Külkereskedelmi alapismeretek

Tartalom

1. fejezet: A külkereskedelem helye a magyar népgazdaságban 3
1.1 Világpiaci függés-világpiaci érzékenység 4
1.1.1 Külkereskedelmi árucsere 4
1.1.2 Gyártásszakositás és kooperáció 7
1.2 Az exportorientált gazdaságpolitika néhány problémája 8
1.2.1 Az exportorientáció és az importhelyettesités 11
1.2.2 Exportorientáció a vállalati munkában 15
1.3 Külkereskedelmi hatékonyság-külkereskedelmi árrendszer 17
1.3.1 A magyar külkereskedelmi árrendszer fő vonásai 18
1.3.2 A külkereskedelmi cserearányok vizsgálata 22
2. fejezet: Magyarország külkereskedelmének fejlődése 25
2.1 A külkereskedelmi monopólium megvalósitása 26
2.2 Külkereskedelmünk az 1950-1970 években 28
2.3 Magyarország külkereskedelme az 1970-es években 32
2.4 A magyar külkereskedelem árustrukturája 39
2.5 A magyar külkereskedelem viszonylati megoszlása 42
2.5.1 Külkereskedelmünk a szocialista országokkal 44
2.5.2 Külkereskedelmünk a nem szocialista országokkal 52
3. fejezet: A külkereskedelem államközi szabályozása 57
3.1 A kereskedelmi szerződések 58
3.2 Az árucsereforgalmi megállapodások 59
3.3 A fizetési-kliring - megállapodások 62
4. fejezet: A külkereskedelem állami szabályozása 66
4.1 a külkereskedelem irányitásának hatósági (adminisztrativ) eszközei 67
4.2 A külkereskedelem irányitásának közgazdasági szabályozó eszközei 70
4.2.1 Az exportra és az importra egyaránt ható általános szabályozó eszközök 70
4.2.2 Az exportra hat általános szabályozók 72
4.2.3 Az importra ható általános szabályozó eszközök 78
4.2.4 A speciális szabályozó eszközök 81
4.2.5 A vállalati jövedelem és bérszabályozás 81
5. fejezet: Valutáris értékelési kérdések 84
5.1 Külkereskedelem és devizagazdálkodás 84
5.2 A valutaárfolyam müködésének kérdései 87
5.3 Nemzetközi pénzügyi mérlegek 97
6. fejezet: A külső piacok sajátosságai, a konjunktura és piackutatás 100
6.1 Alapfogalmak 100
6.2 A külső piac sajátosságai 101
6.2.1 Partnerkapcsolatok 103
6.2.2 A termékstruktura változása 105
6.2.3 Piacstruktura 109
6.2.4 Versenyviszonyok, versenyformák 112
6.3 Konjunkturakutatás 119
6.3.1 A konjunkturakutatás módszerei 119
6.3.2 Az információk forrásai 124
6.3.3 Az információk felhasználása 125
6.4 Külkereskedelemi piackutatás 127
6.4.1 a piackutatás fajtái, alapvető módszerei 127
6.4.2 A külkereskedelmi piackutatás sajátosságai 129
6.4.3 A külkereskedelmi piackutatás területei 132
6.4.4 A piackutató munka szervezése 138
7. fejezet: Külpiaci célok a vállalati célrendszerben 140
7.1 Vállalati célok, döntési szabadság 140
7.2 A termelő vállalat és a külső piac 143
7.3 A termelővállalati értékesitési politika gyakorlatunkban 146
7.4 A szakositott külkereskedelmi vállalat sajátosságai 150
7.5 A külkereskedelmi vállalati üzletpolitika értelmezése 154
7.6 Marketingstratégia 156
7.7 A marketing terv 160
7.8 A marketing elemei külkereskedelmünkben 162
8. fejezet: Vállalati kapcsolatok a külkereskedelem értékesitési szervezetében 168
8.1 A termelővállalat külkereskedelmi tevékenységének szervezeti kérdései: a direkt és az indirekt export-import 168
8.2 Az értékesités-szervezés jelenleg érvényesülő nemzetközi tendenciái 171
8.3 a magyar külkereskedelem vállalati szervezete 174
8.3.1 Az önálló külkereskedelemi joggal felruházott vállalatok 175
8.3.2 Az állami képviseleti vállalatok helye külkereskedelmünk vállalati szervezetében 176
8.3.3 A szakositott külkereskedelmi vállalatok 178
8.4 A szakositott külkereskedelmi vállalatok és a külkereskedelmi joggal nem rendelkező termelővállalatok kapcsolata 179
8.4.1 A két vállalat egymásrautaltsága és érdekütközéseik 179
8.4.2 A partner választási szabadság és a külkereskedelmi vállalatok szakmai specializációja 180
8.4.3 Az együttmüködési formák megválasztásának szabadságfoka 181
8.5 Az egyes együttmüködési formák jellemzői és értékelésük 182
8.5.1 A külkereskedelmi vállalat sajátszámlás tevékenysége 182
8.5.2 A bizományi kapcsolat 184
8.5.3 A társasági szerződés formái és értékelésük 188
8.5.3.1 Az améta-tipusu társasági együttmüködési forma 189
8.5.3.2 A pool-tipusu társasági szerződések 191
8.6 Vállalati érdekek az együttmüködési formák megválasztásában 192
9. fejezet: Külkereskedelmi ügyletek 193
9.1 A külkereskedelmi ügylet fogalma 193
9.1.1 Létrehozói és főszereplői 193
9.1.2 A külkereskedelmi ügylet tárgya 195
9.1.3 A külkereskedelmi ügyletek egyéb általános jellemzői 196
9.2 A külkereskedelmi ügyletek célját, jellegét meghatározó tényezők 197
9.3 A külkereskedelmi ügyletek fajtái 199
9.4 A külkereskedelmi ügylet, ill. megállapodás tartalma 200
9.4.1 Az áru meghatározása 200
9.4.2 A szállitási kötelezettségek teljesitési ideje, helye és egyéb körülményei 202
9.4.3 Az áru fuvarozásával kapcsolatos kérdések 203
9.4.4 Ár-fuvarparitás 206
9.4.5 Fizetési feltételek 208
9.5 A külkereskedelmi ügyletek előkészitése és céljának megvalósitása 212
9.5.1 A külkereskedelmi ügylet előkészitése 212
9.5.2 A külkereskedelmi ügylet céljának megvalósitása 220
9.6 Különleges külkereskedelmi ügyletek 223
9.6.1 Reexport ügyletek 224
9.6.2 Kompenzáció és adresszáció 224
9.6.3 Bérmunka és bértermeltetés 226
9.6.4 Feldolgozásos ügylet 226
9.6.5 Lecseréléses ügylet 226
9.6.6 Választékcsere 227
9.6.7 Szellemi termékek kereskedelme 227
9.6.8 Kooperáció 228
9.6.9 Külföldi magyar érdekeltségek és vegyes vállalatok létesitése 229
9.6.10 Külföldiek kereskedelmi képviselete 229
9.6.11 Taktikai ügyletek 229
9.6.12 Termelőeszköz bérlet 230
9.6.13 Szolgáltatásra kötött ügyletek 230
9.7 Különleges ügyletkötési módok (koncentrált piacok) 231
9.7.1 Versenytárgyalás 231
9.7.2 Árverés 233
9.7.3 Tőzsde 234
9.7.4 Vásárok és kiállitások 236

Témakörök