A nemzetgazdaság nyitottsága | 9 |
Nemzetgazdasági rendszer | 9 |
Reálszféra | 9 |
Mechanizmusok és intézmények | 11 |
A nemzetgazdaság szerkezeti és gazdaságpolitikai nyitottsága | 12 |
Szerkezeti nyitottság | 13 |
Mutatók | 16 |
Gazdaságpolitikai nyitottság | 20 |
A kiterjesztett nyitottság-elmélet és a magyarországi reálfolyamatok | 21 |
Elméleti (és gazdaságtörténeti) megközelítés | 21 |
A "hasznos" nyitottság | 23 |
A belső (gazdaságon innei és túli) nyitás | 27 |
A nemzetközi kereskedelem elméletei | 31 |
A nemzetközi kereskedelmi tiszta elmélete | 31 |
A kereskedelem célja | 32 |
A kereskedelem okai | 34 |
Kereskedelem és jövedelmeloszlás | 44 |
A kereskedelem- és iparpolitika elvei | 46 |
Alternatív elméletek | 52 |
A Linder-elmélet | 52 |
A külkereskedelem intenzitás fogalma | 54 |
A nemzetközi termék életgörbe | 55 |
Iparágon belüli kereskedelem | 58 |
A versenyelőny elmélet | 59 |
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok valutáris összefüggései | 61 |
Nemzetközi valutáris rendszer - szereplők, eszközök, ügyeletek és piacok | 61 |
Nemzetközi pénzforgalmi politika - valutakonvertibilitás | 63 |
Nemzetközi fizetési mérleg | 66 |
A fizetési mérleg szerepe | 66 |
A "kettős könyvelés" lényege | 68 |
Fizetésimérleg-típusok | 70 |
A fizetésimérleg-szaldó értelmezése | 76 |
A devizapiac működése - résztvevők, eszközök, ügyletek, ármechanizmus | 81 |
A piac szerkezete | 81 |
Devizapiaci eszközök | 82 |
Devizapiaci ügyletek - árfolyamtíusok | 83 |
Az árfolyam makro- és mikrogazdasági jelentősége | 85 |
Kereskedelempolitika | 89 |
A kereskedelempolitika mint állami beavatkozás | 89 |
A kereskedelempolitika céljai, irányzatai | 90 |
A kereskedelemoplitika új irányzatai a II. világháború után | 95 |
A vám mint a kereskedelempolitika normatív eszköze | 98 |
A vám árképző tényező szerepe: a vámteher megjelenése a belföldi árban | 100 |
A vám adójellege | 101 |
A vám mint gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz | 102 |
A vámok és a diszkrimináció | 105 |
Nominális és effektív vámok | 106 |
A regionalizmus vámelméleti alapkérdései | 108 |
A mennyiségi korlátozások és a kereskedelempolitika egyéb nem tarifális eszközei | 112 |
A kontingens mint "drasztikus vám" | 112 |
Vámkomtingens | 114 |
Az "önkéntes" exportkorlátozás | 114 |
A külkereskedelem állami befolyásolásának egyéb közvetlen és közvetett eszközei | 116 |
A kereskedelempolitika intézményi rendszere | 117 |
A GATT státusa, általános és közvetlen céljai | 118 |
A GATT alapokmánya, működésének néhány jellemzője | 120 |
Nemzetközi tényezőáramlás | 123 |
Nemzetközi munkaerő-áramlás | 123 |
Nemzetközi tőkeáramlás - porfolió-beruházások | 126 |
A nemzetközi befektetési és finanszírozási döntések alapkérdései | 130 |
Nemzetközi portfolió-diverzifikálás | 130 |
A nemzetközi (vállalati) finanszírozás elvi és gyakorlati alapjai | 133 |
Külföldi direkt befektetések | 138 |
Technikatranszfer | 143 |
Nemzetközi gazdasági integrációk | 145 |
Integrációs elméletek | 145 |
Regionális együttműködés Kelet-Európában | 149 |
A nyugat-európai integrációk kialakulása - Európa megosztása | 153 |
Az EK (EU) intézményi alapjainak fejlődése - fontosabb szerződései | 156 |
Az EU (EK) nemzetek feletti szervezet | 159 |
Az EU intézményi rendszere | 160 |
Az EU aktusai | 163 |
Közös kereskedelempolitika | 164 |
Az EU (EK) agrárpolitikája | 166 |
A Közösség társulási politikája - kapcsolata a mediterrán térséggel | 170 |
Belső piac | 174 |
Az Európai Uniós Szerződés | 176 |
Világgazdasági tendenciák - magyar külkereskedelem (fő tendenciák a '90-es években) | 179 |
Előzmények: Világgazdasági korszakváltás az 1970-es évektől | 180 |
Helyzetkép az ezredforduló előtti világgazdaságról | 183 |
A világgazdaság centripetális tényezői | 185 |
Nemzetközi munkamegosztás és kereskedelem | 185 |
Nemzetközi tőkepiacok | 186 |
A nemzetközi technológiatranszfer fokozódó szerepe | 187 |
Nemzetközi gazdasági integrációk erősödése | 188 |
A világgazdaság centrifugális tényezői | 189 |
Világgazdaság kihívás - nemzetgazdasági alkalmazkodás | 191 |
A nemzetközi kereskedelem árstruktúrája - kereskedelem intenzitás | 194 |
A magyar külkereskedelem áruszerkezete | 199 |
A magyar külkereskedelem viszonylati szerkezete | 202 |
Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem | 209 |
A szolgáltatásokról általában | 209 |
A szolgáltatások és a nemzetközi kereskedelem | 213 |
A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem számbavétele | 214 |
A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem szerkezete | 215 |
A multinacionális vállalatok szerepe | 219 |
Nemzetközi kereskedelempolitika és a szolgáltatások | 222 |
Szállítás | 223 |
Turizmus | 228 |
Nemzetközi piac és vállalkozás | 233 |
A külső piac társadalmi-politikai környezetének jellemzői | 233 |
A külső piac közgazdasági jellemzői | 235 |
Kapcsolatrendszer | 236 |
A tranzakciós költségek szerepe | 237 |
Kockázatcsökkentési törekvések | 238 |
Piaci versenyformák | 239 |
Globális piaci trendek | 241 |
A vállalkozói funkciók értelmezése és érvényesülése a nemzetközi piacon | 242 |
Behatolás a külső piacra | 247 |
A lehetséges előnyök köre | 247 |
A geo-business modell | 249 |
A kockázat kettős hatása | 251 |
A piacra lépés módozatai | 252 |
A piacra lépés formájának megválasztása | 256 |
A külpiaci versenyképesség elemei | 256 |
A külpiaci vállalkozások kockázata | 261 |
A külső piac bizonytalanságai | 262 |
Alkalmazkodás a kockázathoz | 262 |
A vállalati üzletpolitika kockázatai | 266 |
A kockázat kezelése, mérséklése | 273 |
A kockázati politika és stratégia | 273 |
Üzletpolitikai kockázatok kezelése | 274 |
Magyarország és a nemzetközi gazdasági és politikai szervezetek | 277 |
A nemzetközi szervezetek jellemzői, formái | 277 |
A magyar nyitás és felzárkózás stációi | 278 |
Kelet-nyugati kozultációs központ: az Európai Gazdasági Bizottság (EGB) | 280 |
A politikai rendszerváltás elismerése: tagság az Európa Tanácsban | 281 |
Az OECD-tagság jelentős állomás az Európába vezető úton | 283 |
Magyarország és az EK kapcsolatának fontos állomása a társulási szerződés | 285 |
Magyarország részvétele a szubregionális integrációkban (CEFTA, EFTA) | 292 |
CEFTA | 292 |
EFTA | 294 |
A nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való kapcsolódásunk előzményei | 296 |
Kapcsolataink a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel | 298 |
IMF-IBRD - belépésünk körülményei | 298 |
Az IMF-IBRD finanszírozás főbb jellemzői | 300 |
A külföldi működő tőke a magyar gazdaságban | 303 |
Általános helyzetkép | 303 |
A működőtőke-befektetések alakulása a kelet-európai régióban | 305 |
A működő tőke bevonására tett kísérletek a '80-as évek közepéig | 307 |
Frontáttörés a gazdaságpolitikában és a működő tőke bevonását szabályozó rendszerben | 310 |
Multilaterális és bilaterális megállapodások a külföldi beruházások védelmére, elősegítésére | 312 |
Egyéb befektetési forma Magyarországon - a lízing | 315 |
A magyar működőtőke külföldön | 317 |
A vállalati szféra és a külkereskedelem (a külkereskedelmi tevékenység szabályozása és befolyásolása Magyarországon) | 319 |
Az állami monopóliumtól az alanyi jogig | 320 |
A külgazdasági stratégia céljai | 326 |
A külgazdasági stratégia megvalósításának eszközrendszere | 327 |
A külkereskedelmi forgalom szabályozása | 328 |
A magyar kereskedelmi vámtarifa | 338 |
Pénzügyi szabályozás (exportösztönzés) | 341 |
Összefoglalás | 353 |
Irodalomjegyzék | 355 |