Külkereskedelmi technika - külpiaci kockázat

Tartalom

BEVEZETÉS 15
1. fejezet
A KÜLKERESKEDELEM SAJÁTOSSÁGAI 17
1.1. Külkereskedelem és állami szabályozás 17
1.2. Vállalkozói döntések 18
1.3. A nemzetközi piac sajátosságai 19
1.3.1. Politikai és jogi eltérések az országok között 19
1.3.2. Állami szabályozás 20
1.3.3. Pénzügyi problémák 20
1.3.4. Kockázatok 21
1.3.5. Kulturális különbségek 21
1.4. Mire van szükség a külkereskedelemhez? 22
1.5. Milyen az "ideális külkereskedő"? 22
1.5.1. Üzleti, vállalkozói tulajdonságok 23
1.5.2. Értékesítési képességek 23
1.5.5. Kitartás 23
1.5.4. Érdeklődés a nemzetközi politikai és gazdasági események
iránt 23
1.5.5. Nyelvtudás 23
1.5.6. Írás- és beszédkészség 24
1.5.7. Érdeklődés a részletek iránt; alaposság 24
7.5.8. Kulturális empátia 24
Felhasznált irodalom 24
2. fejezet
A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM INTÉZMÉNYI KÖRNYEZETE 25
2.1. A külkereskedelem állami szabályozásának eszközei 25
2.1.1. Engedélyezési rendszerek 27
2.1.2. Kvóták és kontingensek 28
2.1.3. Piacvédelmi intézkedések 29
2.1.4. Adminisztratív protekcionizmus 29
2.1.5. Termelési és exportszubvenciók 30
2.1.6. Adókedvezmények 30
2.1.7. Hitelkedvezmények 31
2.1.8. Valutáris eszközök 32
2.1.9. Kollektív exportösztönzés 32
2.1.10. Vámrendszerek 33
2.1.11. Az import egyéb szabályozói 35
2.1.12. Árfolyam-politika 35
2.1.13. Árszabályozás és adóztatás 35
2.2. Államközi szerződések 36
2.2.1. Kereskedelmi szerződés 38
2.2.2. Árucsere-forgalmi megállapodások 38
2.2.3. A fizetési (klíring-) megállapodás 40
2.2.3.1. A klíringmegállapodások tartalma 41
2.2.3.2. A kétoldalú és a többoldalú klíringmegállapodások 41
2.2.4. Az államközi bartermegállapodások 42
2.2.5. Kooperációs megállapodások 42
2.2.6. A kettős adózást kizáró egyezmények 43
2.2.7. A beruházásvédelmi megállapodások 44
2.2.8. A nemzetközi áruegyezmények 45
2.3. Nemzetközi szervezetek 46
2.4. Gazdasági integrációk 49
2.4.1. Az integráció fogalma és okai 49
2.4.2. A gazdasági integrációk típusai 50
2.4.3. Az Európai Közösség (Európai Unió) 52
2.4.3.1. Az Európai Közösség megalakulása, céljai és fejlődése 52
2.4.3.2. Az Európai Unió intézményi és döntéshozatali rendszere 55
2.4.3.3. Az Európai Unió mint új fejlődési fázis 56
2.4.3.4. A pénzügyi unió kialakítása 57
2.4.3.5. Maastricht folytatása: az Amszterdami Szerződés 57
2.4.3.6. A Nizzai Szerződés és a bővítés és mélyítés folyamata az ezredfordulón 58
2.4.3.7. A kelet-európai integrációs kísérlet 61
2.5. Szokások és szokványok 61
2.5.1. Helyi szokványok 63
2.5.2. A nemzetközi szervezetek szokványai 64
Felhasznált irodalom 65
3. fejezet
A KÜLKERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON 67
3.1. Előtörténet: a külkereskedelem állami monopóliuma 68
3.2. Az alanyi külkereskedelmi jog 68
3.3. Jövedéki szabályozás 69
3.4. Exportszabályozás 69
3.5. Importszabályozás 70
3.6. Exportra és importra vonatkozó szabályozás 70
3.7. A fogyasztásicikk-globálkvóta 71
3.8. Pénzügyi szabályozás 72
3.9. A magyar vámtarifa 73
Felhasznált irodalom74
4. fejezet
KERESKEDŐTÍPUSOK A NEMZETKÖZI PIACON 75
4.1. Az elosztási rendszer elemei, funkciói, szereplői 75
4.2. Kereskedőtípusok 77
4.2.1. Kereskedőtípusok jellemző partnerkapcsolataik (érdekeltségük)
szerint 77
4.2.2. Kereskedőtípusok jogi szempontból 81
4.3. Vállalkozástípusok és szerződéses kapcsolatok a magyar
külkereskedelemben 83
4.3.1. A külkereskedelmi tevékenység megszervezése 83
4.3.2. Vállalatközi szerződéses kapcsolatok 83
4.4. A magyar külkereskedelem külpiaci szervezete 84
4.5. A nemzetközi kereskedelem egyéb közreműködői 85
Felhasznált irodalom 86
5. fejezet
A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 87
5.1. A külkereskedelmi piackutatás 87
5.2. Az ajánlati tevékenység 88
5.3. Kalkuláció 91
5.4. Ajánlatok értékelése, a versenyképesség kérdései
a külkereskedelemben 94
Felhasznált irodalom 95
6. FEJEZET
A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 97
Felhasznált irodalom 100
7. FEJEZET
A SZEMÉLYES TÁRGYALÁS 101
7.1. A személyes eladás (personal selling) stratégiái és taktikái
a nemzetközi kereskedelemben 101
7.2. Tárgyalási stratégiák és taktikák 101
7.3. Idegen kultúrák találkozása az üzleti életben 107
Felhasznált irodalom 108
8. FEJEZET
A KÜLKERESKEDELMI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS TARTALMI FELTÉTELEI 109
8.1. A külkereskedelmi szerződés tartalma 109
8.2. A szerződést kötő felek cégszerű megnevezése 109
8.3. Az adásvételi szerződés tárgyának megnevezése és az áru
minőségének meghatározása 110
8.4. A szerződéses áru mennyiségének megadása 112
8.5. A csomagolás módjának meghatározása 113
8.6. A szerződéses ár meghatározása 116
8.6.1. Árengedmények 117
8.6.2. Felárak 118
8.7. A szállítási határidő 118
8.8. Paritás 119
8.9. Fizetési mód 119
8.10. Szállítási mód 119
8.11. A szerződésre irányadó jog, bírói illetékesség 120
8.12. Egyéb kérdések, záradékok 120
Felhasznált irodalom 121
9. FEJEZET
OKMÁNYOK ÉS ÉRTÉKPAPÍROK A KÜLKERESKEDELEMBEN 123
Felhasznált irodalom 133
10. fejezet
NEMZETKÖZI LOGISZTIKA 135
10.1. Nemzetközi szállítmányozás 137
10.1.1. A szállítmányozási szerződés megkötése 138
10.1.2. A szállítmányozók által kiállított okmányok 139
10.1.3. A szállítmányozók felelőssége 140
10.1.4. Szállítmányozói tevékenység Magyarországon 141
10.2. Közraktározás 142
Felhasznált irodalom 146
11. fejezet
A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS 147
11.1. A fuvarozás fogalma és résztvevői 147
11.2. Az árufuvarozási szerződés 148
11.3. Fuvarozási ágak, fuvareszközök 149
11.4. A fuvarozási mód és útvonal megválasztása 151
11.4.1. A környezet fokozott védelme 152
11.5. A nemzetközi közúti árufuvarozás 153
11.5.1. A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása és feltételei 154
11.6. A vasúti fuvarozás 156
11.6.1. A vasúti fuvarozás szabályozása Európában 158
11.6.2. A nemzetközi vasúti fuvarlevél 160
11.6.3. Fuvardíj és fuvardíjfizetés 161
11.6.4. A vasút felelőssége 162
11.7. A tengeri árufuvarozás 163
11.7.1. A tengeri fuvarozás sajátosságai és fajtái 163
11.7.2. A vonalhajózás 165
11.7.3. A vonalhajózás okmányai 166
11.7.4. Hajóbérleti szerződések 168
11.8. A nemzetközi folyami (dunai) árufuvarozás 169
11.9. A nemzetközi légi árufuvarozás 170
Felhasznált irodalom 172
12. FEJEZET
A NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁS 173
12.1. Biztosítási alapfogalmak 173
12.1.1. A viszontbiztosítás 175
12.1.2. A biztosítási szerződés tartalma és résztvevői 175
12.2. Biztosítási módozatok a külkereskedelemben 176
12.2.1. A biztosítási módozatok rendszerezése 176
12.3. A nemzetközi szállítmánybiztosítás szokványai és szabályai 178
12.3.1. A szállítmánybiztosítás lényege 178
12.3.2. A biztosítási szerződés 179
12.3.3. A szállítmánybiztosítási kockázatok 180
12.3.3.1. Institiite Cargo Clauses-FPA 181
12.3.3.2. Institute Cargo Clauses-WA 182
12.3.3.3. Institute Cargo Clauses-All Risks 182
12.3.3.4. Institute Cargo Clauses-Air Cargo 183
12.3.4. Politikai kockázatok 183
12.3.4.1. Háborús záradék (Institute War Clause - IWC) 183
12.3.4.2. Sztrájk, zendülés és polgárháborús záradék (Institute
Strikes, Riots and Civil Commotions Clauses-SRCC) 184
12.3.4.3. Politikai kockázatok a légi fuvarozásnál 184
12.3.5, Az új Lloyd's-szokvány szállítmánybiztosítási feltételei 185
12.3.5.1. "A"változat 185
12.3.5.2. "B"változat 185
12.3.5.3. "C" változat 186
12.3.5.4. Kizárt kockázatok 186
12.3.6. Az új záradékok a biztosítási gyakorlatban 186
12.3.7. A közös hajókár (nagy hajókár) 187
12.3.7.1. A közös kár fogalma 187
12.3.7.2. A kármegosztás 188
12.3.8. A szállítmánybiztosítási károk rendezése 189
12.3.8.1. Kárenyhítés 189
12.3.8.2. A kártérítési igény érvényesítése 189
12.4. Építési-szerelési biztosítás 191
12.4.1. CAR 191
12.4.2. EAR 191
12.4.3. A biztosítás összege és hatálya 192
12.5. Termékfelelősség-biztosítás 192
12.6. Exporthitel-biztosítás 193
12.6.1. Az exporthitel-biztosítás célja 193
12.6.2. Exporthitel-biztosítás Magyarországon 194
12.7. Egyéb biztosítási formák 196
Felhasznált irodalom 197
13. fejezet
AZ INCOTERMS 1990 ÉS AZ INCOTERMS 2000 199
13.1. Alapfogalmak 199
13.2. Az INCOTERMS 1990-es változata 201
13.3. Az INCOTERMS 1990 és 2000 klauzulái 202
13.4. Az INCOTERMS 1980 210
13.5. Kiegészítő paritások 211
13.6. A paritások közötti választás szempontjai 212
Felhasznált irodalom 215
14.fejezet
FIZETÉSI MÓDOK ÉS ESZKÖZÖK A KÜLKERESKEDELEMBEN 217
14.1. A váltó 218
14.2. A csekk 225
14.2.1. Csekk-kártya, hitelkártya 228
14.3. Bankátutalás 229
14.4. Előrefizetés 230
14.5. Az okmányos meghitelezés 230
14.5.1. Az akkreditív definíciója 231
14.5.2. Az akkreditívvel kapcsolatos jogviszonyok 234
14.5.3. Okmányvizsgálatok és a nyitó bank döntése 237
14.5.4. Az akkreditív szokásos, legfontosabb feltételei 238
14.6. Bankgaranciával fedezett fizetési ígéret 243
14.7. Okmányos beszedvény 243
14.7.1. Az okmányos beszedvény fajtái 244
14.7.2. Az okmányos beszedvény fajtái a fizetés esedékessége szerint 247
14.8. Céghitelnyújtás 247
14.9. Nyitva szállítás 248
Felhasznált irodalom 250
15. fejezet
KOCKÁZAT ÉS KOCKÁZATMENEDZSMENT
A KÜLKERESKEDELEMBEN 251
15.1. Bizonytalanság és kockázat 251
15.2. A nemzetközi piac különleges kockázatai 251
15.2.7. Ügyleti szintű kockázatok 251
15.2.2. Üzletpolitikai kockázatok 252
15.3. Kockázati stratégiák 254
15.3.1. A kockázat megelőzése 254
15.3.2. A kockázat csökkentése 254
15.4. Az ügyleti szintű kockázatok csökkentésének eszközei 255
15.4.1. Árukockázat 255
15.4.2. Fuvarozási kockázat 256
15.4.3. Kereskedelmi kockázat 256
15.4.4. Árkockázat 256
15.4.5. Árfolyamkockázat 257
15.4.6. Politikai kockázat 257
15.4.7. Természeti csapások kockázata 258
15.5. Hitelfedezeti eszközök 258
16.6. A bankgarancia és a bankkezesség 260
15.7. Bankgaranciák/kezességek a külkereskedelmi gyakorlatban 262
Felhasznált irodalom 265
16. fejezet
A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS REALIZÁLÁSA 267
16.1. A szerződés életbe léptetése 268
16.2. Fizetési garanciák beszerzése 269
16.3. Finanszírozási lehetőségek ellenőrzése 269
16.4. Az áru beszerzése 269
16.5. Határidők betartása 269
16.6. Minőségellenőrzés 270
16.7. Szállítmánybiztosítás kötése 270
16.8. Szállítás, teljesítés, okmányok 270
16.9. Az ellenérték behajtása 271
16.10. Elszámolás, utókalkuláció készítése 272
16.11. Reklamáció 272
Felhasznált irodalom 273
17. fejezet
KÜLÖNLEGES KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK 275
17.1. A külkereskedelmi ügylet meghatározása 275
17.2. A külkereskedelmi ügyletek típusai 275
17.3. Kapcsolt ügyletek (csereügyletek, tranzakciós ügyletek) 277
17.4. A reexport-ügyletek 279
17.5. Bérmunka 281
17.6. Szellemi termékek adásvétele 282
17.7. A kihasználási megállapodás (franchising) 282
17.8. A nemzetközi kooperáció 283
17.9. Export-fővállalkozás, rendszerexport 283
17.10. A termelőeszköz-bérlet (lízing) 284
17.11. Szolgáltatásra kötött ügyletek 284
17.12. Különleges ügyletkötési formák 285
Felhasznált irodalom 288
FOGALOMTÁR 289
TÁRGYMUTATÓ 325

Témakörök