Külkereskedelem- és pénzügypolitika IV.

Tartalom

X. FEJEZET
A külkereskedelem és a nemzetközi elszámolások szabályozása a szocialista országokban.
Külkereskedelmi és valutamonopólium. 7
1. Külkereskedelmi és valutamonopólium 8
1.1. A külkereskedelmi monopólium 8
1.2. A valutamonopólium fogalma és fejlődése 12
2. A külkereskedelem irányítási rendszerének fő
vonásai a direkt tervgazdálkodásban 17
3. Változások a külkereskedelem irányítási rendszerében a hatvanas években 20
4. A külkereskedelem irányításának aktuális kérdései a szocialista országokban 23
Felhasznált irodalom 29
XI. FEJEZET
A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés /KGST/.
A KGST-országok nemzetközi pénzügyi intézetei 30
1. A KGST létrejöttének történelmi körülményei és az együttműködés főbb meghatározói.
A KGST fejlődésének fontosabb állomásai 31
1.1. A KGST megalakulásának előzményei és háttere 31
1.2. A KGST-országok közti gazdasági együttműködés meghatározó tényezői 35
1.2.1. A reálgazdasági adottságok 37
1.2.2. A gazdaságpolitika cél- és eszközrendszere, külgazdasági feltételei 41
1.2.3. Változások a 60-as évtized közepétől 47
1.2.3.1. A Komplex Program 50
1.2.3.2. Az 1984. évi felső szintű gazdasági értekezlet 55
2. A gazdasági együttműködés mechanizmusa a KGST-ben 60
2.1. A KGST szervezeti keretei 60
2.2. A tervkoordináció 65
2.3. Az árucsere-forgalmi megállapodások 71
2.4. A szerződéses árak rendszere 73
2.5. Szakosítás, kooperáció 79
2.6. A KGST-országok nemzetközi pénzügyi együttműködése és annak szervezetei 83
2.6.1. A bilaterális kliring korszaka 83
2.6.2. A transzferábilis rubel bevezetése /1964/ és működésének jellemzői 84
2.6.3. A valutaárfolyamok működésének kérdései 87
2.6.3.1. A tagországok nemzeti valutáinak kereskedelmi árfolyamai, ill. koefficiensei közötti kapcsolat hiánya 89
2.6.3.2. A nem kereskedelmi árfolyamok 91
2.6.3.3. A transzferábilis rubel konvertibilis valutákkal szembeni árfolyama 93
2.6.4. Szabaddevizás elszámolások a KGST országok között 94
2.6.5. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 95
2.6.5.1. A NGEB mint központi elszámolóhely 95
2.6.5.2. A NGEB hitelnyújtó tevékenysége 97
2.6.5.3. A NGEB tőkés pénzpiaci műveletei 100
2.6.6. A Nemzetközi Beruházási Bank 100
2.6.7. Egyéb hitelkapcsolatok a KGST országok között 104
2.7. Az együttműködési mechanizmus jellege és hatásai 105
3. A KGST-hez való csatlakozás kérdései.
A KGST külkapcsolatai 109
4. A KGST-országok külkereskedelme 111
4.1. A KGST-országok helye a világkereskedelemben, főbb tendenciák külkereskedelmükben 111
4.2. A KGST-országok egymás közötti külkereskedelmének volumene, dinamikája és struktúrájának kérdései 116
Függelék I. 120
Függelék II. 121
XII. FEJEZET
Kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok 127
Bevezető 128
1. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok rövid történeti előzményei 129
2. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános jellemzői és meghatározói. A kapcsolatokat befolyásoló korlátozó intézkedések 130
3. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános befolyásoló tényezői 132
4. A kelet-nyugati kereskedelem jellemzői a hetvenes években 136
5. A kelet-nyugati kereskedelem nyolcvanas évekbeli fejlődésének jellemzői 138
6. Szerkezeti sajátosságok 143
7. A kelet-nyugati termelési kooperációk 146
8. Pénzügyi és hitelkapcsolatok 152
8.1. A szocialista és tőkés országok hitelkapcsolatainak szakaszai 152
8.2. A kelet-nyugati hitelkapcsolatok alakulásának főbb tényezői 155
8.3. A szocialista országok külföldi adósságállományának alakulása 157
Irodalomjegyzék 164
Ellenőrző kérdések 165

Témakörök