Előszó
Részlet:
Különös történetek
Érdemek és szolgálatok.
Hősünket mindenki szegény, nyúlánk termetű, jóságos fekete szemű, sima homlokú, csodaszép kezű, halvány arcú fiatal embernek ismerte, ki...
Tovább
Előszó
Részlet:
Különös történetek
Érdemek és szolgálatok.
Hősünket mindenki szegény, nyúlánk termetű, jóságos fekete szemű, sima homlokú, csodaszép kezű, halvány arcú fiatal embernek ismerte, ki ütött kopott öltözetet viselt; nagyon büszke, magába vonuló és mogorva kedélyű volt. Tizenkilencedik évét élte és Gil Gilnek hivták.
Gil Gilnek atyja, de már nagyapja, dédapja, ősapja is a cipészmesterséget űzte; anyjának, Lopez Krisztinának, kit hősünk születésekor vesztett el, szülei, nagyszülei ugyancsak cipész-művészek valának.
Gil János, mélabús hősünk atyja, fiát csak akkor kezdte szeretni, midőn ő is, fia is árván állottak a világon..., ebből én azt a merész következtetést vonom le, hogy a jámbor cipész és Lopez Krisztina házassága a rövid, de szerencsétlen házasságok mintaképe lehetett.
Gil Gil szüleinek házassága után hét hónap múlva született... Mondtuk, hogy a házasság nem volt. boldog; mindazáltal Lopez Krisztina megérdemelte volna, hogy jobban megsirassák mint a hogy férje tevé, mert midőn az ősei cipészműhelyéből a férje cipészségébe került, rendkívüli szépségén, drága ruháin, finom ágyneműin kívül egy gazdag, állandó megrendelőt is hozott férjének hozományul; ez az állandó megrendelő gróf volt; Rionuevo gróf, kinek nehány hónapon át, - ha nem csalódunk, hát hét hónapig - az a különös szeszélye volt, hogy kicsiny, finom lábacskáit a jámbor János mester esetlen cipőibe bujtassa.
Vissza