Különleges betonok és betontechnológiák II.

Tartalom

Előszó 13
Jelölések, cementekre vonatkozó táblázatok 15
A cement kémiai és ásványi alkotói, cementhidratáció 15
Feszültség, szilárdság 16
Alakváltozás 17
Geometriai és tömegjellemzők 18
A cementfajták megnevezése korábbi szabványok szerint 19
Az MSZ EN 197/1 európai szabvány szerinti cementfajták
és összetételük 20
2008. októberben gyártott hazai cementek 21
8. Látszóbeton 23
8.1. A látszóbeton fogalma 23
8.2. A nyers betonfelületek és készítésük 24
8.2.1. A nyers betonfelületről általában 24
8.2.2. A látszóbeton betontechnológiája 25
8.2.2.1. A cement 25
8.2.2.2. Az adalékanyag 26
8.2.2.3. Adalékszerek 27
8.2.2.4. A vasszerelés hatása 28
8.2.2.5. A beton keverése és tömörítése 29
8.2.2.6. Nagy látszóbeton-felületek 32
8.2.2.7. A látszóbeton utókezelése 33
8.2.3. A zsaluzat 34
8.2.3.1. A gyalulatlan deszkazsaluzat 34
8.2.3.2. Gyalult fazsalu 37
8.2.3.4. Préselt faforgácslemez 37
8.2.3.5. Rétegelt falemez 38
8.2.3.6. Műanyag zsalu 39
8.2.3.7. Acéllemez-zsalu 41
8.2.3.8. A zsaluzat készítése 41
8.2.3.9. A zsaluzat kezelése 46
8.2.4. A látszóbeton hibáinak okai. A hibák megelőzése és javítása 47
8.2.4.1. A betonfelület foltosodása 47
8.2.4.2. Utólagos felületszennyeződések javítása 49
8.2.4.3. A színegyenletesség biztosítása 50
8.2.4.4. A hibás, illetve helytelenül kezelt zsalu okozta hibákb50
8.2.4.5. Hullámos betonfelület 52
8.2.4.6. Erős lerakódás a betonon a zsalu hibás előkezelése miatt 52
8.2.4.7. Tisztítatlan, behomokozott és meghajlott élek 53
8.2.4.8. Felületi foltosodás puhafazsalu alkalmazása miatt 53
8.2.4.9. Egyéb technológiai hibák 53
8.2.5. Szempontok a látszóbeton tervezéséhez 55
8.2.6. Színezékek, színezés 57
8.2.7. A látszóbeton szerepe és módszere a metróépítésben 58
8.2.8. A látszóbeton készítése nyugat-európai
és hazai szabályozásának összefoglalása 59
8.3. Adalékanyag-mintás betonfelület 69
8.3.1. Előre gyártott elemek homloklappal felfelé 69
8.3.2. Vegyes szemű adalékanyaggal készített betonfelületek 70
8.3.3. Homloklappal a sablon alja felé készített előre gyártott
vasbeton elemek 70
8.3.4. Helyszínen készített adalékanyag-mintás betonfelületek 71
8.3.5. Egy szemcsés adalékanyaggal készített betonfelület 72
8.3.6. Példák az adalékmintás betonfelületre 72
8.4. Kőszerűen megmunkált betonfelület 75
8.5. Üvegszerűen megolvasztott betonfelületek 76
9. A habarcsok és a betonok szilárdságának növelése nedves őrléssel 78
9.1. A kötőanyag nedves őrlésének módszere 78
9.1.1. A nedves őrlés célja 78
9.1.2. Szovjet eredmények 80
9.1.3. Francia tapasztalatok 81
9.2. A hazai cementek nedves őrlése 83
9.2.1. A kísérletekhez felhasznált anyagok 84
9.2.2. A próbatest készítésének módja 84
9.2.3. Az őrlendő keverék összetétele és konzisztenciája 86
9.2.4. Cement és víz keverékének és a habarcsnak az őrlése 86
9.2.5. A habarcs és a beton nedves őrlésének időtartama 88
9.2.6. A különböző minőségű cementekkel készített habarcsok
szilárdságnövekedése 90
9.2.7. A betonok szilárdságnövelése őrléssel 92
9.2.8. A habarcs nedves őrlése és a nagy nyomású gőzölés
együttes alkalmazása nagy szilárdságú betonok előállítására 97
9.2.9. A habarcs nedves őrlésének hatása egyéb tulajdonságokra 98
9.3. Összefoglalás 101
10. A beton kezdőszilárdságának a növelése kristálycsírákkal 102
10.1. Bevezetés 102
10.2. Duriez szilárdulásgyorsító eljárása 102
10.3. A szilárdulásgyorsítás folyamatáról 103
10.4. A kísérlet 105
10.5. A kísérleti eredményekből levonható következtetések 111
10.6. Összefoglalás 112
11. Lövellt beton 113
11.1. A lövellt beton fogalma és technológiája 113
11.2. A lövellt beton bányabiztosítási alkalmazhatóságának vizsgálata 117
11.2.1. A vágatbiztosítás méretezése 117
11.2.2. Lövelltbeton-bányabiztosítás reológiai vizsgálata 117
11.2.3. Összefoglalás 124
11.3. Lövelléssel készített vízzáró vakolat 125
11.3.1. Bevezetés 125
11.3.2. Vízzáróság-vizsgálatok 126
11.3.2.1. A kísérleti testek anyaga 126
11.3.2.2. A próbatestek gyártása 127
11.3.2.3. A vizsgálat módszere 128
11.3.2.4. A vizsgálati eredmények 128
11.3.3. A próbatestek összetétele 129
11.3.3.1. A vizsgálat 129
11.3.3.2. A vizsgálat értékelése 130
11.3.4. Szilárdsági vizsgálatok 131
11.3.5. A zsugorodásból származó feszültségek 133
11.3.5.1. A beton és habarcs zsugorodása 134
11.3.5.2. A zsugorodásból származó feszültségek 134
11.3.6. Összefoglalás 135
12. Nagy nyomószilárdságú beton 136
12.1. Fogalma 136
12.2. A beton szilárdságát befolyásoló tényezők 138
12.2.1. A cementkő szerepe 139
12.2.2. Az adalékanyag szerepe 143
12.2.3. Tapadás az adalékanyag és a cement között 144
12.2.4. Összefoglalás 147
12.3. A nagy szilárdságú betonokra vonatkozó külföldi adatok 147
12.4. Nagy szilárdságú kvarckavicsbetonok 152
12.4.1. A kutatás célja 152
12.4.2. A kísérlet 152
12.4.2.1. A betonok összetétele és vizsgálata 152
12.4.2.2. Összefüggések a beton alkotói
és nyomószilárdsága között 157
12.4.2.3. Összefüggések a szilárdságok között 162
12.5. A kovasavliszt hatása a betonra 163
12.5.1. A kovasavlisztről általában 163
12.5.2. Kezdeti kísérleteink kovasavliszttel 164
12.5.3. Betonszilárdítás kovasavliszt felhasználásával 168
12.5.3.1. A kutatás célja 168
12.5.3.2. A vizsgálandó betonok 168
12.5.3.3. Kísérletek C30-16/KK jelű betonnal 169
12.5.3.4. Kísérletek C25-16/K f50 jelű (II) betonnal 193
12.6. Igen nagy szilárdságú betonok a rizsszalma hamujával 195
12.7. Polimerrel impregnált beton 196
12.7.1. Polimerek a betontechnológiában 196
12.7.2. Impregnálásra használt polimerek 197
12.7.3. Az impregnálás és a polimerizálás 197
12.7.4. Az impregnált beton tulajdonságai 198
12.7.5. Az Építőanyagok Tanszék kísérletei 206
12.7.6. Példák az alkalmazásra 213
12.7.7. Biztonságtechnikai és tűzvédelmi szempontok 215
12.7.8. Összefoglalás 217
12.8. Az autoklávolt beton 218
13. A beton húzószilárdsága 226
13.1. Bevezetés 226
13.2. A cementfajta hatása a beton húzószilárdságára 226
13.3. A cement őrlési finomságának hatása a beton húzószilárdságára 234
13.4. A beton húzószilárdságának növelése a cement őrlési
finomságának növelése és a gőzölés együttes alkalmazása révén 240
13.4.1. A kísérlet leírása 240
13.4.2. A gőzölés és az őrlésfinomság növelésének
együttes hatása a kísérlet tükrében 242
13.5. Egyrétegű ipari betonpadozat optimális összetételének keresése 253
13.5.1. A kísérlet leírása 253
13.5.2. A kísérleti eredmények értékelése 257
13.6. A durva adalékanyag fajtájának hatása a beton húzószilárdságára 269
13.6.1. A kísérlet leírása 269
13.6.2. A kísérleti eredmények 271
13.7. A víz-cement tényező változásának a hatása a beton
húzószilárdságára a beton kora függvényében 274
13.8. A cement őrlési finomságának és az adalékanyag
szemmegoszlásának a hatása a bazaltbeton húzószilárdságára 276
13.9. Vízépítési betonkísérletek nagy szemű adalékanyaggal 280
13.9.1. A kísérlet leírása 280
13.9.2. Megállapítások a kísérlet alapján 290
13.10. Nagy szilárdságú kavicsbetonok húzószilárdsága 296
13.11. Bazalt adalékanyagú betonok húzószilárdsága 304
13.12. A homokfajta hatása a beton húzószilárdságára 310
13.13. A beton húzószilárdságának a vizsgálata a kis szilárdságú
kőzetekkel 314
13.14. Kétrétegű betonok hajlító-húzó szilárdsága 319
13.15. A beton húzási alakváltozási jellemzői rövid idejű terhelésre 322
13.15.1. A a-e diagram jellege 322
13.15.2. A beton szakadó nyúlása 324
13.15.3. A kezdeti húzási rugalmassági modulus 324
14. A beton zsugorodását és lassú alakváltozását befolyásoló tényezők.
Kis zsugorodású és lassú alakváltozású beton 328
14.1. A befolyásoló tényezők figyelembevétele 328
14.1.1. A zsugorodást befolyásoló tényezők 328
14.1.2. A beton lassú alakváltozását befolyásoló tényezők 330
14.1.3. A zsugorodás és a kúszás időbeli lefolyása 335
14.2. A befolyásoló tényezők hatása kísérleteink szerint 335
14.2.1. Az adalékanyag fajtájának a hatása a beton zsugorodására
és lassú alakváltozására 335
14.2.1.1. Bevezetés 335
14.2.1.2. A kísérlet leírása 336
14.2.1.3. A betonok zsugorodása 339
14.2.1.4. A beton lassú alakváltozása (kúszása) 341
14.2.2. A lemezvastagság hatása a beton zsugorodására 343
14.2.2.1. Bevezetés 343
14.2.2.2. A kísérlet 344
14.2.2.3. Az eredmények és értékelésük 344
14.2.3. A vasbeton zsugorodás okozta feszültségei 348
14.2.3.1. Bevezetés 348
14.2.3.2. A kísérlet 348
14.2.3.3. A kísérlet eredményei 351
14.2.3.4. Az eredmények értékelése 356
14.2.4. A kalcium-klorid hatása a cementpép
és a beton zsugorodására 361
14.2.4.1. Irodalmi adatok 361
14.2.4.2. A kalcium-klorid hatása a cementpép
zsugorodására és duzzadására 362
14.2.4.3. A kalcium-klorid hatása a természetesen
szilárduló beton zsugorodására 365
14.2.4.4. A beton zsugorodásának időbeli alakulása.
A zsugorodási függvény 368
14.2.4.5. A kalcium-klorid hatása a gőzölt beton
zsugorodása 368
14.3. Betonelemek zsugorodásának és lassú alakváltozásának
nagymértékű csökkentése 375
14.3.1. Bevezetés 375
14.3.2. Zsugorodásmentes betonelemek 376
14.3.2.1. Nagy nyomáson gőzölt (autoklávolt) betonelemek 376
14.3.2.2. Atmoszferikus nyomáson gőzölt betonelemek 379
14.3.2.3. A lassú alakváltozás nagymértékű csökkentése 379
14.3.2.4. Csökkentett víztartalmú beton szilárdsága 381
14.3.2.5. Különböző víz-cement tényezőjű,
gőzölt és szárított betonelemek szilárdsága 381
14.3.2.6. A szárított betonelemek későbbi szilárdsága 382
14.5. A tartós terhelés hatása a beton törőszilárdságára
és rugalmassági modulusára 384
15. Prepaktbeton, kolkrétbeton 389
15.1. Fogalma 389
15.2. Prepaktbeton 389
15.3. A kolkrétbeton 390
15.3.1. Fogalma 390
15.3.2. A kolkrétbeton előnyei 391
15.3.3. Anyagai 391
15.3.4. Betontervezés 392
15.3.5. Munkahelyi vizsgálatok 393
15.3.6. A szilárd beton minőségének ellenőrzése 394
15.3.7. Alkalmazás 394
15.3.7.1. A beton összetétele 394
15.3.7.2. Keverési idő 394
15.3.7.3. A kolloid habarcs szállítása 395
15.3.7.4. Tömegbetonok víz felett 395
15.3.7.5. Tömegbetonok víz alatt 397
15.3.7.6. Kőszórások kibetonozása 397
16. Pörgetett beton 399
16.1. Fogalma 399
16.2. A pörgetett beton 399
Irodalom 402

Témakörök