Külgazdasági ismeretek

Tartalom

BEVEZETÉS 7
I. A KOMPARATÍV ELŐNYÖK ÉS FORRÁSAIK. A KERESKEDELEMPOLITIKA
ESZKÖZRENDSZERE 8
Külkereskedelem az abszolút előny alapján 8
Külkereskedelem a komparatív előny alapján 9
A komparatív előny forrásai 10
A kereskedelempolitika eszközrendszere 12
a vám mint a kereskedelempolitika normatív eszköze 13
Vámtípusok 14
A vám termelői védettséget nyújtó szerepe. Nominális és effektív (komplex) vám 18
A szubvenció mint nem tarifális gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz 19
A termelési szubvenció mint "fordított vám 21
Exportszubvenció, dömping, exportösztönzés 22
Mennyiségi korlátozások 26
Kontingens, vámkontingens 26
"önkéntes" exportkorlátozások, közvetett mennyiségi korlátozások 29
Egyéb, nem tarifális eszközök 30
FOGALMAK 34
II. A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PÉNZÜGYI KÉRDÉSEI 35
A nemzetközi elszámolások forrásai, jogcímei 35
A nemzetközi elszámolások lebonyolításának eszközei 36
A valuta és a deviza nemzetközi forgalomképessége 37
A valutaárfolyam és főbb típusai 41
Készpénz- és határidős árfolyamok 46
Fekete és szürke árfolyamok 46
Az árfolyamok banktechnikai szempontból 46
A pénz- és tőkepiacok kialakulása és tagozódása 47
A pénz- és tőkepiaci ügyletek főbb típusai 49
Hitelügyletek 49
Értékpapír típusú ügyletek 50
Az értéktőzsde, a befektetési társaságok 53
A devizapiacok és működésük 54
Nemzetközi tőkepiacok 59
Europiacok, xenopiacok 60
FOGALMAK 62
III. A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZABÁLYOZÁSÁNAK
PÉNZÜGYI ESZKÖZEI. A KÜLGAZDASÁGI MÉRLEGEK 63
A valutáris likviditás és mérése 83
A külgazdasági mérlegek 86
A (kül)kereskedelmi mérleg 57
A nemzetközi pénzügyi mérlegek 68
Monetáris tartalékok, tartalékképzés 72
A monetáris politika klasszikus eszközeinek hatása
a külgazdasági kapcsolatokra 73
A kamatláb-politika 74
Kötelező tartalékráta-politika 75
Nyílt piaci műveletek 75
Az árfolyam-politika, mint a külgazdasági
kapcsolatok szabályozását szolgáló pénzügypolitikái eszköz 76
Működő árfolyam 76
Az árfolyamszint változásának kül- és belgazdasági következményei 79
A NEMZETKÖZI MŰKÖDŐTŐKE-MOZGÁST ELŐSEGÍTŐ MEGÁLLAPODÁSOK 80
Beruházás védelmi megállapodások 81
Egy sajátos adópolitikai eszköz és kapcsolata a külgazdasággal 81
FOGALMAK 83
IV. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
GLOBÁLIS INTÉZMÉNYEI 84
AZ ÁLTALÁNOS VÁMTARIFA ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNY (GATT) 84
A GATT megalakulása, célok, elvek 84
Vámtárgyalások a GATT-ban 86
A nem tarifális korlátozások és a GATT kódexek 87
Viták és eredmények a nemzetközi kereskedelempolitikában: az Uruguay
Körtárgyalások 88
A magyar GATT-tagság 91
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 93
A Nemzetközi Valutaalap megalakításának körülményei 93
A Nemzetközi Valutaalap működési elve 94
Az IMF világpénz-politikája 95
Az IMF hitelpolitikája 98
Magyarország IMF-tagsága 100
A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(Világbank) és alintézményei 101
A Világbank és az IMF tevékenységének összehasonlítása 101
A világbanki finanszírozás szakaszát 102
Társfinanszírozás 103
A Világbank alintézményei 104
Magyarország Világbank-tagsága 104
Egyéb globális jelentőségű intézmények 105
Az ENSZ gazdasági bizottságai illetve szakosított szervezetei 105
A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) 106
FOGALMAK 107
V. A HÁROM NAGY VILÁGGAZDASÁGI ERŐKÖZPONT.
A FEJLŐDŐ ÉS A VOLT SZOCIALISTA ORSZÁGOK
GAZDASÁGI HELYZETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 108
Az Európai Unió 108
Az EU intézményrendszere, döntéshozatali mechanizmusa 109
A Közös Agrárpolitika 111
A Közös Agrárpolitika működési mechanizmusa, ár- és piacszabályozás
(agrárrendtartás) 112
A közös agrárpolitika strukturális vonatkozásai és reformja 114
Az EU kereskedelempolitikájának egyes kérdései 115
Az EU keretében folyó pénzügyi koordináció 118
Az USA és az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet (NAFTA) 122
Japán és a délkelet-ázsiai térség 125
A fejlődő országok gazdasági helyzete 126
A fejlődő országok bekapcsolódása a világgazdaságba 127
Az olajexportőr és az olajimportőr fejlődő országok
pénzügyi helyzetének alakulása 129
A kelet-európai volt szocialista országok helyzetének
néhány jellemzője 130
Reform és gazdaság a volt Szovjetunióban. A FÁK gazdasági helyzete 131
A többi kelet- európai ország és együttműködésük kérdései 132
A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok 133
Kooperációs kapcsolatok és a tőketranszfer hiánya 134
Pénzügyi és hitelkapcsolatok, az adóssághelyzet rendezésének lehetőségei 135
FOGALMAK 137
VI. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINAK
NÉHÁNY KÉRDÉSE 138
A magyar gazdaság nyitott jellege és adottságai 138
Változó feltételek Magyarország külgazdaságában
a nyolcvanas évek végétől 140
Magyarország gazdasági kapcsolatai néhány
fontosabb országcsoporttal 143
Magyarország és az OECD kapcsolatai 143
Magyarország és az Európai Unió (Európai Közösség) kapcsolatai 147
Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatai 150
Magyarország és néhány Európán kívüli fejlett ipari ország kapcsolatai 151
Kapcsolataink a volt szocialista országokkal, a CEFTA 152
Külgazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal 154
Külgazdasági stratégiánk és kapcsolatépítési céljaink 154
A gazdasági kapcsolatok építésének eszközrendszere 156
FOGALMAK 555 158
MELLÉKLETEK 159
Nemzetközi gazdasági szervezetek 1. melléklet 159
Integrációs tömörülések 2. melléklet 160
Az egyes országcsoportok világgazdaságban
elfoglalt helye a GDP illetve az 1 főre jutó GDP alapján
(1988-as dollárértéken számítva) 3. melléklet 161
A magyar külkereskedelmi forgalom
áruszerkezete, 1993 4. melléklet 162
Magyarország külkereskedelmi forgalma
országcsoportonként (folyó áron) 5.melléklet 162
Magyarország főbb külkereskedelmi partnerei,
1993 (folyó áron) 6. melléklet 163

Témakörök