Külgazdaságtan a nappali III. évfolyamos hallgatók részére

Tartalom

ELŐSZÓ 5
1. NEMZETGAZDASÁG ÉS KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK 7
1.1. A nemzetközi munkamegosztás előnyei 7
1.1.1. A közvetlen előnyök meghatározói és realizálásuk 8
1.1.2. A közvetett előnyök típusai 12
1.1.3. A komparatív előnyök dinamikája 13
1.1.4. A külkereskedelmi cserearány alakulása 15
1.2. Külkereskedelem és gazdasági struktúra 17
1.2.1. Az ágazati kapcsolatok mérlege segítségével történő elemzések 17
1.2.1.1. Elemzés „ hagyományos" közelítéssel 17
1.2.1.2. Szerkezeti nyitottság, exportstruktúra, komparatív előnyök, cserearányok -
hozzáadott érték - szemlélet alapján 19
1.2.2. A nem kompetitív szféra és a külkereskedelem 21
2. A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK NEMZETKÖZI KERETEI 24
2.1. Kereskedelem- és gazdaságpolitika 24
2.2. A kereskedelempolitika fogalma 25
2.3. Kereskedelempolitikai irányzatok 26
2.4. A kereskedelempolitika államközi keretei, alapelvei 30
2.4.1. Viszonosság elve 31
2.4.2. Legnagyobb kedvezmény elve 31
2.4.3. Nemzeti elbánás elve 33
2.4.4. Sajátos államközi szerződések, egyezmények 33
2.5. A kereskedelempolitika eszközrendszere 34
2.5.1. A vám, mint a kereskedelempolitika „klasszikus", normatív eszköze 35
2.5.2. Szubvenciók 38
2.5.3. Mennyiségi korlátozások 41
2.5.4. Devizális eszközök 43
2.5.5. A kereskedelempolitika egyéb eszközei 44
2.6. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) 45
2.6.1. Néhány általános megjegyzés a GATT-ról 45
2.6.2. A GATT céljai, alapelvei, kettős jellege 46
2.6.3. Vámok, vámtárgyalások a GATT-ban 47
2.6.4. Nem tarifális korlátozások és a GATT 49
2.6.5. A GATT és a fejlődő illetve tervgazdálkodást folytató országok 51
2.7. Egyes nemzetközi gazdasági szervezetek - címszavakban 53
2.7.1. Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD = Organization for Econoinic Cooperation and Development) 53
2.7.2. Nemzetközi Valutaalap (IMF = International Monetary Fund) 54
2.7.3. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD =
International Bank for Reconstruction and Development) 54
2.7.4. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája
(UNCTAD = United Nations Conference on Trade and Development) 55
3. NEMZETKÖZI PIACOK ÉS SZEREPLŐIK 57
3.1. A vállalat és a külső piac 57
3.1.1. Piaci lehetőségek 57
3.1.2. A hazai és nemzetközi piacok eltérései 57
3.1.3. A vállalat és a külső piacok 58
3.1.3.1. Piaci kapcsolatrendszer 59
3.1.3.2. Partner- és versenykapcsolatok 64
3.1.3.3. Termékstruktúra 67
3.2. A piaci szereplők és kapcsolódásuk rendszere 71
3.2.1. Állami és magánvállalatok 71
3.2.2. Nemzetközi vállalatok 72
3.2.3. Kereskedőtípusok 73
3.2.4. Vertikális pisci kapcsolatrendszer 71
3.2.5. Egyéb piaci szereplők 75
3.3. A kereslet-kínálat koncentrálásának intézményei 75
3.3.1. Vásár, kiállítás 77
3.3.2. Árverés (aukció) 78
3.3.3. Tőzsde 79
3.3.3.1. A tőzsdék szerepe 79
3.3.3.2. A tőzsdék szervezete és működése 81
3.3.3.3. A tőzsdei áruügyletek alaptípusai 81
3.3.4. Versenytárgyalás (tender) 83
3.3.4.1. Világbank tenderek 85
3.4. A nemzetközi piacok megismerésének technikája 87
3.4.1. Konjunktúrakutatás 87
3.4.2. Külkereskedelmi piackutatás 88
3.4.3. A piackutatás egyes fontosabb területei 89
3.4.3.1. Keresletalakulás 90
3.4.3.2. Kereskedelemtechnikai kérdések 90
3.4.3.3. Forgalombahozatal csatornái 90
3.4.3.4. Jogi kérdések 91
3.4.3.5. Műszaki kérdések 91
3.4.3.6. Versenytárskutatás 92
3.4.4. Üzletpolitikai előkészítés 92
4. A MAGYAR VÁLLALATOK KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI 95
4.1. Történelmi áttekintés 95
4.2. Vállalataink külpiaci „érintettsége" 98
4.2.1. Az „érintettség" fokozatai 98
4.2.2. Exportmotivációk 100
4.2.3. Egyéb külpiaci hatások 103
4.3. Vállalatpolitika és külgazdasági kapcsolatok 104
4.3.1. Vállalati „reálönállóság" és a külgazdasági kapcsolatok 104
4.3/2. A külpiaci kapcsolatok megtervezése 106
4.3.3. A külpiaci kapcsolatok megszervezése 110
4.4. Vegyesvállalatok itthon és külföldön 115
5. KÜLGAZDASÁGI TRANZAKCIÓK, KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK 120
5.1. A külkereskedelmi ügyletek típusai 120
5.2. A különleges ügyletek térnyerése és típusai 122
5.2.1. A reexport, switch és tranzit ügyletek 123
5.2.2. Tranzakciós és taktikai ügyletek 125
5.2.3. Kapcsolt ügyletek, árucserék 126
5.2.4. Termelőeszköz-bérlet (leasing) 129
5.2.5. Vállalkozási, szolgáltatási és szellemitermék-ügyletek 129
5.3. A külkereskedelmi szerződés tartalma 135
5.3.1. A szerződés alapkérdései 135
5.3.2. Minőség és mennyiség 136
5.3.3. Szállítási feltételek 136
5.3.4. Az ár és a fizetési feltételek 139
5.3.5. Egyéb feltételek 144
5.4. A külkereskedelmi ügylet, folyamata 144
5.5. A külkereskedelmi ügyletek kockázatai és kivédésük lehetőségei 146
5.5.1. Kockázattípusok 146
5.5.1.1. A külkereskedelmi ügyletek kockázatai 146
5.5.1.2. A külkereskedelmi ügyletek kockázatainak „menedzselése" 149
6. NEMZETKÖZI VÁLLALATI PÉNZGAZDÁLKODÁS 153
6.1. A nemzetközi vállalat finanszírozási forrásai 154
6.1.1. Nemzetközi hitelbevonás 155
6.1.2. Nemzetközi project-finanszírozás 158
6.1.3. Belföldi kedvezményes állami hitelek 158
6.1.4. Külföldi leányvállalat finanszírozása a helyi hitelpiacról 159
6.1.5. Nemzetközi részvény tőkeszerzés 159
6.1.6. A tartalékképzés költsége nemzetközi vállalatnál 162
6.2. Nemzetközi tőkebefektetési politika 162
6.2.1. Portfolió befektetések 162
6.2.2. Közvetlen külföldi beruházások 163
6.2.2.1. A beruházási költség felmérése 163
6.2.2.2. A külföldi beruházásból várható cash-flow előrejelzése 163
6.2.2.3. A jelenértékre hozás diszkontálási rátájának megválasztása 161
6.2.2.4. A külföldi beruházások közti választási szempontok 165
6.3. Likviditásmenedzselés 166
6.3.1. Nemzetközi készpénzgazdálkodás 167
6.3.1.1. Külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalat készpénzgazdálkodása 167
6.3.1.2. Multinacionális vállalatcsoport készpénzgazdálkodása 168
6.3.2. Rövidlejáratú befektetéspolitika 169
6.3.3. Vevőkkel szemben fennálló követelések menedzselése 169
6.3.4. Készletgazdálkodás 169
6.4. Pénzügyi kockázatok a nemzetközi vállalati pénzgazdálkodásban 170
6.4.1. Az árfolyamkockázat fajtái, a kockázati pozíció meghatározása 170
6.4.1.1. A vállalat árfolyamkockázati pozíciója - könyvviteli megközelítésben 170
6.4.1.2. A vállalat árfolyamkockázati pozíciója - üzletpolitikai megközelítésben 171
6.4.2. A vállalati árfolyamkockázati pozíció fedezésének eszközei 172
6.4.3. A kamatkockázat kivédésének eszközei 174
6.4.4. A „befagyott" követelések kockázata 175

Témakörök