Külkereskedelem technikája és szervezése I-II.

Tartalom

I. KÖTET
ELŐSZÓ
I. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ÁLLAMKÖZI KERETEI - A NEMZETKÖZI MEGEGYEZÉSEK 1
1. A nemzetközi megegyezések rendszere 1
1.1. A kereskedelmi szerződések 3
1.11. A kereskedelmi szerződések tartalma 4.
1.11.1. A legnagyobb kedvezmény elve 5.
1.11.2. Az egyenlő elbánás elve 6.
1.11.3. A viszonosság elve 6.
1.2. Az árucsereforgalmi megállapodások 6.
1.21. A kontingenslisták összeállításának módszerei 7.
1.22. A kontingenslisták egyensúlya 9
1.23. A kontingensek blokkírozása 10
1.24. Rövid és hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodások 11
1.3. A fizetési /kliring/ megállapodások 11.
1.31. A kliringmegállapodások rendszerének kialakulása 12.
1.32. A kliringmegállapodások tartalma 13
1.33. A klíringelszámolás technikája 15.
1.34. A kétoldalú és többoldalú kliringmegállapodások 16.
1.35. Kliringelszámolások a szocialista országok egymás közti forgalmában 19.
II. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ÁLLAMI KERETEI
1. A kivitel támogatását célzó állami intézkedések 21.
1.1. Pénzügyi kedvezmények 24.
1.2. Hitelkedvezmények 26.
1.21. Az exporthitel-biztosítás magyarországi rendszere 30.
1.3. Az exporttámogatás valutáris eszközei 34.
1.4. Az exporttámogatás egyéb eszközei - a kollektív exportösztönzés 35.
2. Az import szabályozás eszközei és módszerei 37.
2.1. A vámoktól független importszabályozó eszközök 37.
2.2. A vámok 39.
2.21. A vámok kialakulása 39.
2.22. A vám lényege 40.
2.23. A vámok rendszerezése 42.
2.24. A vámrendszerek 50.
2.25. Vámtarifák 52.
2.25.1. A vámtarifák nomenklatúrája 53.
2.25.2. A vámvédelem /vámteher/ szintje 54.
2.25.3. A Vámtarifában szereplő vámtételek hatásmódosításának lehetősége 54.
2.26. A vámok szerepe a szocialista országokban 56.
2.27. A magyar kereskedelmi /import/ vámtarifa 58.
3. A magyar külkereskedelem támogatásának és szabályozásának eszközei 59.
3.1. A magyar külkereskedelem irányításának hatósági eszköze - az engedélyezési rendszer 61.
3.2. A magyar külkereskedelem közgazdasági szabályozó eszközei 63.
3.21. Az általános szabályozó eszközök 63.
3.22. A speciális szabályozó eszközök 69.
3.23. A külkereskedelmi vállalatok jövedelmi és bérszabályozása 69.
3.23.1. A vállalati alapok képzésének szabályai 71.
III. A SZOKÁSOK ÉS SZOKVÁNYOK SZEREPE A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNÉL 77.
1. A szokás és szokvány fogalma, kialakulása 77.
2. A szokványok fajtái 80.
2.1. Az ÁSZF és az adásvételi szerződés 82.
2.2. Az ÁSZF által szabályozott kérdések köre 83.
3. A fuvarparitásra vonatkozó nemzetközi szokványok 84.
3.1. Az Incoterms 1953 84.
3.11. Az Incoterms 1953 fuvarparitásai 87.
3.12. Az Incoterms 1953 járulékos paritásai 95.
3.2. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1967. évi ajánlásai 96.
3.3. Alkalmazandó fuvarparitás, az ÁSZF előírásai szerint 97.
3.4. A megfelelő fuvarparitás kiválasztásának szempontjai 98.
IV. A KÜLKERESKEDELEM HATÓSÁGI SZERVEZETE 101.
1. A külkereskedelem hatósági szervezetének sajátosságai a szocialista, fejlett tőkés és fejlődő országokban 102.
2. A külkereskedelem hatósági szervezete Magyarországon 105.
2.1. A Külkereskedelmi Minisztérium 105.
2.2. A külkereskedelmi tevékenységbe bekapcsolódó egyéb központi szervek 110.
2.21. A Magyar Nemzeti Bank 110.
2.22. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 116.
2.23. A Magyar Kereskedelmi Kamara 117.
2.24. A Konjunktura- és Piackutató Intézet 121.
2.25. A "MERT" Minőségellenőrző Rt. 122.
V. A KÜLKERESKEDELEM VÁLLALATI SZERVEZETE. 125.
1. A külkereskedelmi ügyletek szervezésének módszerei 126.
2. Kereskedőtípusok a külkereskedelemben 129.
2.1. A kereskedőtípusok rendszerezési jogi szempontból 129.
2.11. A vállalat 130.
2.12. A kereskedelmi társaságok 130.
2.12.1. A közkereseti társaság 130.
2.12.2. A betéti társaság 131.
2.12.3. A részvénytársaság /Rt/ 132.
2.12.1. A korlátolt felelősségű társaság /Kft/ 134.
2.13. A magyar vállalatok együttműködésének jogi formái 134.
2.14. A nemzetközi gazdasági célú társulások 136.
2.14.1. A multinacionális vállalatok 136.
2.14.2. Az internacionális vállalatok 136.
2.15. A KGST-tagállamok vállalati együttműködésének jogi formái 137.
2.2. A kereskedőtípusok funkcionális különválasztása 138.
2.21. A saját nevükben, saját számlára tevékenykedő kereskedők 138.
2.22. A saját nevükben, más számlájára tevékenykedő kereskedők 141.
2.23. A más nevében, más számlájára dolgozó kereskedők 143.
3. A magyar külkereskedelem vállalati szervezete 145.
3.1. A külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok 146.
3.11. A szakosított külkereskedelmi vállalatok 146.
3.11.1. A termelő /felhasználó/ és a külkereskedelmi vállalatok gazdasági-elszámolási kapcsolatai 146.
3.12. Az önálló külkereskedelmi joggal felruházott termelő, felhasználó és kereskedelmi /TEK/ vállalatok 152.
3.13. Ügynöki vállalatok 153.
4. A szakosított külkereskedelmi vállalatok szervezete 153.
4.1. Az áruforgalmi külkereskedelmi vállalatok belföldi szervezete 156.
4.11. Az áruforgalmi részlegek 157.
4.12. A funkcionális részlegek 160.
4.13. Az áruforgalmi külkereskedelmi vállalatok külpiaci szervezete 161.
VI. KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK 169.
1. Egyszerű áruügyletek 172.
1.1. Az exportügylet 17 2.
1.2. Az importügylet 173.
2. A különleges külkereskedelmi áruügyletek 173.
2.1. A kompenzációs ügylet 174.
2.2. Az adresszációs ügylet 177.
2.3. A reexport ügylet 180.
2.4. A switch ügylet 185.
2.5. A bérmunka ügylet 187.
2.6. A választékcsere 189.
2.7. A lecseréléses ügylet 190.
2.8. A feldolgozásos ügylet 191.
2.9. A licenciára és know-how-ra vonatkozó ügyletek 192.
3. Termelési és kereskedelmi kooperációk 193.
4. Külföldi magyar érdekeltségek - vegyesvállalatok létesitése 196.
5. Külföldiek kereskedelmi képviselete 198.
6. A szolgáltatásra kötött ügyletek 198.
6.1. Az árufuvarozási szerződés 199.
6.11. A VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS 203.
6.11.1. A vasutak tevékenysége 204.
6.11.2. Az áruk feladása 205.
6.11.3. A vasúti fuvardijak 206.
6.11.4. A vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása 209.
6.11.41. A vasutak fuvarozási kötelezettsége 212.
6.11.42. A fuvarozás útiránya 213.
6.11.43. A rendelkezési jog 213.
6.11.44. A fuvardijfizetés 214.
6.11.45. A tranzitfuvardíjak elszámolása a vasutak között 214.
6.11.5. Az Egységes Átmeneti Dijszabás 215.
6.11.6. A vasút felelőssége 216.
6.11.7. Idegen vasúti kocsik használata - közös kocsipark 217.
6.12. A TENGERI ÁRUFUVAROZÁS 218.
6.12.1. A tengeri árufuvarozásban használt kereskedelmi hajók 219.
6.12.2. A tengerhajózás fajtái 221.
6.12.21. A vonalhajózás 221.
6.12.21.1. A hajólisták 222.
6.12.21.2. Hajótérfoglalás vonalhajókra 223.
6.1.2.21.3. A vonalhajózás feltételei /liner terms/ 224.
6.1.2.21.4. A vonalhajó fuvardíj 225.
6.1.2.21.5. A vonalhajózás okmányai 227.
6.12.21.6. A hajófuvarozás felelőssége az áruért 231.
6.12.22. A bérelt hajózás /tramping/ 232.
6.12.22.1. A hajóbérleti szerződés tartalma 233.
6.12.22.2. A hajóbérleti szerződés megkötése 235.
6.13. A FOLYAMI ÁRUFUVAROZÁS 235.
6.13.1. A dunai árufuvarozást szabályozó nemzetközi megegyezések 236.
6.13.2. A dunai fuvardij 237.
6.13.3. A dunai árufuvarozás okmányai 237.
6.14. A LÉGI ÁRUFUVAROZÁS 238.
6.14.1. A légi árufuvarozás okmányai 239.
6.14.2. Nemzetközi légifuvarozási szervezetek és egyezmények 239.
6.14.3. A légi fuvardíj 240.
6.14.4. A fuvardíjfizetés a légi fuvarozásban 241.
6.15. A KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁS 241.
6.15.1. A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása 242.
6.15.2. A nemzetközi közúti fuvarozás okmányai 244.
6.15.3. A nemzetközi közúti árufuvarozás engedélyezése 244.
6.15.4. A közúti fuvardij 245.
6.2. A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS 246.
6.3. A SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS 249.
6.31. A kockázatok és biztosítási alapfeltételek 252.
6.32. Szállítmánybiztosítási károk 254.
6.33. A kárigény érvényesítése 257.
6.4. A RAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉS 258.
6.5. A termelőeszköz bérlet /leasing/ 259.
VII. KONCENTRÁLT PIACOK 261.
1. Vásárok és kiállitások 262.
2. A tőzsdék 265.
2.1. Tőzsdék lényege 265.
2.2. A tőzsdék fajtái 266.
2.3. A tőzsdék szervezete 267.
2.4. Tőzsdei szokványok 270.
2.5. Tőzsdei ügyletek 272.
2.6. Tőzsdei árfolyamok 278.
2.7. A tőzsdei ügyletkötés rendje 281.
2.8. A tőzsdei ügyletek realizálása 283.
3. Az aukciók /árverések/ 284.
3.1. Az aukciók fajtái 285.
3.2. Az árvereztető társaság és szerepe 286.
3.3. Az ár kialakításának módszerei 289.
3.4. Az ügylet lebonyolítása 290.
4. A versenytárgyalás /tender/ 291.
4.1, A versenytárgyalás megszervezése 293.
4.11. A versenytárgyalás előkészítése 293.
4.12. A versenytárgyalás lefolytatása 297.
4.13. Az eredményhirdetés 300.
4.2. Az eredményhirdetés utáni teendők 305.
A monopolszervezetek-külkereskedelmi tevékenysége 306.
II. KÖTET
VIII. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET 1.
1. AZ ÜGYLET ELŐKÉSZÍTÉSE 3.
1.1. Piackutatás a külkereskedelemben 3.
1.11. A piackutatással kapcsolatos alapfogalmak 3 .
1.11.1. A marketing 4
1.11.2. A piackutatás fajtái, alapvető módszerei 9.
1.11.21. A külkereskedelmi piackutatás sajátosságai 13.
1.11.22. A külkereskedelmi piackutatás terülétei 17.
1.11.22.1. Az exportpiac-kutatás 17.
1.11.22.2. Az importpiac-kutatás 23.
1.11.22.3. Az árkutatás 25.
1.11.23. A piackutató munka szervezése 26.
1.11.24. A piackutatás eredményeinek felhasználása 27.
1.2. Reklámtevékenység a külkereskedelemben 28.
1.21. A reklám módszerei és eszközei 31.
1.22. A reklámtevékenység alapvető gazdasági funkciói 32.
1.23. A reklám tervezése 35
1.3. Az ajánlatkérés és az ajánlattétel 37.
1.31. Az ajánlat 37.
1.31.1. Az ajánlat tartalma 3.8.
1.31.2. Az ajánlatkérés és az ajánlatok kiértékelése 45.
1.4. Az alku 46.
2. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET LÉTREJÖTTE: A SZERZŐDÉSKÖTÉS 47.
2.1. A szerződés formái 48.
2.2. Az adásvételi szerződésre mértékadó jog 81.
2.3. Az általános üzletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben 51.
3. A KÜLKERESKEDELMI SZERZŐDÉS TARTALMA, AZ ÜGYLETKÖTÉS FELTÉTELEI 53.
3.1. Az áru megnevezése, a minőség megjelölése 53.
3.2. Az áru mennyiségének meghatározása 56.
3.3. A szállítási határidő meghatározása 57.
3.4. A fuvarparitás meghatározása 59.
3.5. AZ ÁRU ELLENÉRTÉKÉNEK KIEGYENLÍTÉSE 60.
3.51. A FIZETÉS ESZKÖZE 60.
3.51.1. Bankátutalás a külkereskedelmi fizetéseknél 60.
3.51.2. Fizetés pénzt megtestesítő értékpapírral 61.
3.51.21. Az értékpapírok általános jellemzése 61.
3.51.21.1. A csekk 63.
3.51.21.11. A csekktörvény 63.
3.51.21.12. A csekk alaki kellékei 64.
3.51.21.13. A csekk bemutatása és fizetése 66.
3.51.21.14. A csekk különleges változatai 67.
3.51.21.15. A csekk szerepe a külkereskedelmi forgalomban 68.
3.51.21.2. A váltó 69.
3.51.21.21. A váltó jogi szabályozása 71.
3.51.21.22. A váltó fajtái 72.
3.51.21.23. A váltó törvényes kellékei 73.
3.51.21.24. A váltó átruházása 77.
3.51.21.25. A váltókövetelés érvényesítése 78.
3.52. A nemzetközi kereskedelemben használatos FIZETÉSI MÓDOK 81.
3.52.1. Az előrefizetés és az előlegfizetés 86.
3.52.2. Az akkreditív /okmányos meghitelezés/ 87.
3.52.21. Az akkreditív-ügylet résztvevői 90.
3.52.22. Az akkreditív feltételei 98.
3.52.23. Az akkreditív változatai 105.
3.52.23.1. A látra szóló vagy készpénzfizetést ígérő akkreditív 105.
3.52.23.2. A rembours meghitelezés 106.
3.52.23.3. A halasztott fizetésű akkreditív 107.
3.52.23.4. A feltöltődő akkreditív 108.
3.52.23.5. A packing credit és a red claused meghitelezés 110.
3.52.23.6. A back to back credit 111.
3.52.23.7. A kereskedelmi hitellevél 112.
3.52.3. Az okmányos beszedvény 11
3.52.31. Az okmányos beszedvény változatai 116
3.52.32. A beszedési megbízás tartalma 124.
3.52.4. A nyitva szállítás 125.
3.52.5. Az utólagos elfogadású inkasszó /inkasszó azonnali fizetéssel/ 126.
3.52.6. A hitelben történő értékesítés 131.
3.52.61. A céghitelnyújtás általános szemponté 133.
3.52.62. A céghitelnyújtás fedezete 136.
3.52.63. A céghitel refinanszírozása 138.
3.52.7. A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos magyar előírások 141
3.6. Az ügylet valutájának megválasztása 142
3.61. Értékállandósági záradék kikötése az adásvételi szerződésben 143.
3.7. A szerződéses ár 145.
3.71. A szerződéses ár kialakításának első szakasza: a kalkuláció 145.
3.71.1. A kalkuláció célja és fajtái a külkereskedelemben 146.
3.71.2. A külkereskedelmi kalkuláció tételei 151.
3.71.3. Kalkuláció a magyar külkereskedelmi vállalatok gyakorlatában 154.
3.72. Az árképzés 158.
3.72.1. Az árképzést befolyásoló tényezők 158.
3.72.11. Az árengedmények felárak 168.
3.73. Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben 171.
3.74. Az árdokumentáció és szerepe a külkereskedelemben 173.
3.8. A szerződésben előírt okmányok 176.
3.81. A külkereskedelmi-okmányok nemzetközi szintű egyszerűsítése és egységesítése 180.
3.81.1. Okmányegységesítés az Európai Gazdasági Bizottság keretében 181.
3.81.2. Okmányegységesítés a KGST keretében 185.
3.81.3. A nemzetközi okmányegységesítéssel kapcsolatos hazai tevékenység 187.
3.9. Egyéb záradékok az adásvételi szerződésben 188.
4. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET LEBONYOLÍTÁSA 191.
4.1. Az exportőr feladatai az ügylet lebonyolítása során 192.
4.11. A kiviteli engedély és az egyéb hatósági engedélye megszerzése 192.
4.12. Az áruvásárlás, ill. az árunak a termelővállalatnál történő megrendezése 193.
4.13. Az áru minőségének ellenőrzése 193.
4.14. Az áru csomagolása 196.
4.15. A kivitelhez szükséges okmányok kiállítása, beszerzése 200.
4.16. A fuvarozási és a biztosítási szerződés megkötése 201.
4.17. Az ellenérték behajtása 202.
4.2. Az importőr feladatai az ügylet lebonyolítása során 203.
4.21. Az importhoz szükséges beviteli engedély, ill. devizaengedély megszerzése 203.
4.22. Az áru fuvaroztatása, ill. fogadása 204.
4.23. Az áru vámkezeltetése 205.
4.24. Az áru ellenértékének kifizetése 210.
4.3. Reklamációk a külkereskedelmi ügyletekben 211.
4.31. A reklamációk rendezésének módjai 214.
4.32. A vitás ügyek rendezése az ÁSZF szerint 217.
IX. A KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATI ÜZLETPOLITIKA 218.
1. Az üzletpolitika fogalma 218.
2. A külkereskedelmi vállalatpolitika összetevői 220.
3. A vállalatpolitikai és a kockázatvállalás 220.
4. A külkereskedelmi vállalati célok meghatározása 223.
5. A vállalati üzletpolitika céljai 224.
6. A piacpolitika helye a vállalati üzletpolitikában 225.
X. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG GAZDASÁGI ELEMZÉSE 227.
1. A vállalati tevékenység ügyletszintű elemzése 228.
2. A külkereskedelmi vállalat pénz- és devizagazdálkodásának elemzése 232.
2.1. A saját eszközökkel való gazdálkodás 232.
2.2. A termelővállalat eszközeivel való gazdálkodás elemzése 235.
2.3. Az exporttevékenység pénzügyi elemzése 236.

Témakörök