Küldj egy kis optimizmust!

Előszó

Bernáth Aurél Fruchter Lajoshoz írott leveleinek közlése, immár a második azoknak a levelezés-köteteknek a sorában, melyek az ismert festőművész gondolataiba és életkörülményeibe a legközvetlenebb módon engednek betekintést. A majdan sorozattá bővülő kötetek közül az elsőt Horányi Károly rendezte sajtó alá 2003-ban, amely Szabó Lőrinc és Bernáth Aurél 1933 és 1957 közötti levelezését teszi közzé.
Bernáth és Fruchter levelezésének ma már csupán az a része csorbítatlan, melyet Bernáth írt barátjához. Ezeket előbb maga Fruchter, majd halála után családtagjai őrizték meg az utókor számára. Sajnálatos módon a Fruchter által 1945 előtt írott válaszlevelek, Bernáthék Klotild utcai lakásával együtt, Budapest ostromának idején megsemmisültek. A levelezés fennmaradt része a gyűjtő egyik leánya, Steinerné Fruchter Katalin ajándékaként jutott vissza 1966 körül a Bernáth-családhoz, majd pár évvel ezelőtt a művész leányától, Bernáth Máriától került a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárába.
Bernáth 1930 és 1952 között írott leveleinek kiegészítéséül közlésre kerülnek a művész felesége Pártos Alice és Pátzay Pál szobrász Bernáth leveleihez csatolt sorai, Alexander E. von Saher kapcsolódó levelei, valamint Fruchter Lajos fennmaradt, Bernáth és családjához 1947 és 1952 között írott levelei. Fruchterről mint gyűjtőről, gyűjteményéről és annak alakulási periódusairól viszonylag sok információ áll a kutatás rendelkezésére. Ezzel ellentétben a rejtőzködő természetű, végtelenül szerény ember magánéletéről vajmi kevés adat ismert. Többek között ezért is oly fontosak Bernáth fennmaradt levelei, melyek rendkívül pozitív módon örökítik meg Fruchter Lajos szellemi árnyképét.
Bernáth Aurél az 1910-es évekbeli nagybányai pályakezdet után, az elvont tartalmak megidézésére kiválóan alkalmas német expresszionizmus vonzásába került. Ennek bűvköréből csak az 1920-as évek második felében lépett végérvényesen tovább. Ezt követően művészete már töretlen ívben feszült egészen 1982-ben bekövetkezett haláláig. A természetelvű festészethez való visszatérés Bernáth részéről szerencsés döntésnek bizonyult. Az 1920-as évek végétől művészetét az érzések és álmok, sejtelmek és látomások képi megfogalmazásainak rendkívüli gazdagsága jellemezte. Vissza