Előszó
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, tulajdonképpen a negyedik, átdolgozott és aktualizált változata egy országtanulmány-gyűjteménynek, amely először idestova 25 éve jelent meg. Egy negyed...
Tovább
Előszó
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, tulajdonképpen a negyedik, átdolgozott és aktualizált változata egy országtanulmány-gyűjteménynek, amely először idestova 25 éve jelent meg. Egy negyed évszázad hosszú idő, hát még ha annyi minden történet és változott alatta, mint az utóbbi időszakban! Átalakult a világrendszer, ledőlt a berlini fal, felbomlott a Szovjetunió, kibővült és megerősödött az Európai Unió, a nemzetközi konfliktusok helye és tartalma átrendeződött. Mindezek a folyamatok nyomot hagytak az érintett országok, népek és közösségek értékrendjén, viselkedésén és kommunikációján. Németország egyesült, de aligha mondható el, hogy kulturálisan eggyé lett; Európa országai gazdaságilag, kereskedelmileg és politikailag integrálódtak, de kérdés, hogy kulturálisan is közelebb kerültek-e egymáshoz; a 21. század Kínája messze nem az a Kínai Népköztársaság, amelyiket egy negyedszázada ismert a világ; de az arab országok szerepe és helye is alaposan átértékelődött az utóbbi egy-két évtizedben.
Mindezek miatt szükségét éreztük egy új szemléletű és új tartalmú kötet összeállításának. A jelenlegi válogatás rendező elve az volt, hogy olyan országok kapjanak helyet a gyűjteményben, amelyeknek a hivatalos nyelve szerepel a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának az oktatási kínálatában. Ily módon az alábbi idegen nyelveknek megfelelő nyelvországok találhatók meg a kötetben: angol, arab, francia, japán, kínai, koreai, német, olasz, orosz, portugál, spanyol. Ennél a 11 nyelvnél a bemutatott országok száma több - hiszen egy-egy nyelvet több ország is magáénak mondhat; így például az angol nyelvterületről az Egyesült Államok, Írország és Nagy-Britannia egyaránt szerepel egy-egy fejezettel a kötetben, a német nyelvterületet pedig Németország és Ausztria mellett Svájc is reprezentálja. A könyv persze nem a nyelvekről szól, még csak nem is az országokról, hanem elsősorban a nyelvet használók kultúrájáról, az adott kultúra szabályairól és szokásairól, külön fókuszálva az üzleti kommunikáció vetületeire.
Vissza