"...lengve int búcsút a kert..." (dedikált példány)

Fülszöveg

A szerző önmagáról: Baján születtem, a termékeny bácskai anyaföldön, húsvét hajnalán. A csillagok az emberek szeretetének, a mindig újrakezdésnek és az életörömnek a képességeivel engedtek utamra. Első verseimet hétévesen elemista irkába írtam, első novellám tizenhét éves koromban jelent meg.
Aztán még néhány - majd jött a bomba, a beomlott falak, szétrobbant életformánk, az éhezés, a kisfiam kalapból csinált cipője, a dzsentri-lateiner középosztálynak szívós elnyomása és az annál is szívósabb küzdelem a létért. Sorsunk jobbra fordultán szerencsém a Mineralimpex-be vitt, negyedszázada, hogy először beléptem a kapuján. Olaj- és bányatermék külkereskedelmi vállalat, cég, amelyet átkozva-áldva, hűséges szeretettel ma is szolgálok.
A kereskedelem csodásan érdekes: úsznak az áruval rakott hajók, éjjel-nappal gurulnak a sztrádákon a kamionok, csattognak a síneken a szerelvények Kínától Dunapart teherpályaudvarig. Évezredes szakma ez, háborút szít és békét biztosít.
nagyon szép volt a Mineralimpex hőskora, de mégis szebb, hogy ma már európai rangú firma. Az anyaház és vegyes vállalatai, a Mineralkontor-ok Bécsben, Münchenben és Zürichben, irodái Moszkvában, Pozsonyban és Belgrádban adják-veszik az olajat, benzint, paraffint, repülő-üzemanyagot, perlitet, dolomitot,m márványt, tetőcserepet, teniszsalakot - mi mindent még...
Ez az én cégem. Szeretem - szeretem az eleven élet lüktetését. Vissza