csak az utóbbi évek során felkutatott részletét kapja kézhez ebben a könyvben az olvasó: a kaukázusi magyarság történetét Kr. u. 900-1400-ig. Bizonyára meglepetéssel kérdi: hát éltek magyarok egyáltalán a Kaukázus vidékén félévezreddel honfoglaló őseinknek Levediából, a Don folyó vidékéről való eltávozása után? Valóság volna-e az, hogy a zárt településben élő kaukázusi magyarság nyomát még ötven évvel Mátyás király születése előtt is megtaláljuk a történeti kútfőkben?
Hogy erre a kérdésre megfelelhessek, szólnom kell valamit ennek a munkának a történetéről. Amikor évekkel ezelőtt Julianusnak, a hős domonkosrendi szerzetesnek életrajzát feldolgoztam, kezembe került XXII. János pápa 1329. októberében kelt egyik bullájának szövege. Ebben szó van Jeretány (> Gyeretyán > Gyertyán) "ázsiai" magyar, katolikus fejedelemről. Maga a bulla ismeretes volt már több mint száz esztendeje, de nem tudtak vele mit kezdeni, mert senki sem tudta, kire, miféle magyarokra vonatkozik az. Legtöbben úgy vélték, hogy az uralvidéki baskir-magyarokról van szó. Történeti alapon nem lehetett hozzáférni a rejtélyhez, de földrajzi alapon sikerült egyértelműen megoldanom a kérdést. Ugyanis a bulla említi, hogy Jeretány magyar országának szomszédjai az alánok és a malkaiták. Az alánokról tudjuk, hogy a XIV. században a Terek folyó mentén laktak a Kaukázus tövében. A malkaita nevet először is értelmeznem kellett. Vissza