Előszó
Az időben távoleső és térben messzefekvő társadalmak, társadalmi rétegek életének s történetének tanulmányozásához, elemzéséhez forrásanyagot elsősorban saját sajtótermékeik: hírlapjaik és folyóirataik szolgáltatnak. Ezek tükrözik az adott közösség ideológiai, politikai, gazdasági irodalmi, Ízlésbeli és kulturális törekvéseit, feltárjak mindennemű tevékenységét, gondjait, küzdelmeit.
Fokozottan érvényesül ez a megállapítás az olyan kis csoportosulások vizsgálatánál, amelyek önmagukba zárt tevékenységét kívülálló szinte nem is regisztrálja, alig figyeli, Ezek fennállásának, speciális helyzetének, sajátos problémáinak a maguk - leggyakrabban periodikus - kiadványai sokszor az egyetlen maradandó dokumentumai.
Így igaz ez a tétel a külföldre kikerüli; és a világ minden táján szétszóródott magyarság kisebb-nagyobb együtteseinek esetében is. Az uj hazában való egymásra- találásuk, az idegen közösségbe való beleilleszkedésük útját, a helyenként megizmosodó magyar csoportok szervezkedését, politikai és társadalmi küzdelmeit, kulturális és irodalmi működését, egyesületi munkáját, jelentéktelen és színvonalas, tiszavirág-életű és több évtizedes multra visszatekintő újságok, folyóiratok tarka együttese örökíti meg. Csak ezek segítségével lehet a hazától távol élő magyarság sorsát nyomon követni, történetét feltárni és feldolgozni - legyenek bár e lapok Magyarországgal szemben barátiak, objektívek, vagy akár ellenségesek.
A magyarországi közvélemény élénk érdeklődéssel figyeli messzire került honfitársai helyzetét, és a társadalmi, valamint a tudományos szervek is egyre behatóbban tanulmányozzák életük alakulását, közösségeik történetét. Természetes, hogy ebbe a munkába a magyar nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár is belekapcsolódik, hiszen elsőrendű feladata a külföldön megjelent magyar kiadványok felkutatása, összegyüjtése és bibliográfiai feltárása. Ilyen jellegü tevékenységét egyre szélesebb területen fejti ki...
Vissza