Külkereskedelmi és befektetési szabályok a válság utáni Oroszországban

Előszó

Az 1998 augusztusában kirobbant pénzügyi válság alapjaiban rengette meg az orosz gazdaságot. A válság egyik fontos negatív következményeként megtört az orosz külkereskedelem 1992-98 nyara között tapasztalt növekedési trendje. Az addigi sikerágazat visszaesése minden más gazdasági területet megelőzött. Az orosz kivitel a válság kitörését követően mintegy 30%-kal, a behozatal pedig kb. 50%-kal esett vissza. A külkereskedelmi forgalom drasztikus zuhanása rendívül erősen érintette Oroszország fontosabb kereskedelmi partnereit, így többek között hazánkat is. 1998. szeptember - 1999 márciusa között orosz importunk kb. 30%-kal míg exportunk az elmúlt évtizedekben példátlan módon mintegy 70%-kal visszaesett. Az orosz gazdasági vezetés, s mindenek előtt az egymást követő kormányok az állami szabályozás erősítésével igyekeztek válaszolni a felmerült nehézségekre. A gazdasági szabályozás területén belül az orosz vezetés egymással párhuzamosan több, esetenként egymásnak ellentmondó prioritást igyekezett követni. Számos intézkedés született a hazai termelők érdekének védelmében, a vészesen megnövekedett költségvetési hiány mérséklésére, a drámaian visszazuhanó, már-már az alapellátást is veszélyeztető importcsökkenés megállítására, valamint az ország befektetési vonzerejének növelésre. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD H) fontos feladatának tekinti az orosz piacon tevékenykedő magyar vállalkozók támogatását, hiteles információkkal történő ellátást. A cél elérése érdekében az ITD H évente több, általában sok érdeklődőt vonzó rendezvényt szervez magyar és orosz külkereskedelmi vezetők, közgazdászok és üzletemberek részvételével. Vissza