Külső eladósodás és adósságkezelés Magyarországon

Előszó

A „Műhelytanulmányok" sorozat most megjelenő második kötetét a szerzők felkérésemre készítették el. Amikor a Jegybanktörvény életbelépésekor a Magyar Nemzeti Bank élére kerültem, a nyilvánosság előtt tett kevés ígéreteim egyike az volt, hogy a közvélemény elé tárom a külföldi adósság keletkezésének történetét, külső eladósodásunk állapotát, a jövő megoldásait. Fontosnak tartottam ugyanis, hogy az ország érdeklődő közvéleménye tisztába jöjjön az egyik legnehezebb mai örökségünkkel: a külső és belső eladósodottsággal.
Elmondhatom, hogy még a Nemzeti Bankon belül is voltak olyan vélemények, melyek szerint nem időszerű és nem taktikus e kérdésekről beszélni, hiszen a pénzügyi helyzetünk kedvezően alakul, fölösleges tehát ismét szóba hozni a kérdést. Én azonban érzékeltem, hogy az adósságból adódó terhek miatt, valamint más országok eltérő gyakorlata alapján, időről időre felbukkanhatnak olyan elgondolások, politikai törekvések, szakmai, félszakmai, netán dilettáns elgondolások, amelyekről a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak érdemes megfogalmazni saját álláspontjukat, az érdeklődők elé tárva a lehetséges megoldásokat, nemzetközi párhuzamokat, általában a tényeket.
Noha az 1990-es adósságválságot az ország túlélte, és ezzel a kérdés lekerült a napi feszültséget okozó problémák listájának éléről, mégsem meglepő, hogy az adósság ügye újra és újra felbukkan. Van bizonyos lélektani megalapozottsága ugyanis annak, hogy amikor az 1991-92-es recesszió, pontosabban a szerkezetváltással, a külpiaci váltással és a gazdasági rendszerváltás egyéb megrázkódtatásaival együttjáró termelésvisszaesés kiteljesedett, akkor jó szándékú körökben is fölmerüljön a könnyítés keresésének az igénye. Nem is kell tagadni, hogy az örökölt eladósodásból származó visszafizetési terhek erősen sújtják a magyar gazdaságot. Logikus tehát, ha a gazdasági elemzők keresik a terhek könnyebbítésének a módozatait. Más kérdés azonban az, hogy a szóba hozott megoldások valóban megoldások-e. Van-e tehát annak haszna, ha egy országban a politikai vagy szakmai körök adósságkönnyítésről, átütemezés-kezdeményezésről, külföldi támogatás iránti igényről beszélnek? Vissza