Külkereskedelem és pénzügypolitika IV.

Tartalom

X. FEJEZET
A külkereskedelem és a nemzetközi elszámolások szabályozása a szocialista országokban Külkereskedelmi és valutamonopólium. 9
1. Külkereskedelmi és valutamonopólium 10
1.1. A külkereskedelmi monopólium 10
1.2. A valutamonopólium fogalma és fejlődése 13
2. A külkereskedelem irányítási rendszerének fő vonásai a direkt tervgazdálkodásban 18
3. Változások a külkereskedelem irányítási rendszerében a hatvanas években 21
4. A külkereskedelem irányításának aktuális kérdései a szocialista országokban 25
Felhasznált irodalom 30
XI. FEJEZET
A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés. KGST. A KGST-országok nemzetközi pénzügyi intézetei 31
1. A KGST létrejöttének történelmi körülményei és az együttműködés főbb meghatározói
A KGST fejlődésének fontosabb állomásai 32
1.1. A KGST megalakulásának előzményei és háttere 32
1.2. A KGST-országok közti gazdasági együttműködés meghatározó tényezői 36
1.2.1. A reálgazdasági adottságok 38
1.2.2. A gazdaságpolitika cél- és eszközrendszere, külgazdasági feltételei 42
1.2.3. Változások a 60-as évtized közepétől 48
1.2.3.1. A Komplex Program 49
1.2.3.2. Az 1984.évi felső szintű gazdasági értekezlet 54
1.2.3.3. A KGST 43. /rendkívüli/ ülése 57
2. A gazdasági együttműködés mechanizmusa a KGST-ben 58
2.1. A KGST szervezeti keretei 59
2.2. A tervkoordináció 64
2.3. Az árucser e-forgalmi megállapodások 69
2.4. A szerződéses árak rendszere 71
2.5. Szakosítás f kooperáció 75
2.6. A KGST-országok nemzetközi pénzügyi együttműködése és annak szervezetei 79
2.6.1. A bilaterális kliring korszaka 79
2.6.2. A transzferábilis rubel bevezetése és működésének jellemzői 81
2.6.3. A valutaárfolyamok működésének
kérdései 83
2.6.3.1. A tagországok nemzeti valutáinak kereskedelmi árfolyamai, ill. koefficiensei közötti kapcsolat hiánya 84
2.6.3.2. A nem kereskedelmi árfolyamok 86
2.6.3.3. A transzferábilis rubel konvertibilis valutákkal szembeni árfolyama 88
2.6.4. Szabaddevizás elszámolások a KGST-országok között 89
2.6.5. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 90
2.6.5.1. Az NGEB mint központi elszámolóhely 90
2.6.5.2. Az NGEB hitelnyújtó tevékenysége 92
2.6.5.3. Az NGEB tőkés pénzpiaci műveletei 94
2.6.6. A Nemzetközi Beruházási Bank 95
2.6.7. Egyéb hitelkapcsolatok a KGST-országok között 98
2.7. Az együttműködési mechanizmus jellege és hatásai 99
3. A KGST-hez való csatlakozás kérdései.
A KGST külkapcsolatai 104
4. A KGST-országok külkereskedelme 106
4.1. A KGST-országok egymás közötti külkereskedelme 107
4.2. A KGST-országok kereskedelme a tőkés országokkal 110
XII. FEJEZET
Kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok 113
1. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok rövid történeti előzményei 114
2. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános jellemzői és meghatározói. A kapcsolatokat befolyásoló korlátozó intézkedések 116
3. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok általános befolyásoló tényezői 118
4. A kelet-nyugati kereskedelem jellemzői a hetvenes években 121
5. A kelet-nyugati kereskedelem fejlődésének jellemzői a nyolcvanas években 123
6. Szerkezeti sajátosságok 126
7. A kelet-nyugati termelési kooperációk 127
8. Pénzügyi és hitelkapcsolatok 132
8.1. A szocialista és tőkés országok hitelkapcsolatainak szakaszai 132
8.2. A kelet-nyugati hitelkapcsolatok alakulásának főbb tényezői 135
8.3. A szocialista országok külföldi adósságállományának alakulása 137
Irodalomjegyzék 143
XIII. FEJEZET
A fejlődő országok gazdasági helyzete
Gazdasági kapcsolataik a fejlett tőkés országokkal és a szocialista országokkal 145
1. A fejlődő országok csoportosítása 146
1.1. Földrajzi szempontból 147
1.2. A gazdasági-társadalmi fejlődés jellege szerint 148
1.3. A gazdasági fejlettség szintje alapján 148
1.4. Az exportban domináns áruféleségek szerint 130
2. A fejlődő országok gazdasági helyzete, növekedésük alapvető tényezői 132
2.1. A fejlődő országok nemzetközi pénzügyi helyzetének alakulása 155
2.1.1. Az olajexportáló országok devizális helyzetének jellemzői 155
2.1.2. Az olajimportőr fejlődő országok pénzügyi helyzetének alakulása 157
2.1.3. A fejlődő országok deficitjének finanszírozása, a finanszírozás romló feltételei 159
2.2. Az olajárcsökkenés következményei a fejlődő országok gazdaságára 164
2.2.1. Az olajárcsökkenés "nyertesei" és vesztesei 166
3. Az Új Világgazdasági Rend és az un. Észak-Dél dialógus 167
4. A fejlődő országok külkereskedelmének alakulása 169
5. A fejlődő országok egymás közötti gazdasági kapcsolatai 172
5.1. A fejlődő országok saját preferenciális rendszeréről 174
Ellenőrző kérdések 177

Témakörök