kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 218 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-17-9145-9 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 58159. Fekete-fehér fotókkal. |
A külkereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás | 3 |
A külkereskedelem és a nemzetközi munkamegosztás fogalma, kialakulása | 3 |
A külkereskedelem jelentősége | 4 |
A nemzetközi kereskedelem és az integráció | 6 |
A szocialista nemzetközi munkamegosztás | 7 |
Összefoglaló kérdések | 8 |
Államközi szerződések. A külkereskedelmi forgalom és az országok közötti gazdasági kapcsolatok szabályozása | 9 |
Az államközi szerződések szükségessége | 9 |
A kereskedelmi szerződések | 10 |
A kereskedelmi szerződésekben rögzített legfontosabb kérdések | 10 |
A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek | 10 |
A kereskedelmi szerződések létrejötte, érvényessége | 11 |
Az árucsere-forgalmi megállapodások | 12 |
Az árucsere-forgalmi megállapodások tartalma | 12 |
A kontingenslisták kialakítása | 12 |
A kontingensek megállapításának módjai | 13 |
Árucsere-forgalmi megállapodások a szocialista országok között | 14 |
Az árucsere-forgalmi megállapodások jelentősége a világkereskedelemben napjainkban | 14 |
Fizetési megállapodások | 15 |
A szabad deviza és klíringdeviza fogalma | 15 |
A klíringmegállapodások tartalma | 15 |
A klíringmegállapodás működésének technikája | 16 |
A többoldalú (multilaterális) klíring | 17 |
Nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködési (kooperációs) megállapodások | 17 |
A nemzetközi áruegyezmények | 19 |
Összefoglaló kérdések | 19 |
A tőkés külkereskedelem formái | 21 |
A tőkés külkereskedelem szervezete | 21 |
A tőkés külkereskedelem állami szervezete | 21 |
A tőkés külkereskedelem vállalati szervezete | 22 |
Az adásvétel különleges formái a tőkés piacokon | 25 |
A tőzsdék | 26 |
Az aukciók (árverések) | 30 |
A versenytárgyalás | 32 |
Összefoglaló kérdések | 33 |
A magyar külkereskedelem | 34 |
A külkereskedelem állami monopóliuma | 34 |
A külkereskedelmi tevékenység. A külkereskedelmi szerződések fajtái | 35 |
A magyar külkereskedelem szervezete | 36 |
A Külkereskedelmi Minisztérium tevékenysége és szervezete | 36 |
Külkereskedelmünk vállalati szervezete | 38 |
A külkereskedelmi tevékenységhez kapcsolodó szervezetek | 42 |
A termelő- és a külkereskedelmi vállalatok gazdasági (elszámolási) kapcsolatai | 43 |
A külkereskedelmi vállalatok saját számlás tevékenysége | 44 |
A bizományi együttműködés és változatai | 45 |
Társasági szerződések a külkereskedelemben | 48 |
Összefoglaló kérdések | 50 |
A külkereskedelmi ügylet típusai | 52 |
A külkereskedelmi ügylet fogalma | 52 |
A külkereskedelmi ügylet fajtái | 53 |
Az export- és az importügylet | 53 |
A különleges külkereskedelmi áruügyletek | 54 |
A különleges külkereskedelmi ügyletek | 59 |
A szolgáltatási ügyletek | 60 |
Összefoglaló kérdések | 62 |
A külkereskedelmi ügyletek előkészítése | 62 |
Piackutatás a külkereskedelemben | 63 |
A külkereskedelmi piackutatás feladatai | 63 |
A külkereskedelmi piackutatás forrásai és módszerei | 63 |
A külkereskedelmi piackutatás területei | 64 |
Reklám és propaganda a külkereskedelemben | 65 |
Az ajánlatkérés és az ajánlat | 66 |
Az ajánlatkérés | 69 |
Az ajánlat | 69 |
Az ajánlatok értékelése | 70 |
Szokások, szokványok és jogszabályok a külkereskedelemben | 72 |
Szokások és szokványok | 73 |
Az Incoterms 1980. évi szokványai | 73 |
Az Általános Szállítási Feltételek (ÁSZF) | 73 |
Kalkuláció és árképzés a külkereskedelemben | 85 |
Kalkuláció a magyar külkereskedelemben | 85 |
A külkereskedelmi árképzés jellegzetességei | 88 |
Az árakat befolyásoló legfontosabb üzleti feltételek | 90 |
A szocialista forgalomban alkalmazott árak képzése | 91 |
Árdokumentáció a külkereskedelemben | 91 |
Az ár meghatározásának módjai | 93 |
A külkereskedelmi ügyletek engedélyezése | 95 |
Magyarország külkereskedelmi engedélyezési rendszere | 95 |
A tőkés országok engedélyezési rendszereinek fontosabb jellemzői | 97 |
Összefoglaló kérdések | 98 |
A külkereskedelmi ügylet megkötése és lebonyolítása | 99 |
A külkereskedelmi ügylet megkötése, az adásvételi szerződés | 99 |
Az alku | 99 |
Az adásvételi szerződés létrejötte és formái | 100 |
Az ügyletkötések bejelentése | 101 |
A külkereskedelmi adásvételi szerződés legfontosabb feltételei | 101 |
A külkereskedelmi ügylet realizálása | 104 |
A szerződés teljesítése az eladó részéről | 104 |
A szerződés teljesítése a vevő részéről | 105 |
Vitás ügyek rendezése a külkereskedelemben | 106 |
Összefoglaló kérdések | 107 |
Fuvarozás a külkereskedelemben | 108 |
A szállítás és a fuvarozás fogalma | 108 |
A fuvarozás szerepe a modern gazdaságban | 109 |
A fuvarozási rendszer elemei | 109 |
Fuvarozási módok, fuvarozási eszközök | 112 |
A nemzetközi árufuvarozás résztvevői | 113 |
Az árufuvarozási szerződés | 114 |
A fuvarozási útvonal és a fuvareszköz kiválasztását befolyásoló tényezők | 115 |
A különböző fuvarozási ágazatok jelentősége a magyar külkereskedelemben | 116 |
Összefoglaló kérdések | 118 |
Vasúti fuvarozás a nemzetközi áruforgalomban | 119 |
A vasúti fuvarozás során használatos néhány műszaki fogalom | 119 |
A vasúti fuvarozási eszközök | 119 |
A vasuti kocsik jelzései, a vasúti járművek egységes nemzetközi számrendszere | 122 |
Az áruk csomagolása és berakása a vasúti kocsikba | 122 |
A vasúti fuvarozást szabályozó nemzetközi egyezmények | 123 |
Az egyezmények fajtái | 123 |
A CIM és az SZMGSZ létrejötte, az egyezményekben szabályozott legfontosabb kérdések | 123 |
A vasúti fuvardíjak és azok kifizetése | 132 |
A fuvarozásért fizetett díjak | 132 |
A vasutak áruosztályozása | 133 |
Fuvardíjfizetés a CIM-ben | 133 |
Fuvardíjfizetés az SZMGSZ-ben | 135 |
A fuvarparitás és a bérmentesítés kapcsolata | 136 |
Nemzetközi árudíjszabások | 136 |
Nemzetközi köteléki díjszabások | 136 |
Egységes Átmeneti Díjszabás - Nemzetközi Vasúti Átmeneti Díjszabás | 137 |
A vasutak egymás közötti fuvardíj-elszámolásai | 139 |
A Montreaux-i Egyezmény | 139 |
Az SZMGÉSZ-megállapodásban résztvevő vasutak elszámolási rendszerei | 140 |
A vasút felelőssége | 142 |
Fuvarozási kockázatok | 142 |
A vasutak kártérítési felelősségét kizáró okok | 142 |
A vasutak kártérítési kötelezettsége | 143 |
Kártérítési eljárás a vasúttal szemben | 143 |
A vasutak közötti műszaki jellegű egyezmények | 144 |
Összefoglaló kérdések | 145 |
Tengeri árufuvarozás a nemzetközi kereskedelmben | 146 |
A tengeri árufuvarozás jelentősége | 146 |
Tengeri hajók. A kereskedelmi hajózással kapcsolatos alapfogalmak | 148 |
A tengeri fuvarozásra használt hajók | 148 |
A tengeri hajók teherbíró képessége és befogadóképessége | 150 |
A világ kereskedelmi hajóparkja | 151 |
A hajók osztályba sorolása, hajóosztályozó intézetek | 152 |
A hajólisták | 153 |
A tengeri fuvarozás formái | 153 |
A vonalhajózás | 153 |
A bérelt hajózás | 154 |
A speciális hajózás | 154 |
Monopóliumok a tengerhajózásban | 154 |
Hajótér bérlése vonalhajózás esetén | 155 |
A hajózási ügynökségek tevékenysége | 155 |
A hajótérkönyvelés | 156 |
Hajótér bérlése Magyarországon | 156 |
Fuvardíj, fuvardíjszámítás a tengeri árufuvarozásnál | 157 |
Fuvardíj vonal- és a bérelt hajózásnál | 157 |
Fuvardíjszámítás a tengeri árufuvarozásnál | 158 |
A tengeri fuvardíjak változásának okai | 159 |
A tengeri fuvarozás okmányai | 159 |
A hajóraklevél | 160 |
Egyéb okmányok a tengeri árufuvarozásban | 163 |
Hajóbérleti szerződés a tengeri fuvarozásban | 163 |
Szokvány (standart) hajóbérleti szerződések | 164 |
A hajóbérleti szerződés megkötése | 165 |
A hajóbérleti szerződésekben szabályozott kérdések | 165 |
A tengeri kikötők | 167 |
A tengeri kikötők jelentősége | 167 |
A tengeri kikötők berendezései | 168 |
A tengeri kikötők szolgáltatásai | 169 |
A tengeri kikötők szokványai | 170 |
Az elhajózási vagy érkezési kikötő megválasztásának szempontjaI | 171 |
Összefoglaló kérdések | 171 |
Folyami, légi, közúti árufuvarozás és a kombinált fuvarozási módszerek | 173 |
Folyami fuvarozás a nemzetközi kereskedelemben | 173 |
Európa fontosabb vízi útjai | 173 |
A dunai forgalom áttekintése | 173 |
A dunai hajózás nemzetközi szabáyozása | 174 |
Okmányok a dunai forgalomban | 174 |
A magyar Duna-tengerhajózás | 174 |
A magyar mélytengeri hajózás | 175 |
Nemzetközi légi fuvarozás | 175 |
A légi fuvarozást elősegítő tényezők | 175 |
A légi árufuvarozás nemzetközi szabályozása | 176 |
Verseny a légi fuvarozásban | 176 |
Fuvardíjak a légi fuvarozásban | 177 |
Együttműködés a KGST-országok légiforgalmi társaságai között | 177 |
Nemzetközi tehergépkocsi-fuvarozás | 177 |
A nemzetközi tehergépkocsi-fuvarozás jelentősége | 177 |
A kamionfuvarozás nemzetközi szabályozása | 178 |
Okmányok és fuvardíjak a kamionforgalomban | 178 |
A légi fuvarozás és a kamionfuvarozás devizakímélő szerepe | 179 |
Kombinált fuvarozási módszerek | 179 |
Összefoglaló kérdések | 181 |
A szállítmányozók szerepe a külkereskedelmi ügyletekben | 182 |
A szállítmányozási ügylet lényege | 182 |
A szállítmányozás technikája | 183 |
A szállítmányozói megbízás tartalma | 183 |
A megbízás végrehajtása | 184 |
A gyűjtőforgalom | 185 |
A nemzetközi szállítmányozás szervezete Magyarországon | 186 |
Összefoglaló kérdések | 187 |
Szállítmánybiztosítás a külkereskedelemben | 188 |
A biztosítás lényege és fajtái | 188 |
A biztosítás szükségessége | 188 |
A biztosítás lényege | 189 |
A szállítmánybiztosítás kialakulása. A Lloyd's | 189 |
A biztosítás fajtái | 190 |
A biztosítási kockázatok | 191 |
A kockázat elbírálása | 191 |
A szállítmánybiztosítási kockázatok és biztosításuk | 192 |
A biztosítási ügylet | 195 |
A biztosítási ügylet létrejötte és okmányai | 195 |
A szállítmánybiztosítási ügylet legfontosabb feltételei | 196 |
A szállítmánybiztosítási károk megtérítése | 198 |
Összefoglaló kérdések | 199 |
Példák és feladatok | 200 |
A legfontosabb valuták egységes nemzetközi rövidítése | 210 |
Idegen kifejezések jegyzéke | 211 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.