Külkereskedelem- és pénzügypolitika III.

Tartalom

VII. A NEMZETKÖZI GAZDASAGI EGYÜTT1.MÖKÖDÉS GLOBÁLIS JELENTŐSÉGŰ INTÉZMÉNYEI 7
1. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 7
1.1. A GATT megalakulása, célok, elvek 8
1.2. A GATT, mint multilaterális kereskedelmi egyezmény 13
1.2.1. A GATT Alapokmánya15
1.3. A GATT kettős jellegéről 18
1.4. Vámok, vámtárgyalások a GATT-ban 22
1.5. A nem tarifái is korlátozások és a GATT 26
1.6. Fejlődő és tervgazdálkodást folytató országok a GATT-ban 28
1.7. A nemzetközi kereskedelempolitika megoldásra váró problémái az Uruguay Körtárgyalások tükrében 32
1.8. A magyar GATT-tagság 41
2. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 44
2.1. A Nemzetközi Valutaalap megalakításának körülményei 47
2.2. A Nemzetközi Valutaalap működési elvei 49
2.3. A Nemzetközi Valutaalap tevékenységi 50
2.3.1. Az IMF világpénz-politikája 54
2.3.1.1. Az SDR 55
2.3.1.2. Az arany démonétizálása 60
2.3.1.3. Az IMF árfolyam-politikája 61
2.3.2. Az IMF hitelpolitikája 62
2.3.2.1. Az IMF névleges és tényleges hitelkapacitása 64
2.3.2.2. Az IMF-hitelezés alakulása 64
2.3.2.3. Az IMF hiteltevékenységének módosulása 65
2.3.2.4. IMF-hitel típusok 65
2 4. Az 1982-83. évi adósságválság kialakulása. AZ II szerepe az eladósodási probléma enyhítésében 70
2.4.1. Az eladósodási folyamat világgazdasági vetülete 71
2.4.2. A krónikus adósi pozíciók kialakulásának belgazdasági háttere 75
2.4.3. Az IMF szerepe az eladósodási probléma enyhítésében 79
2.5. Magyarország IMF-tagsága 86
3. A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és alintézményei 88
3.1. A Világbank és az IMF tevékenységének összehasonlítása 88
3.2. A világbanki finanszírozás szakaszai 91
3.3. Társfinanszírozás 98
3.4. AZ IDA és az IFC 99
3.5. Magyarország Világbank-tagsága 100
4. Egyéb globális jelentőségű intézmények 102
4.1. FAO 102
4.2. ECOSOC 103
4.3. EGB 103
4.4. UNCTAD 104
4.5. OECD 105
VIII. A VILÁGGAZDASÁG ÉS A VILÁGKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
1. Világgazdaság - világkereskedelem 107
2. A gazdasági fejlődés fontosabb szakaszai a második világháború után a fejlett ipari országokban 108
2.1. Fejlődési feltételek a korszakváltás éveiben 111
3. A világkereskedelem növekedésének dinamikája 114
4. A világkereskedelem viszonylati struktúrája 116
5. A világkereskedelem áruszerkezetének változása 121
6. Új tendenciák a nemzetközi gazdasági együttműködésben 126
6.1. Áruforgalom, szolgáltatáskereskedelem, tőkeforgalom 126
6.2. Multinacionális vállalatok a világgazdaságban 128
6.3. Gazdasági integráció 130
IX. A FEJLETT IPARI ORSZÁGOK KÜLGAZDASÁGPOLITIKÁJA ÉS SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN 133
1. Az Európai Közösség (EK) 133
1.1. Az EK létrejöttének és fejlődésének rövid áttekintése 133
1.2. Az EK intézményrendszere, döntéshozatali mechanizmusa 143
1.2.1. Az Európai Bizottság (The European Commission) 146
1.2.2. A Miniszterek Tanácsa (The Council of Ministers) 149
1.2.3. Az Európai Parlament (The European Parliament) 151
1.2.4. A Gazdasági és Szociális Bizottság (The Economic and Social Committee) 154
1.2.5. A Közösségi Törvényszék (The Court of Justice) 155
1.2.6. A Közösségi Számvevőszék (Court of Auditors) 155
1.2.7. Az Európai Beruházási Bank (The European Investment Bank) 155
1.2.8. Az Európai Tanács (The European Council) 156
1.3. Közösségi, "nemzetek feletti" politikák az Európai Közösségben 157
1.3.1. A közös agrárpolitika 157
1.3.1.1. Az alapelvek 157
1.3.1.2. A közös agrárpolitika működési mechanizmusa, ár- és piacszabályozás (agrárrendtartás) 160
1.3.1.3. A közös agrárpolitika strukturális vonatkozásai 162
1.3.1.4. A közösségi protekcionista agrárpolitika pozitív és negatív hatásai 163
1.3.1.5. A közös agrárpolitika reformja 165
1.3.2. A közös kereskedelempolitika
Az EK külgazdasági kapcsolatrendszere 166
1.3.2.1. A nemzeti külpolitika és a nemzetek feletti kereskedelempolitika konfliktusa 166
1.3.2.2. A közös kereskedelempolitika egyes tartalmi kérdései 168
1.3.2.3. A közös kereskedelempolitika fontosabb megnyilvánulási formái az egyes országok, országcsoportok viszonylatában 170
1.3.3. Az EK, keretében folyó pénzügyi kooperáció. Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) 182
1.3.3.1. A valutakígyó kialakulása 185
1.3.3.2. Az Európai Monetáris Rendszer 186
1.3.3.3. Az egységes belső piac megteremtésének pénzügyi kérdései 191
2. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) 195
3. Az Amerikai Egyesült Államok. Az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi övezet (NAFTA) 198
4. Japán és a délkelet-ázsiai térség 205

Témakörök