1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Különbség 2012. május

Filozófiai folyóirat - XII. évfolyam 1. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

"Putnam A „jelentés" jelentése című írása Kripke Megnevezés és szükségszerűsége mellett talán a legfontosabb dokumentuma annak az 1970-es években lezajlott nyelvfilozófiai... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

"Putnam A „jelentés" jelentése című írása Kripke Megnevezés és szükségszerűsége mellett talán a legfontosabb dokumentuma annak az 1970-es években lezajlott nyelvfilozófiai fordulatnak, amelynek eredményeképpen a jelentés addig dominánsnak számító, Frege és Carnap nevéhez köthető elméletét, egy új szemantikai felfogás váltotta fel. E felfogást számos névvel illették a szerint, hogy mely jellemvonását kívánták hangsúlyozni: a referencia kauzális elmélete, a direkt referencia elmélete, szemantikai externalizmus, anti-deskriptivizmus, inillianizmus stb. A fordulat következményei messze túlmutatnak a nyelvfilozófia területén, hatása jóformán az analitikus filozófia egészére kiterjed, ezen belül is különösen a metafizika, az episztemológia, az elmefilozófia és a tudományfilozófia diszciplínáira. A következő néhány oldalon röviden ismertetni szeretném Putnam tanulmányának főbb téziseit, valamint jelezni Putnam filozófiáján belüli és azon kívüli hatásának néhány irányvonalát.

A jelentés hagyományos fregei elmélete szerint egy kifejezés két szemantikai értékkel, jelentéssel és jelölettel (carnapi terminológiában intenzióval és extenzióval) rendelkezik. A fregei jelentés sokféle szerepet tölt be az elméleten belül: meghatározza egy kifejezés jelöletét, ismerete biztosítja egy kifejezés kompetens használatát, hozzájárul a kifejezést tartalmazó mondat kognitív tartalmához stb. Bár a jelentések Frege szerint absztrakt, objektív entitások, egy kifejezés és a jelentése közötti kapcsolat mégis valamiféle individuális mentális aktusnak köszönhető, következésképp ugyanazon mentális állapotban lévő nyelvhasználók ugyanazon jelentést társítják egy adott kifejezéshez. Úgy tűnik tehát, hogy a fregei elmélet elkötelezi magát azon feltevés mellett, hogy egy kifejezéshez társított jelentés a kifejezést használó szubjektum belső mentális állapotának függvénye, másrészt amellett, hogy egy kifejezés jelölete a jelentés függvénye. Vissza

Tartalom

Niccoló Machiavelli
Politika, Retorika, Test
Kovács Norbert - Simon József: Előzetes megjegyzés 7
Simon József: Előszó Machiavelli válogatott leveleihez 9
Válogatás Machiavelli leveleiből
Ricciardo Becchinek, Firenze, 1498. március 9. 17
Francesco Vettorinak, Firenze, 1513. június 20. 21
Francesco Vettorinak, Sant'Andrea in Percussina, 1513. augusztus 10. 24
Francesco Vettorinak, Firenze, 1513. augusztus 26. 30
Francesco Vettorinak, Firenze, 1513. december 10. 35
Francesco Vettorinak, Firenze, 1514. január 5. 40
Francesco Vettorinak, Firenze, 1514. február 4. 42
Francesco Vettorinak, Firenze, 1514. február 25. 45
Francesco Guicciardininek, Carpi, 1521. május 17. 48
Francesco Guicciardininek, Carpi, 1521. május 18. 51
Francesco Guicciardininek, Carpi, 1521. május 19. 53
Eugene Garver: Machiavelli és a gyakorlati okosság története - Bevezetés 55
Simon József: Machiavelli és az értékkritika relativizmusa 79
Varia
Marosán Bence: A végtelenség vágya. A vágy dialektikus szerkezete 97
A szellem fenomenológiájában
Tóth Marianna: Nietzsche buddhizmus-értelmezése 127
Kőhalmi Péter: Szelíd, de nem súlytalan. Pop art, konceptuális művészet, politikum: 151
Erdély Miklós és Szentjóby Tamás progresszív munkái a '60-as évek második felében.
Kritika
Fazakas István: Részletek a filozófia történeteiből - 195
Olay Csaba - Ullmann Tamás: Kontinentális filozófia a XX. században
Faragó Emese: A lélek metamorfózisa. Kísérlet az ókori filozófia életgyakorlatként való értelmezésére-199
Pierre Hadot: A lélek iskolája - lelki gyakorlatok és ókori filozófia
Hámori György: A reprezentáció alternatívái és az akarat - 205
Bacsó Béla - Gábor György - Gyenge Zoltán - Heller Ágnes: A szépség akarata. Kép és filozófia.
Tóth Gábor: Az értelem láthatatlan fenomenalitása - 209
Ullmann Tamás: A láthatatlan forma. Sematizmus és intencionalitás.
Pál-Kovács Ramona: Gondolatok életről és halálról avagy a halál kísértete az élő felett- 215
Paul Ricoeur: Egészen a halálig. Töredékek.
Szamunk szerzői 219
Szerzőink figyelmébe 221
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem