A külgazdasági kapcsolatok | 9 |
Nemzetközi kereskedelem | 9 |
A külgazdasági kapcsolatok területei | 11 |
A külgazdaság-politika és fő összetevői | 13 |
Nyitottsági mutatók | 15 |
Cserearány-mutatók | 17 |
A kereskedelempolitika történeti irányzatai | 19 |
Kérdések | 22 |
A kereskedelempolitika eszközrendszere | 23 |
A vám | 23 |
A vám fogalma, tulajdonságai | 24 |
Vámtípusok | 25 |
A védővámok | 26 |
A vámok egyéb fajtái | 29 |
A nominális és az effektív vámvédelem | 30 |
A szubvenció | 31 |
A szubvenció fogalma | 31 |
A szubvenció három típusa | 32 |
A közvetett exportösztönzés eszközei | 34 |
Exporthitel-finanszírozás | 34 |
Exporthitel-biztosítás | 37 |
Kollektiov exportösztönzés | 38 |
A nem tarifális korlátozásokról | 39 |
Mennyiségi korlátozások | 40 |
A kontingens | 40 |
A vámkontingens | 41 |
Az "önkéntes" exportkorlátozás | 42 |
A vámeljárás és egyéb praktikák | 43 |
Paratarifális protekcionizmus | 44 |
Egyéb nem tarifális eszközök | 45 |
Kérdések | 47 |
Külgazdasági pénzügyek | 48 |
A nemzetközi elszámolások forrásai és eszközei | 48 |
A valuta és a deviza fajtái, nemzetközi forgalomképessége | 51 |
A valuta konvertibilitása | 51 |
A kulcsvaluta | 54 |
A kliringdeviza | 54 |
A valutaárfolyam | 56 |
A valutaárfolyam fogalma | 57 |
A hivatalos és a piaci árfolyam | 58 |
Az árfolyamok egyéb fajtái | 59 |
Az árfolyam hatásai | 61 |
Az árfolyam-politika és a működő árfolyam | 61 |
Az árfolyamszint következményei | 62 |
Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági hatása | 65 |
Az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra | 66 |
Az árfolyamszint változtatásának hatása a tőkeforgalomra | 68 |
Az árfolyamváltozás belgazdasági következményei | 69 |
Pénzpiacok, pénzpiaci ügyletek | 70 |
Pénz- és tőkepiacok | 70 |
A pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusai | 72 |
Az értéktőzsde és a devizapiac | 73 |
Az értéktőzsde | 74 |
A devizapiacok | 75 |
Swapügyletek | 76 |
Europiacok | 77 |
A valutáris likviditás | 79 |
A nemzetközi likviditás fogalma | 79 |
Likviditási mutatók | 80 |
A külgazdasági mérlegek | 82 |
A külkereskedelmi mérleg | 82 |
A fizetési mérleg | 85 |
Kérdések | 89 |
A nemzetközi gazdasági együttműködésről | 91 |
A külgazdasági kapcsolatok államközi szabályozása | 91 |
A nemzetközi megegyezések fajtái | 91 |
A kereskedelmi szerződések és az azokban alkalmazott elvek | 93 |
Az árucsere-forgalmi megállapodások | 96 |
A fizetési (klíring) megállapodások | 96 |
A kooperációs megállapodások | 99 |
A nemzetközi működőtőke-mozgást elősegítő megállapodások | 100 |
Az integráció és fokozatai | 101 |
Integrálódás és gazdasági fejlődés | 102 |
Regionális vámegyezmények | 103 |
A kifejlett integráció | 104 |
Integrációs szervezetek Európában | 105 |
Integrációk Amerikában és Ázsiában | 109 |
Kérdések | 112 |
Az Európai Unió | 113 |
Az Európai Unió története | 113 |
A Montánuniótól az európai Unióig | 114 |
Elmélyülés és kibővülés | 115 |
Az EU intézményrendszere, döntéshozatali mechanizmusa | 119 |
Az Európai Parlament | 119 |
Az Európai Unió Tanácsa | 122 |
Az Európai Bizottság | 125 |
Egyéb intézmények | 126 |
A közösségi jogrendszer | 126 |
Közösségi célok, közös politikák | 127 |
A közös agrárpolitika | 127 |
A közös agrárpolitika kialakulása, célkitűzései, alapelvei | 127 |
A közös agrárpolitika eszközrendszere | 129 |
A közös agrárpolitika sikerei és problémái | 134 |
A közös kereskedelempolitika | 135 |
A közös kereskedelempolitika tartalma és elemei | 135 |
Az EU kereskedelmi kapcsolatrendszere | 136 |
A kereskedelempolitika jellege | 138 |
Regionális politika | 138 |
A regionális politika alapelvei és célkitűzései | 140 |
A regionális politika pénzügyi alapjai | 141 |
Pénzügyi együttműködés | 142 |
A pénzügyi együttműködés szakaszai | 142 |
A Gazdasági és Pénzügyi Unió | 145 |
A közös monetáris politika | 147 |
Kérdések | 149 |
Nemzetközi gazdasági szervezetek | 150 |
A GATT és a WTO | 150 |
Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény célja | 150 |
A GATT alapelvei | 151 |
Vámtárgyalások | 152 |
A nem tarifális eszközök és a GATT-kódexek | 152 |
Az Uruguay Köztárgyalások | 154 |
A WTO | 156 |
A magyar GATT- és WTO-tagság | 157 |
Az IMF | 158 |
A Nemzetközi Valutaalap működési elve, célja | 159 |
Az IMF hitelpolitikája | 161 |
Az IMF világpénz-politikája | 162 |
Az árfolyam-politika | 164 |
Magyarország IMF-tagsága | 165 |
A Világbank | 166 |
A Világbank működése | 166 |
A Világbank-csoport tagjai | 168 |
Magyarország és a Világbank-csoport | 169 |
Az OECD | 169 |
A Marshall-terv és az OEEC | 169 |
Az OECD célja, tevékenysége | 170 |
Magyarország és az OECD | 170 |
Az ENSZ gazdasági szervezetei | 171 |
Az ECOSOC | 171 |
Az EGB | 172 |
A FAO | 172 |
Az UNCTAD | 173 |
Kérdések | 174 |
A főbb világgazdasági régiók | 175 |
Az Amerikai Egyesült Államok | 175 |
Az USA világgazdasági szerepe | 176 |
Sikertényezők | 179 |
Külgazdasági kapcsolatok | 180 |
Japán | 182 |
A japán "gazdasági csoda" | 182 |
Japán külkereskedelme | 183 |
A fejlődő országok | 184 |
Általános jellemzők | 185 |
Gyors fejlődés Ázsiában | 186 |
Az olajexportőr fejlődő országok | 189 |
A volt szocialista országok | 190 |
Kérdések | 192 |
Magyarország külgazdasági kapcsolatai | 193 |
A magyar gazdaság nyitott jellege és adottságai | 193 |
A magyar külkereskedelem földrajzi és áruszerkezete | 195 |
Külkereskedelem a fejlett országokkal | 197 |
Kapcsolatok a volt szocialista országokkal | 199 |
Külgazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal | 201 |
Kérdések | 202 |
Melléklet | 203 |
Az abszolút és a komparatív előnyök | 203 |
Az aranytól a hitelpénzig | 206 |
A kínai-magyar klíring fizetési rendszer | 208 |
GDP, GNI, GNP | 209 |
Kereskedelmi szerződés | 211 |
Kettős adózát kizáró egyezmény | 214 |
Beruházásvédelmi megállapodás | 220 |
A monetáris politika eszközei | 225 |
Ajánlott irodalom | 227 |
Hasznos internetcímek | 228 |