Szeged története 1-5./Kronológia a kezdetektől 1944-ig

Tartalom

I. KÖTET

ELŐSZÓ (Papp Gyula) 11
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Kristó Gyula) 15
A MEGTELEPEDÉS TERMÉSZETI FELTÉTELEI (Andó Mihály) 17
I. FÖLDTANI ÉS DOMBORZATI ADOTTSÁGOK 19
1. A megtelepedés helyzeti és helyi energiái 19
2. Geológiai és paleogeográfiai adottságok 20
3. A települési színtér morfológiai változásai 25
II. VÍZRAJZI ÉS ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK 33
1. Ősvízrajzi kép és a jelenlegi vízrendszer szerkezete 33
2. Talajvízföldrajzi adottságok 37
3. Éghajlati adottságok 39
A TÁJ A MAGYAR HONFOGLALÁS ELŐTT 45
I. A KŐKORTÓL A VASKOR KEZDETÉIG 47
1. Kőkor 47
A legkorábbi település (Trogmayer Ottó) 47
A Maros folyónév vallomása (Szádeczky-Kardoss Samu) 49
A termelőgazdálkodás útján (Trogmayer Ottó) 52
A fejlődés megtorpanása (Horváth Ferenc) 62
2. Rézkor (Horváth Ferenc) 66
Nagyállattartó pásztornépesség 66
Déli és keleti eredetű népcsoportok a bronzkor küszöbén 73
3. Bronzkor 78
Balkáni eredetű földműves közösségek (Horváth Ferenc) 78
Nyugati eredetű állattartók hódításai (Trogmayer Ottó) 89
4. A vaskor kezdete (Trogmayer Ottó) 95
AZ AGATHÜRSZOSZOKTÓL A HONFOGLALÓ MAGYAROKIG 98
1. Az agathürszoszok kora (kb. i. e. 600-300) (Szádeczky-Kardoss Samu) 98
Írott történetük 98
A szkíta kor tárgyi hagyatéka (Trogmayer Ottó) 100
A Tisza folyónév vallomása 104
Az agathürszoszok etnikuma 107
2. A dákok és kelták kora (kb. i. e. 300-i. sz. 10/20) 109 írott történetük (Szádeczky-Kardoss Samu) 109
Tárgyi hagyatékuk (Trogmayer Ottó-Vörös Gabriella) 116
3. A szarmaták kora (kb. i. sz. 10/20-410) (Lakatos Pál) 118
A szarmata jazigok bevándorlása az Alföldre 118
A római állomás és az útvonalak találkozása Szeged táján 120
A szarmata jazigok írott története 122
A korai szarmata időszak tárgyi hagyatéka (Vörös Gabriella) 124
A kései szarmaták, korai germánok írott története 132
A kései szarmaták, korai germánok tárgyi hagyatéka (Vörös Gabriella) 134
4. A hunok kora (kb. 410-454) 145
Írott történetük (Lakatos Pál) 145
Tárgyi hagyatékuk (Vörös Gabriella) 150
5. A gepidák kora (454-567/568) 152
Írott történetük (Lakatos Pál) 152
Tárgyi hagyatékuk (Nagy Margit) 154
A gepida uralom bukása, az avarok megjelenése (Lakatos Pál-Nagy Margit) 161
6. Az avarok kora (567/568-805) (Kürti Béla) 162
Írott történetük (Szádeczky-Kardoss Samu) 162
Tárgyi hagyatékuk keleti párhuzamai 170
Tárgyi hagyatékuk helyi elemei 176
Tárgyi hagyatékuk bizánci szálai 180
Az avar kor periodizációja 184
A korai avar kor 186
A VII. századi változások (az ún. "közép avar" kor) 190
A késői avar kor 195
Gazdaság 198
Társadalom 208
Az avar kaganátus bukása (Szádeczky-Kardoss Samu) 206
7. IX. század (805-895) 208
A korszak írott története (Szádeczky-Kardoss Samu) 208
A korszak tárgyi hagyatéka (Kürti Béla) 215
A VÁROS KIALAKULÁSA (895-1242) 219
I. HONFOGLALÁS, MEGTELEPEDÉS, ÁLLAMALAPÍTÁS (895-KB. 1030) 221
1. A honfoglalás 221
A magyarok eredete és tárgyi hagyatékuk keleti párhuzamai (Kürti Béla) 221
Magyar honfoglalás a szegedi tájon (Szegfű László) 226
A honfoglalók leletanyagának időrendje (Kürti Béla) 228
A helyi lakosság etnikuma (Szegfű László) 229
A helyi lakosság tárgyi hagyatéka (Kürti Béla) 232
2. Települési viszonyok 238
A megtelepedés keretei (Kürti Béla-Szegfű László) 238
Szeged neve (Szegfű László) 243
A szegedi sóközpont (Szegfű László) 246
A táj települési képe (Kürti Béla) 248
3. Életmód és társadalom 252
Életmód (Kürti Béla-Szegfű László) 252
Társadalom (Kürti Béla) 259
4. Kalandozások 268
Társadalmi válság (Szegfű László) 268
Bizánci kapcsolatok (Kürti Béla) 269
5. Az államalapítás 271
A településszerkezet változásai (Kürti Béla) 271
Ajtony leverése (Szegfű László) 275
II. ELTÉRŐ KÖZJOGI ÁLLÁS ÉS SZIGETSZERŰ, SZÓRT TELEPÜLÉSSZERKEZET (KB. 1030-1242) 278
1. A három sziget településképe 278
Szeged, a „vár" és a Boldogasszony-templom (Szegfű László-Nagy Zoltán-Horváth Ferenc) 278
Asszonyfalva és a Szent György-templom (Kürti Béla-Szegfű László-Horváth Ferenc) 295
Alszeged és a Szent Péter-templom (Kürti Béla-Szegfű László-Horváth Ferenc) 298
2. Szeged faluszomszédai 302
A falvak általános képe (Szegfű László-Kürti Béla) 302
A táj falvai (Szegfű László-Kürti Béla-Nagy Zoltán-Horváth Ferenc) 306
3. A táj az országos politikában (Szegfű László) 316
4. Egyházi viszonyok (Szegfű László) 322
A szegedi főesperesség kialakulása 322
A Szent Demeter-templom (Horváth Ferenc) 324
Az első ismert szegedi főesperesek 327
Bencések Szegeden és környékén? 328
Egyházi műveltség, népi kultúra 329
5. A só (Szegfű László) 332
Az első hiteles írott adat Szegedről 332
Az egyház sókereskedelme és a szegedi sóközpont 334
6. Kun betelepedés, mongol pusztítás (Szegfű László) 338
A kunok betelepítése 338
A tatárjárás 340
A KIRÁLYI VÁROS (1242-1543) 345
I. AZ EGYSÉGESÜLÉS ÚTJÁN (1242-KB. 1440) (Petrovics István) 347
1. A tatárjárás következményei. A hospesek 347
2. A város és vidéke 352
A városterület topográfiája 352
A vár az írott forrásokban 357
A vár külső képe (Nagy Zoltán) 363
Városfejlődési tendenciák az egyes településeken 367
A vidék (Petrovics István-Horváth Ferenc-Kürti Béla) 369
3. Népesség és népmozgások 382
Népesedési viszonyok 382
Szegedi szórványok 387
4. Gazdaság 391
Mezőgazdaság 391
Kézműipar 397
Sóügyek 400
Kereskedelem 403
5. Társadalom és városi szervezet 411
társadalmi viszonyok 411
Városi szervezet 413
6. Egyház és műveltség 415
Világi egyház 415
Szeged és a külföldi egyetemek 419
7. Politikai események Szegeden 421
II. AZ EGYSÉGES VÁROS (KB. 1440-1498) (Kulcsár Péter) 424
1. A közjogi állás 424
2. A vár 428
3. A só V: I 429
4. A városigazgatás 433
5. Szeged az ország politikai életében 438
III. A SZABAD KIRÁLYI VÁROS (1498-1543) (Kulcsár Péter) 445
1. A közjogi állás 445
2. A lakosság 448
Lélekszám, etnikum 448
Demográfiai mozgás 450
Társadalmi, vagyoni megoszlás 455
3. Gazdaság 460
Mezőgazdaság és kézműipar 460
Kereskedelem 471
4. Az értelmiség 476
5. Szerzetesrendek és kolostori kultúra (Kulcsár Péter-Horváth Ferenc) 481
6. A városkép 490
7. Szeged az ország politikai életében 496
A Jagelló-kori események 496
Pusztulás és újjáépülés a mohácsi csata utáni években (Szakály Ferenc) 499
8. Szeged török kézre jut (Szakály Ferenc) 508
9. Kísérlet Szeged visszafoglalására (Szakály Ferenc) 513
TÖRÖK MEGSZÁLLÁS ALATT (1543-1686) (Szakály Ferenc) 535
I. XVI SZÁZAD 537
1. Városkép és népesség 537
Városkép 537
Demográfiai viszonyok 541
2. A „szegedi diaszpóra" 552
3. Gazdaság 570
Kereskedelem 570
Mezőgazdaság és állattenyésztés 597
Kézművesség 606
4. Társadalmi megoszlás 612
5. Két hatalom szorításában 618
Török apparátus - török adó 618
Magyar adóztatás 631
6. Művelődés és az egyházak 635
A reformáció térhódítása 635
A szegedi ferencesek 648
Reformátusok, unitáriusok és görögkeletiek 655
II. XVII. SZÁZAD 664
1. A „tizenötéves háború" kihatásai 664
2. Települési és népesedési viszonyok 671
Városkép 671
Demográfiai viszonyok 674
3. Gazdaság és társadalom 681
4. Török-magyar condominium 702
Török apparátus - török adó 702
Magyar portyázok - magyar fennhatóság 707
Városi magisztrátus 719
5. Egyházi és művelődési viszonyok 723
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 739
FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE 751
GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 755
SZEMÉLY- ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ 759

II. KÖTET

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Farkas József) 11
A FELSZABADÍTOTT VÁROS BEILLESZKEDÉSE A KIRÁLYI
MAGYARORSZÁG ÁLLAM- ÉS TÁRSADALMI RENDJÉBE 13
I. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A SZATMÁRI BÉKÉIG (Szakály Ferenc) 15
1. Szeged visszavétele 15
2. Katonai és kamarai igazgatás alatt 25
3. A Rákóczi szabadságharc időszaka 46
4. A vár és a város újjáépítése. További katonai és kamarai építkezések (Nagy Zoltán) 68
II. A SZABAD KIRÁLYI JOGÁLLÁS VISSZASZERZÉSE ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE ( Vass Előd) 83
1. Küzdelem a kiváltságok biztosításáért 83
2. Az 1719. évi oklevél 93
3. A város jogi kiváltságai 100
NÉPESEDÉSI VISZONYOK (Kováts Zoltán) 107
1. Az össznépesség a XVIII. század első évtizedeiben 109
2. A népességfejlődés folyamata, tényezői 133
3. A közegészségügy helyzete és a halandósági viszonyok 148
Járványos betegségek (Gergely András-Kováts Zoltán) 148
Az orvosi ellátás és beteggondozás (Gergely András-Vass Előd) 153
A halandósági viszonyok 157
4. A város össznépessége és a népmozgalmi arányok 163
GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 171
I. MEZŐGAZDASÁG ÉS AGRÁRTÁRSADALOM (Rákos István) 173
1. A város földesúri joga és határának kialakulása (Rákos István-Vass Előd) 173
2. Határhasználat és tulajdonviszonyok 182
3. Állattenyésztés 193
Az állatállomány nagysága és összetétele 193
A tanács gazdaságirányító szerepe 210
4. Szántóföldi művelés 215
Művelési rendszer 215
Vetésszerkezet 223
Gabonatermesztés 228
Dohány- és paprikatermesztés 233
Termelési eljárások, munkaeszközök 240
5. Szőlő- és gyümölcstermesztés 249
6. Erdőgazdálkodás 262
7. A szegedi tanyás gazdálkodás 267
8. Úrbéres jobbágyok, szerződéses és bérlő kertészek 278
Tápé és Kistelek 278
A szőregi uradalom 283
II. IPAR ÉS IPAROS RÉTEGEK 301
1. A város ipara a XVIII. században (L. Csajági Réka) 301
A céhek megalakulása, céhes keretek 301
A kézművesek számszerű megoszlása (L. Csajági Réka-Rákos István) 316
A kézművesek vagyoni helyzete 323
2. A reformkori város ipara (Eperjessy Géza) 333
Az iparosok számszerű megoszlása 333
A céhes keretek továbbélése és tágulása 347
Szabad iparágak, egyéb foglalkozások, tőkés vállalkozók (Farkas József) 359
Az iparosok differenciálódása, vagyoni helyzete (Eperjessy Géza-Farkas József) 373
III. A VÁROS KERESKEDELMI ÉLETE ÉS KERESKEDŐ TÁRSADALMA (Farkas József) 380
1. A kereskedelmi feltételek alakulása 380
A vásárok, piacok és közlekedési viszonyok 380
A kereskedelmet ösztönző és korlátozó tényezők 387
2. A város kereskedő társadalma (Farkas József-L. Csajági Réka-Rákos István) 391
3. A város kereskedelmi forgalma 405
Sóforgalom 405
Az állatkereskedelem forgalma (Rákos István) 410
A borkereskedelem és -forgalom (Farkas József-Rákos István) 413
Vásári, piaci és bolti forgalom (Farkas József-L. Csajági Réka-Rákos István) 416
A gyapjú- és dohányforgalom (Farkas József-Rákos István) 421
A szemes termény- és gabonaforgalom (Farkas József-Rákos István) 425
A szállítási forgalom 431
4. Hitelélet és tőkefelhalmozás (Farkas József-L. Csajági Réka) 433
IV. AZ ÉLETMÓD ÉS TÁRGYI ELLÁTOTTSÁG (Juhász Antal) 439
1. A lakóház és a gazdasági épületek 439
Az építés módja 439
A határbeli épületek 444
A tüzelőberendezések 447
Az épületek ára 449
2. Házberendezés 452
A szoba bútorzata és berendezése 452
A konyha berendezése és eszközanyaga 462
A tárolás módja és eszközei 468
3. A táplálkozás 470
4. A ruházat 471
Férfi viselet 473
Női viselet 477
V. A POLGÁROSODÓ VÁROS TÁRSADALMA (Gergely András) 484
1. Egy frontier telep várossá alakul 484
2. A kameralista fejlődéstől - a merkantilista polgárosodásig 489
3. A merkantilizmus és liberalizmus korszakváltása 500
4. Liberális társadalmi törekvések - szociális feszültségek 512
A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS GAZDÁLKODÁSA (Vass Előd) 515
I. VÁROSIGAZGATÁS 517
1. Az államkormányzat és vármegye szerepe a város életében 517
A királyi főhatóság szerepe 517
A város és a vármegye viszonya 524
2. Az önkormányzat igazgatási tevékenysége 528
Az önkormányzat szervei 528
A város szabályalkotási joga és rendeletei 541
Az igazgatás végrehajtási szervei 545
3. A városi bíráskodás. A boszorkányperek és a jogalkalmazás 555
II. A VÁROS GAZDÁLKODÁSA 567
1. Az adózás és adóztatás 567
2. A városi haszonvételek és a gazdálkodás 576
3. A városi hitelek és a pénzügyi mérleg 587
A VÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE 597
I. MŰVELŐDÉSI VISZONYOK A XVIII. SZÁZADBAN (Gergely András) 599
1. Az egyházi épületek felújítása (Nagy Zoltán) 599
2. Az egyházi és hitélet (Gergely András-Vass Előd) 610
3. Az oktatás fejlődése 614
4. A piaristák irodalmi tevékenysége (Szörényi László) 617
5. Egyházi és világi muzsika 627
6. A közerkölcsök és a társasélet 628
II. A NEMZETI-POLGÁRI FEJLŐDÉS NAGY ELŐFUTÁRAI 633
1. Dugonics András (1740-1818) (Szörényi László) 633
Indulása és írói fellépése 633
Az Etelka 642
Dugonics drámái 645
Utolsó regényei és történetírói működése 648
Utolsó, szegedi korszaka 652
2. Vedres István (Gergely András) 656
A városi mérnök és világszemlélete 656
Vedres reformtervei és gyakorlati törekvései 659
Szerepe a városkép kialakításában (Nagy Zoltán) 661
Irodalmi munkássága (Szörényi László) 664
III. A REFORMKORI VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE (Gergely András) 669
1. A későbarokk és klasszicizmus kora az építészetben (Nagy Zoltán) 669
Az új városháza 669
További középítkezések a XIX. században 675
Az érett klasszicizmus kora 683
A díszítőművészet és festészet 687
2. Az oktatás fellendülése 695
3. Könyvkiadás és olvasás 699
4. A színjátszástól a színházig 703
5. A zeneélet kialakulása 706
6. A hagyományőrző népi hitvilág és hitélet 708
7. A polgári társasélet szerveződése 713
8. A reformkori város kulturális arculata 715
AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDŐSZAKA (Szántó Imre) 719
I. A REFORMMOZGALOM ÉS FORRADALOM SZEGEDEN 721
1. A liberális politikai mozgalom kibontakozása 721
2. A város csatlakozása az 1848-as márciusi forradalomhoz 730
Szeged város márciusa 730
A nemzetőrség szervezése 737
Városi tisztújítás. Országgyűlési követválasztások 738
3. A fegyveres harc 1848 nyarán 741
A nemzetiségi ellentétek éleződése 741
A honvédség és a nemzetőrség szervezése 743
A magyar és szerb lakosság békéjének felbomlása 751
Szeged és a délvidéki hadműveletek 752
A szegedi nemzetőrség tábori alkalmazása 758
II. A SZEPTEMBERI FORDULATTÓL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG 761
1. A város a szeptemberi fordulat után 761
Kossuth Lajos toborzóútja Szegeden 761
Az október 15-i "véres vasárnap" 765
A 33. honvédzászlóalj megalakulása 769
A szegedi nemzetőrség a Délvidéken 770
Szabad mozgó csapatok felállítása 772
2. A Délvidék feladása és Szeged 1848-1849 telén 774
A katonai helyzet alakulása 1848-1849 telén 774
Az újszegedi-szőregi csata 778
Perczel Mór bácskai hadjárata 780
3. Szeged a tavaszi hadjárat idején 782
A közhangulat alakulása 782
Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére 784
4. Szeged az 1848-49-es szabadságharc alkonyán 786
A katonai helyzet rohamos romlása 786
A kormány Szegedre költözik 788
Az újszegedi-szőregi ütközet 794
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 797
FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE 805
GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 809
SZEMÉLY-ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ 811

III. KÖTET

1. RÉSZ
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Gaál Endre) 15
A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS SZERVEZETE (1849-1867) (Ruszoly József) 17
I. AZ ÖNKÉNYURALOM KORÁBAN (1849-1860) 19
II. AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZER VÁLSÁGA ÉS A PROVIZÓRIUM IDEJÉN (1860-1867) 30
A POLITIKAI ÉS A TÁRSADALMI KÜZDELMEK (1849-1879) 35
I. A HABSBURG-MONARCHIA ÉS AZ ALKOTMÁNYOS ELLENZÉK SZEGEDI ERŐINEK HARCA (1849-1860) (Tóth Ede) 37
II. A POLITIKAI VISZONYOK (1860-1867) (Tóth Ede) 43
III. SZEGED BEILLESZKEDÉSE A DUALIZMUS RENDSZERÉBE (1867-1879) 52
1. A közigazgatás két tisztújítás között (1867-1871) (Ruszoly József) 52
2. A pártviszonyok a baloldali városvezetés időszakában (Tóth Ede) 58
3. A kormánypárt felülkerekedése (Tóth Ede) 64
4. Az 1875. évi választás (Tóth Ede) 68
5. A politikai viszonyok 1877/78-ban (Tóth Ede) 72
A VÁROSKÉP ÉS AZ URBANIZÁCIÓ 1879-IG (Nagy Zoltán) 79
I. A VÁROSKÉP ÉS VÁROSFEJLŐDÉS AZ 1850-1860-AS ÉVEKBEN 81
II. A ROMANTIKA ÉS A KORAEKLEKTIKA ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEI 92
III. VÁROSRENDEZÉS ÉS VÁROSFEJLŐDÉS AZ1860-1870-ES ÉVEK FORDULÓJÁN 104
IV. AZ 1870-ES ÉVEK VÁROSFEJLŐDÉSE 113
1. A tőkés gazdaság fejlődésének építészeti eredményei 113
2. Polgári lakóházak. A „napsugaras" építkezés 116
3. Szeged városképe az 1879. évi árvíz előtt 122
SZEGED KÜZDELME AZ ÁR- ÉS BELVIZEK ELLEN 1879-IG 131
I. A TISZA SZABÁLYOZÁSA (Vágás István) 133
II. A PERCSORA-SZEGEDI TISZASZABÁLYOZÓ TÁRSULAT (Vágás István) 139
III. AZ 1879. ÉVI ÁRVÍZKATASZTRÓFA (Vágás István-Nagy Zoltán) 144
SZEGED ÚJJÁÉPÍTÉSE, A MODERN VÁROSKÉP KIALAKULÁSA, AZ URBANIZÁCIÓS FEJLŐDÉS 153
I. SZEGED ÚJJÁÉPÍTÉSE 155
1. A tanács és a társadalom újjáépítési tervei (Nagy Zoltán) 155
A körtöltés és a város feltöltése. Csatornázás, vízvezeték 157
A város új alaprajzi szabályozása 159
Az építkezések szabályozása 160
2. A királyi biztosság városrekonstrukciója 162
A királyi biztosság hivatali szervezete (Nagy Zoltán-Vágás István) 162
Lechner Lajos terve és annak végrehajtása (Nagy Zoltán-Vágás István) 166
A rekonstrukció építkezései (Nagy Zoltán) 173
A polgári lakóházépítkezés (Nagy Zoltán) 180
II. AZ EKLEKTIKA KORÁNAK ÉPÍTÉSZETI ÉS KOMMUNÁLIS FEJLŐDÉSE (Nagy Zoltán) 185
III. A SZECESSZIÓS ÉPÍTÉSZET SZEGEDEN (Nagy Zoltán) 194
IV. ÉPÍTÉSZETI FEJLŐDÉS A HUSZADIK SZÁZAD KÉT ELSŐ ÉVTIZEDÉBEN (Nagy Zoltán) 200
V. URBANISZTIKAI FEJLŐDÉS, SZEGED HELYZETE ÉS RANGJA A MAGYAR VÁROSOK SORÁBAN (Nagy Zoltán) 209
AZ ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM 1879 UTÁN (Vágás István) 219
I. AZ ÚJJÁÉPÍTETT VÁROS ÁRVÍZVÉDELME 221
II. A BELVÍZVÉDELEM 228
A MEZŐGAZDASÁG (Juhász Antal) 231
I. HATÁRHASZNÁLAT ÉS BIRTOKVISZONYOK A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN 233
II. A VÁROS FÖLDJEINEK HASZONBÉRBE ADÁSA 237
1. A közlegelők bérbeadásának kezdetei 237
2. A városi földbérletek 1861-1914 között. Szeged város földbérleti rendszere 243
III. A HATÁRHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAI ÉS A FÖLDBIRTOKVISZONYOK 260
IV. ÁLLATTENYÉSZTÉS 270
1. Az állatállomány nagysága és a közlegelő használata 270
2. Az állattenyésztés módja fajták szerint 279
V. SZÁNTÓFÖLDI MÜVELÉS 289
1. A termelés feltételei 289
2. A parasztgazdaságok munkaeszközei 293
3. Vetésszerkezet 300
Gabonatermesztés 303
Kapásnövények és belterjes növénykultúrák termelése 307
VI. SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS 312
VII. ERDŐGAZDÁLKODÁS 325
VIII. A TANYÁSGAZDÁLKODÁS 329
A KÖZLEKEDÉS ÉS SZÁLLÍTÁS. A POSTA FEJLŐDÉSE (Lugosi József) 337
I. HAJÓZÁS 339
II. VASÚT 346
III. A VÁROSI TÖMEGKÖZLEKEDÉS 358
IV. KÖZUTAK 368
1. Állami utak 368
2. Törvényhatósági utak 368
V. POSTA 371
A KERESKEDELEM, A HITELÜGY, AZ IPAR 377
I. SZEGED KERESKEDELMI ÉS IPARI NÉPESSÉGE (Kápolnai Iván) 379
II. KERESKEDELEM (Kápolnai Iván) 381
1. Általános áttekintés 381
2. Kereskedelmi ágazatok és foglalkozások 385
A mezőgazdaságra épülő kereskedelem 385
Erdészeti és bányászati termékek kereskedelme 387
Élelmiszer, italok és élvezeti cikkek kereskedelme 389
Vendéglátás 389
Ruházati cikkek kereskedelme 390
Egyéb árucikkek kereskedelme 391
Nem állandó telephelyű kereskedők 392
Egyéb kereskedelmi jellegű foglalkozások 393
3. Kereskedelmi intézmények 394
Vásárok és kiállítások 394
Kereskedelmi szervezetek és más intézmények 395
III. HITELÜGY (Kápolnai Iván) 399
1. Általános áttekintés 399
2. Fontosabb üzletágak 402
Takarékbetétek 402
Váltóleszámítolás 404
Jelzálogkölcsönök 405
3. A jelentősebb szegedi bankok és takarékpénztárak 407
Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 407
Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 408
Szegedi Kézművesbank 409
Az Osztrák-Magyar Bank szegedi fiókja 410
1890 után létesült bankok és takarékpénztárak 411
IV. KÉZMŰIPAR, KISIPAR (Juhász Antal) 415
1. Az iparosok és a kisiparból élő népesség száma 415
2. A kézműipar szerkezetének változásai. A kézműves kisipar ágazatai 424
Fa- és építőipar 426
Bőr- és bőrfeldolgozó ipar 431
Ruházati és textilipar 433
Fém-és fémfeldolgozó ipar 435
Élelmiszer- és vegyipar 437
Egyéb iparágak 440
3. A kis- és kézműipar mestereinek szervezetei 441
V. KÖZÉP- ÉS NAGYIPAR (Kápolnai Iván) 446
1. Általános áttekintés 446
A fejlődés fő irányai 446
Az ipar növekedése 449
Ágazati szerkezet, foglalkoztatottság 451
2. Iparágak, ágazatok 453
Vas- és fémipar 453
Gép-, műszer- és villamossági ipar 454
Építő- és építőanyag-ipar 456
Vegyészeti ipar 458
Faipar 461
Textilipar 463
Bőr-, sörte-, szőr- és ruházati ipar 468
Nyomdaipar 469
Élelmezésipar 472
SZEGED TÁRSADALMÁNAK SZERKEZETE 487
I. A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS (Kováts Zoltán) 489
1. A népességnövekedés évtizedenként 489
2. A fogamzások idényhullámzása 523
3. A népesség korösszetételének változásai 527
II. A KÖZEGÉSZSÉGÜGY (Dudás Béla) 530
III. AZ AGRÁRNÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS TERÜLETI MEGOSZLÁSA (Juhász Antal) 550
IV. A PARASZTSÁG ÉLETMÓDJA ÉS TÁRGYI ELLÁTOTTSÁGA (Juhász Antal) 557
V. A TANYAI KÖZBIZTONSÁG, BETYÁR VILÁG (Szabó Ferenc) 566
1. A közbiztonság zavarai, a Bach-rendszer intézkedései a közbiztonság javítására 568
2. Az 1860-as évek betyárhullámai 576
3. Ráday Gedeon királyi biztossága 579
VI. A POLGÁRSÁG FEJLŐDÉSE, RÉTEGZŐDÉSE, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐ VONÁSAI (Gaál Endre) 583
1. A városi vezető tisztviselők 583
2. A tőkés nagypolgárság 586
3. Az értelmiségiek. A közép- és kispolgárság 601
VII. A MUNKÁSOSZTÁLY KIALAKULÁSA, TÁRSADALMI TAGOZÓDÁSA (Gaál Endre) 621
2. RÉSZ
A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A DUALIZMUS ÉVTIZEDEIBEN (1872-1918) 637
I. AZ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK SZEGEDEN (Ruszoly József) 639
II. A VÁROSI SZERVEZET REFORMJAI (Ruszoly József) 648
III. ÁLLANDÓSÁG ÉS VÁLTOZÁS A VÁROSI SZERVEZETBEN (Ruszoly József) 667
IV. A VÁROSI HÁZTARTÁS (Gaál Endre) 690
V. A VÁROSI LEVÉLTÁR (Gaál Endre) 701
A POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI KÜZDELMEK 1879-1918 KÖZÖTT 705
I. A POLITIKAI ÚTKERESÉS A MODERNIZÁLÓDÓ VÁROSBAN (1879-1890) (Tóth Ede) 707
1. Pártharcok Tisza Lajos szegedi működése idején 707
2. A kormánypárti politikai befolyás megerősödése az 1880-as évek második felében 713
II. A DUALISTA RENDSZER VÁLSÁGÁNAK KEZDETI TÜNETEI SZEGED POLITIKAI ÉLETÉBEN (1890-1904) (Tóth Ede) 718
1. A politikai erőviszonyok az 1890-es évek közepéig 718
2. A pártcsoportosulások átrendeződése, a politikai harcok kiéleződése a századforduló körül 721
III. AZ ELLENZÉKI CSOPORTOK KÜZDELMEI AZ 1905-1906. ÉVI POLITIKAI VÁLSÁG IDEJÉN AZ ALKOTMÁNYOS RENDSZER VISSZAÁLLÍTÁSÁÉRT (Tóth Ede) 733
IV. A SZABADELVŰ POLITIKA MEGÚJULÁSI KÍSÉRLETEI (1907-1914) (Tóth Ede) 740
1. A koalíciós kormány időszaka 740
2. A politikai összeütközések főbb mozzanatai Szegeden (1910-1914) 745
V. A MUNKÁSSZERVEZKEDÉS ÉS MUNKÁSMOZGALOM KEZDETI IDŐSZAKA (1890 VÉGÉIG) (Gaál Endre) 756
VI. A MUNKÁSSZERVEZKEDÉS ÉS MUNKÁSMOZGALOM AZ 1890-ES ÉVEK ELEJÉTŐL 1904 VÉGÉIG (Gaál Endre) 770
1. A szakmai szervezkedés 770
2. A szociáldemokrata politikai mozgalom 779
VII. AZ 1905-1906. ÉVI MUNKÁSMOZGALMAK (Gaál Endre) 790
VIII. A SZAKSZERVEZETI MOZGALOM (1907-1914) (Gaál Endre) 803
IX. A SZOCIÁLDEMOKRATA POLITIKAI MOZGALOM (1907-1914) (Gaál Endre) 822
X. SZEGED A VILÁGHÁBORÚBAN. A POLITIKAI VISZONYOK. AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM GYŐZELME (1914-1918) (Tóth Ede-Gaál Endre) 841
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA (Gaál Endre) 867
I. A SZEGEDI VISZONYOK A PROLETÁRFORRADALOM GYŐZELMÉIG 869
1. A Szegedi Nemzeti Tanács. Közigazgatás és hatalmi viszonyok. Idegen katonai megszállás 869
2. Szociáldemokrata és polgári szervezkedések 877
3. A proletárforradalom szegedi erőinek szerveződése 885
II. A PROLETÁRDIKTATÚRA KÍSÉRLETE. A FORRADALMI SZERVEK TÁVOZÁSA 895
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SZEGED KÜLTERÜLETÉN 900
IV. AZ ELLENFORRADALOM FELÜLKEREKEDÉSE SZEGEDEN 907
EGYHÁZ ÉS KULTÚRA 919
I. AZ EGYHÁZAK SZERVEZETE (Magyarra Ferenc) 921
1. A római katolikus egyház 922
2. Az izraelita felekezet 930
3. A református egyház 933
4. Az evangélikus egyház 933
5. A görögkeleti szerb egyház 934
6. A kisegyházak 935
II. AZ ISKOLAÜGY 938
1. A nép- és középfokú oktatás és intézményei (Szabó Tibor) .. 938
2. Harc az egyetemért (Tóth Ede) 971
III. A KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVTERJESZTÉS (Bezerédy István) 976
1. A szegedi könyvkiadás 976
2. A könyvterjesztés és könyvkölcsönzés 982
IV. A KÖNYVTÁRAK ÉS A MÚZEUM (Bezerédy István) 987
1. Egyesületi, egyházi, iskolai könyvtárak. Az első közkönyvtár 987
2. A Somogyi-könyvtár és a városi múzeum 994
V. A VÁROS KORSZAKBELI TÖRTÉNETÍRÁSA (Gaál Endre) 1004
VI. IRODALMI ÉLET, ÚJSÁGOK 1015
1. Az irodalmi élet (1849-1892) (Nacsády József) 1015
2. Az irodalmi élet (1892-1919) (Baranyai Zsolt) 1038
3. A Dugonics Társaság története 1920-ig (Baranyai Zsolt) 1064
4. A sajtó (1849-1919) (Nacsády József-Baranyai Zsolt) 1075
VII. SZÍNHÁZ, MOZI (Kovácsné Nagymihály Ágnes) 1086
1. A szegedi színjátszás az önkényuralom időszakában 1086
2. A kiegyezéstől az új színház átadásáig 1089
3. Néhány év az új épületben 1091
4. A város színjátszása 1886-1919 között 1094
5. A mozi 1104
VIII. A ZENEI ÉLET (Berényi Bogáta) 1107
1. Az egyházi zene 1108
2. A dalárdák 1110
3. A zeneiskola és a hangversenyélet 1115
4. A katonazenekarok, a zenekedvelők egyesülete 1119
5. A szegedi cigányzenekarok 1121
IX. FESTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT (Szelesi Zoltán) 1123
SPORTÉLET (Gaál Endre) 1139
I. A SZERVEZETT SPORTÉLET KIBONTAKOZÁSA 1141
II. A VILÁGHÁBORÚTÓL 1919 NYARÁIG 1154
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 1157
FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE 1163
GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1169
SZEMÉLY-ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ 1173

IV. KÖTET

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Serfőző Lajos) 11
BEVEZETŐ A KORSZAK TÖRTÉNETÉHEZ (Serfőző Lajos) 13
NÉPESSÉG, GAZDASÁG, TÁRSADALOM 29
I. NÉPESEDÉSI VISZONYOK (Kováts Zoltán) 31
II. A MEZŐGAZDASÁG (Hegyi András) 55
1. Bevezetés 55
2. A földterület megoszlásának változásai 60
3. A földbirtokmegoszlás 62
4. Bérleti rendszer 68
5. Földreform 78
6. A termelés modernizálása 82
7. A termelés fejlődése az 1920-as években 86
8. Az 1929-1933-as válság hatása 105
9. Mezőgazdaság a hadigazdaság rendszerében 123
III. AZ IPAR (Réti László) 128
1. Az iparfejlődés jellegzetességei 128
2. A gyáripar jellemző ágazatai. Élelmiszeripar, textilipar 131
3. Egyéb iparágak. Építőipar, faipar, energiatermelés 152
4. A kisipar. Az iparosság és képviselete 156
5. A hadiüzemek kitelepítése 167
IV. A GAZDASÁG EGYÉB TERÜLETEI. PÉNZÜGY, KERESKEDELEM (Rigóné Péter Irén) 178
1. A háború utáni helyzet 178
2. Pénzügyek, stabilizáció 184
3. A város kereskedelmi életének átrendeződése az 1920-as években 191
4. A bank- és ipari tőke szerepének néhány sajátossága 196
5. A gazdasági válság és a kereskedelem, a „kiút" lehetőségei. A háborús gazdálkodás és a kereskedelem 200
6. Az infrastruktúra néhány vonása 209
V. TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS (Nóvák Ákos) 212
1. A békeszerződés hatása a vidéki nagyvárosok fejlődésére 212
2. Szeged megváltozott helyzete 213
3. A „palotás Szeged" gyarapodása 218
4. Szeged külvárosai, elővárosi telepei 226
5. Szeged tanyavilága 233
6. A városfejlesztés eredményei 235
VI. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOK (Dudás Béla) 237
HATALMI, POLITIKAI VISZONYOK ÉS KÜZDELMEK 267
I. KÖZIGAZGATÁSI ÉS EGYÉB HATALMI SZERVEK (Földváriné Kocsis Luca) 269
1. A kormányzati rendszer jellemzői és a város 269
2. Szeged szerepe a közigazgatási hierarchiában 271
3. A városi törvényhatóság működése 274
A felügyelet, az autonómia szűkítése 274
A tanács és az igazgatási apparátus működése
A közigazgatás reformja, az 1929-es törvényhatósági választások 283
A kisgyűlés megalakulása, a közgyűlés bizottságai, tisztújítás 289
Közigazgatási reformkísérletek. Szeged tanyai közigazgatása 294
A háború hatása a városi közigazgatásra 296
4. Katonai, rendészeti és igazságszolgáltatási szervek 298
Honvédség, rendőrség, csendőrség
Bíróságok és ügyészségek 302
II. A RESTAURÁCIÓ KEZDETE A FRANCIA MEGSZÁLLÁS IDEJÉN (Bárány Ferenc) 309
1. A Tanácsköztársaság vereségének hatása a város politikai életére 309
2. Számonkérés és megtorlás 321
3. Politikai pártok, társadalmi szervezetek, sajtó 326
4. Az 1920-as nemzetgyűlési választások 337
III. POLITIKAI KÜZDELMEK A RENDSZER KONSZOLIDÁLÁSA IDŐSZAKÁBAN (Bárány Ferenc) 343
1. A város vezetése és politikai élete a franciák kivonulása után 343
2. Az 1922-es nemzetgyűlési választások 350
3. Munkáspártok és szakszervezetek 359
IV. POLITIKAI HARCOK A KONSZOLIDÁCIÓ UTÁN (Bárány Ferenc) 364
1. Az 1926-os országgyűlési választások 364
2. Szeged politikai élete az 1920-as évek végén. Az 1929-es törvényhatósági választások 373
3. Munkásmozgalom, bérmozgalmak és sztrájkok a gazdasági fellendülés éveiben 385
V. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS HATÁSA A VÁROS ÉLETÉRE (Tamasi Mihály) 394
1. A helyi uralkodó körök és a polgári ellenzék reagálása a válság jelentkezésére 394
2. Az 1931-es országgyűlési választások 403
3. Az életkörülmények romlása a gazdasági válság éveiben 410
4. A dolgozók küzdelmeinek fokozódása 418
5. Jobboldali csoportok térnyerése a város politikai életében 427
6. A munkásság helyzete 1933-1935 között 436
7. Választások 1934-ben és 1935-ben 441
VI. A HÁBORÚ ELŐTTI ÉVEK (A. Sajti Enikő) 447
1. A politikai erőviszonyok alakulása 447
2. A szocialista munkásmozgalom helyzete 454
3. A Márciusi Front szegedi megalakulása 459
4. Keresztény munkásmozgalom, a Hivatásszervezet 460
5. Az 1939-es országgyűlési választások 466
VII. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI (Kanyó Ferenc) 473
1. Politikai erőviszonyok alakulása 473
2. A háborús körülmények kialakulása és hatása a lakosság tömegeinek helyzetére 480
3. A munkásmozgalom. A háborúellenesség fokozódása 491
4. Szeged német megszállása és következményei 497
5. A város elleni bombatámadások 1944-ben 513
6. Háborús erőfeszítések és a város kiürítése 519
7. Harcok Szegedért, a város védelme és elfoglalása 527
MŰVELŐDÉS, KULTURÁLIS ÉLET, VALLÁSOK ÉS INTÉZMÉNYEIK 533
I. OKTATÁS, TUDOMÁNY, KÖZMŰVELŐDÉS (Szabó Tibor) 535
1. Alsó fokú oktatás 536
Óvodák 537
Népiskolák 541
Tanoncképzés 552
2. Középiskolák 553
Polgári iskolák 553
Gimnáziumok 559
Szakiskolák 569
3. Felsőfokú oktatás 574
Tanárképző Főiskola 574
Tudományegyetem 578
Hittudományi főiskolák 587
4. A tudomány és a művelődés egyéb intézményei 588
Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum 588
Városi Levéltár 591
Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 592
Iskolán kívüli népművelés 593
Filmszínházak 595
II. EGYHÁZAK ÉS VALLÁSI MOZGALMAK (Giczi Zsolt) 597
1. Római katolikus egyház 597
2. Görög katolikusok 610
3. Izraelita felekezet 611
4. Református egyház 613
5. Evangélikus egyház 615
6. Görögkeleti (ortodox) egyház 617
7. Kisegyházak 618
IRODALMI ÉLET, MŰVÉSZETEK, SPORT 621
I. IRODALOM (Lengyel András) 623
1. Irodalmi élet a húszas években 623
Egy „átutazó "-költő: József Attila 624
A húszas évek reprezentatív költője: Juhász Gyula 627
A húszas évek reprezentatív írója: Móra Ferenc 639
Kismesterek és próbálkozók; s egy nagy - epizódszerepben 649
Aranykor vagy válság? A húszas évek mérlege 657
2. Irodalmi élet a harmincas-negyvenes években 658
Az irodalmi értelmiség átrétegződése 658
Az irodalmi termés 671
Az irodalmi tudat alakváltozatai 681
Irodalmi vendégszereplések 688
A periódus lezárulása 689
II SZÍNHÁZ, SZABADTÉRI JÁTÉKOK (Kürtösi Katalin) 691
1. A vállalkozó színigazgatók korszaka: 1919-1927 691
2. A színház házikezelésben: 1927-1931 699
3. A második vállalkozói korszak: 1931 - 1939 701
4. Stagione évad: 1939-1940 i 704
5. A harmadik színigazgatói korszak: 1940-1944 705
6. Szabadtéri Játékok: 1931-1939 707
III. ZENEI ÉLET (Kalmár Ferencné) 710
1. Zenekarok 710
2. Egyházi zene 715
3. Kamarazene 716
4. Énekkarok 718
5. Hangverseny élet 723
6. Zeneoktatás 724
IV. KÉPZŐMŰVÉSZET (Szelesi Zoltán) 728
V. SPORTÉLET (Nagy Miklós) 742
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 755
FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE 759
GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 767
SZEMÉLY- ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ 769

V. KÖTET

ELŐSZÓ (Botka László) 13
A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Blazovich László) 15
VÁROSÉPÍTÉS, VÁROSKÉP 19
I. VÁROSÉPÍTÉS, KOMMUNÁLIS ELLÁTÁS (Takács Máté) 21
1. Városépítés a II. világháború végén és a háború utáni első évtizedben (1945-1956) 21
2. A fordulat évei a városépítésben (1957-1963) 27
3. Száguldó városfejlesztés, lakótelep-építés (1964-1980) 29
4. Új városrészek, a „panelmennyország" születése 31
Odessza 31
Tarjánváros 32
Felsőváros 33
Északi városrész 33
5. Lakásépítés a meglévő városrészekben - rekonstrukció 34
6. Új ipari területek születnek 36
7. Városi és regionális szintű intézmények 38
8. Az infrastruktúra, a város ellátórendszereinek fejlesztése 39
Vízellátás 39
Szennyvízelvezetés 40
Közúti közlekedés 42
Közösségi közlekedés 44
Új általános rendezési terv 45
9. A városépítő munka szakmai elismerése 46
10. Lassuló városfejlesztés, a válságjelei (1981-1990) 46
Az újabb általános rendezési terv 46
Makkosháza 50
Újrókus 51
A városrészek rekonstrukciója, építési tilalmak 52
A külső városrészek, családiház-építés 57
II. VÁROSKÉP, ÉPÍTÉSZET (Takács Máté) 61
1. Az épített örökség 61
2. Modern építészeti törekvések 1945 és 1950 között 63
3. Szocialista-realista korszak 1951 és 1954 között 65
4. A modern építészet reneszánsza 1954-től 1980-ig 67
5. Lakótelepek, panelkorszak 76
Odessza 77
Tarjánváros 78
Felsőváros 78
Északi városrész (I. ütem, A-B terület) 79
Makkosháza (korábbi neve: Északi városrész II. ütem) 80
Újrókus 80
6. A modern építészet megújulása az 1980-as és 1990-es években 81
KÖZTÖRTÉNET 85
I. A SZOVJET MEGSZÁLLÁSTÓL A FORDULAT ÉVÉIG (Farkas Csaba) 87
1. Szovjet berendezkedés
2. A közigazgatás újjászervezése 90
3. Új politikai arculat kialakulása 92
4. Ellentétek, viták és törekvések a közéletben 1945-ben 96
5. Az 1945. évi nemzetgyűlési választások 98
6. Hatalmi harcok és politikai viták a választások után 99
7. A politikai élet átalakulása, az ellenzéki tevékenység erősödése 1946 ősze és 1947 nyara között 102
8. Az 1947. évi választások 106
9. Az egypárti diktatúrához vezető út 108
II. A RÁKOSI-DIKTATÚRA ÉVEI (Farkas Csaba) 111
1. Bevezetés
2. A város a kommunista rendszerben 112
3. Az új politikai intézményrendszer kiépítése és az 1949-es választások 115
4. Az új gazdasági szerkezet kialakítása 123
5. Társadalomellenes intézkedések 125
6. A Rákosi-rendszer válságának kezdetei, a város 1951-től 1953-ig 130
7. A közélet 1953 és 1956 között 134
III. AZ 1956-OS FORRADALOM (Farkas Csaba) 141
1. Előzmények 141
2. A forradalom kezdete és eseményei 143
3. Az új hatalmi szervek és tevékenységük 148
IV. A FORRADALOM LEVERÉSÉTŐL A RENDSZERVÁLTÁSIG (Farkas Csaba) 153
1. A forradalom és szabadságharc leverése 153
2. A kádári restauráció 155
A hatalmi szervek kiépítése 157
Társadalmi ellenállás és megtorlás 161
A város a kádári restauráció után 168
A hatvanas évek 174
3. Az 1968-as gazdasági reformtól a rendszerváltásig (Kitekintés) 181
Gazdaság 181
Társadalom 185
A politikai élet alakulása 189
A rendszerváltozás előtti évek 195
NÉPESSÉG ÉS TÁRSADALOM 199
I. A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSAI (Tamasi Mihály) 201
1. Kitörés a népmozgalmi hullámvölgyből 201
2. A jugoszláv határ közelségének hátrányai 202
3. Az öt község Szegedhez csatolásának hatása 204
4. Népesedési apály 206
II. A VÁROS TÁRSADALMA (Tamasi Mihály) 209
1. A foglalkozási csoportok változásai 209
A nők és a fiatalok térhódítása 210
Az ipari társadalom létrejöttének kezdete 211
A város társadalmának foglalkozási tagolódása 214
2. A társadalmi átrétegződés jelenségei 218
A munkásság meggyengülése és a parasztság gyarapodása 224
Gazdasági és társadalmi kiegyenlítődés 227
A város társadalomszerkezete 1949-ben 229
Az államszocialista felszín alatti rétegződés 232
A város társadalmának térbeli elhelyezkedése 239
A vállalkozók rétegének gyarapodása 241
III. AZ ÉLETMÓD ALAKULÁSA (Tamasi Mihály) 247
1. A társadalmi rétegek életmódjában bekövetkezett különbségek 247
2. Szocialista egyenlősdi és lassú modernizálódás 251
Lakásviszonyok 251
Étkezés 255
3. A családok lélekszámának alakulása 258
4. Életmódbeli különbségek az egyes városrészek lakói között 259
5. Az életkörülmények változása, kispolgárosodás 263
A TÁRSADALOM ALRENDSZEREI 271
I. KÖZIGAZGATÁS (Antal Tamás) 273
1. A közigazgatás átalakulása 273
2. A tanács és intézményei 281
Hatáskör és illetékesség 281
Tagjainak jogállása 285
A testület működése 287
A tanácsi bizottságok 288
A végrehajtó bizottság és tisztségviselői 290
A szakigazgatási szervek és a megyei városi hivatal 296
3. A tanácsok működésének jellemző vonásai 298
II. AZ ALSÓ- ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS (Rigóné Péter Irén) 303
1. A koalíciós időszak oktatáspolitikája 303
Az iskolák államosításának előkészítése és lebonyolítása 312
A proletárdiktatúra oktatáspolitikája 318
2. Az oktatás helyzete 1948 és 1990 között 321
Óvodák 321
Általános iskolák 324
Középfokú oktatás 329
A város középiskolái 332
A szakmunkásképzés 346
3. Szegedi középfokú oktatási intézmények és igazgatók 1945 és 1989 között 350
III. TUDOMÁNY ÉS FELSŐOKTATÁS (Csákány Béla) 353
1. Az egyetemek 354
A háború utáni évek 354
Az egyetemek szemmel látható fejlődése 360
A hallgatóság bővülése 361
Ifjúsági szervezetek 362
Á forradalom a felsőoktatási intézményekben 365
Alkotóműhelyek, alkotások 367
Tudományos címek és fokozatok 370
Egyetemi könyvtárak 371
Az egyetemek nemzetközi kapcsolatai 372
2. Tanárképző Főiskola 373
3. További felsőoktatási intézmények 376
Római katolikus papképzés 376
Új felsőoktatási intézmények 376
4. A közművelődés intézményei a tudomány szolgálatában 377
Városi múzeum (Móra Ferenc Múzeum) 377
Somogyi-könyvtár 380
Levéltár 383
5. A Magyar Tudományos Akadémia Szegeden 384
6. Kutatóintézetek 388
Gabonatermesztési Kutató Intézet 388
Szegedi Biológiai Központ 389
7. Tudományos egyesületek 391
8. A Tudományok Doktorai Szegeden 1950 és 1990 között 395
IV. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS (Bárány Ferenc) 401
1. Az egészségügy és a szociális ellátás városi irányítása a háború utáni években 401
2. Az egészségügy tanácsi irányítása 403
3. A gyógyító-megelőző betegellátás egysége, integrációja. 406
4. Gyógyító-megelőző alapellátás 408
Körzeti orvosi ellátás 410
Üzemorvosi szolgálat 411
Fogászati alapellátás 413
Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem 414
5. Szakellátás 416
Járóbeteg-ellátás, rendelőintézetek 416
Szakgondozók 418
6. Fekvőbeteg-ellátás 421
7. Közegészségügy 429
8. A gyógyszer- és vérellátás, valamint a mentőszolgálat 433
9. A Magyar Vöröskereszt Szegedi Szervezete 436
10. Irgalomház, egészségügyi gyermekotthon 438
11. A város egészségügyi ellátásának szakmai színvonala 439
12. Szociális ellátás, gyermekvédelem 441
13. Felnőttvédelem, gondoskodás az idősekről 444
V. KÖZMŰVELŐDÉS ÉS INTÉZMÉNYEI (Czenéné Vass Mária) 451
1. Társadalom és művelődésszervezés 451
A terület országos és helyi irányítása, törvényi háttér 451
A közművelődési intézményhálózat kialakulása 455
2. Közművelődési intézmények 458
Tanácsi fenntartású egységek (művelődési központok és hálózati intézményeik) 458
Szakszervezeti fenntartású művelődési házak 468
Vállalati fenntartású intézmények és klubok 473
Egyetemi közművelődés 473
3. Az írott és elektronikus sajtó 474
Írott sajtó (napilapok, helytörténeti és irodalmi lapok) 474
Elektronikus média 475
VI. EGYHÁZAK EGYHÁZI ÉLET (Pál József) 477
1. A szegedi lakosság vallási megoszlása 1944 és 1990 között 477
2. A római katolikus egyház 477
A koalíció évei (1944-1948) 477
A fordulat évétől az 1950-es évek közepéig 480
Az 1956-os forradalom és a Kádár-korszak időszaka 483
3. A görög katolikus egyház 487
4. A Szegedi Szent György Vértanú Magyar Ortodox Egyházközség 488
5. A református egyház 488
6. Az evangélikus egyház 492
7. Az izraelita felekezet 494
8. A kisegyházak 496
Baptista egyház 496
Hetednapi Adventista egyház 497
Hit Gyülekezete 498
Jehova Tanúi 498
Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet 499
Metodista egyház 501
Evangéliumi Testvérközösség 501
Pünkösdi Közösség 502
Magyar Vaisnava Hindu Misszió 503
A TÁRSADALMAT ÉLTETŐ GAZDASÁGI FORMÁK 505
I. KÖZLEKEDÉS ÉS HÍRKÖZLÉS (Tóth László) 507
1. A vasút
2. Közúti közlekedés 516
3. Légi közlekedés 519
4. Vízi közlekedés 519
5. A posta 520
II. IPAR (Klonkai László) 537
1. A háborútól a tervgazdaság kiépítéséig 537
2. „A szocialista ipar" kialakulása 544
3. Az extenzív iparosítás időszaka 550
4. Az intenzív iparfejlesztés időszaka és a tervgazdasági rendszer összeomlása 562
5. Jelentős szegedi iparágak 570
A kenderipar virágkora és hanyatlása 570
A rendszerváltást sikeresen túlélő egyetlen hagyományos ipar: a szalámigyártás 575
Tömegtermelés egy manufaktúrában, a konzervgyár 578
Lassan, de biztosan őrölnek: a város malmai 582
Csak a híre maradt: a szegedi paprikafeldolgozás 584
Mindennapi kenyerünk: a sütőipar 585
Egy laktanyából indult, és kábelgyár lett belőle 587
Ipar a tanyavilágban: olajbányászat a város határában 590
A DÉLÉP tündöklése és bukása 594
6. Az ipar szerkezeti változásai 599
III. MEZŐGAZDASÁG (Farkas Csaba) 605
1. A világháború befejezésétől a kommunista hatalomátvételig 605
A szövetkezetek helyzete 614
2. „A szocialista mezőgazdaság" kezdetei 619
3. Az 1953 és 1956 között bekövetkezett változások 635
4. Az 1956-os forradalom időszaka 638
5. A kollektivizálás 1959 és 1961 között 639
6. Mezőgazdaság a hatvanas években 644
7. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének hatása 647
8. Az 1970-es és 1980-as évek változásai 649
IV. KERESKEDELEM, KERESKEDELMI HÁLÓZAT ÉS IDEGENFORGALOM (Farsang Lászlóné) 657
1. Bevezetés 657
2. A város kereskedelmi helyzete 1945 után 658
A szövetkezeti kereskedelem kialakulása és fejlődése 660
A magánkereskedelmi tevékenység 661
3. Az állami kereskedelem létrehozása, valamint tevékenysége 1948 és 1960 között 662
4. A mezőgazdaság kollektivizálásának hatása a lakosság áruellátására 666
5. A piacok 667
6. A város kereskedelmi szívóhatása 668
7. Az áruforgalom és az áruellátás fejlődése 1960 és 1990 között 669
8. A határmenti árucsereforgalom alakulása 673
9. A dolgozók anyagi helyzete és utánpótlása 675
10. Hálózatfejlesztés 676
11. Az idegenforgalom 683
Szeged város idegenforgalmi vonzerői 684
A Szegedi Ipari Vásár 685
Az idegenforgalom fogadási feltételei 686
MŰVÉSZETEK 695
I. IRODALMI ÉLET ÉS IRODALOM (Olasz Sándor) 697
II. A SZEGEDI SZÍNJÁTSZÁS (Sándor János) 715
1. Színház a forradalom után 722
III. KÉPZŐMŰVÉSZET (Tóth Attila) 739
1. Alkotók az ötvenes és hatvanas évtizedekben 741
2. A képzőművészeti élet fórumai, mecénás várospolitika 743
A művészkolónia kialakulása 748
3. A hetvenes és nyolcvanas évtizedek alkotói 751
Festők 751
Szobrászok, éremművészek 756
Grafikusok 758
Iparművészek 760
IV. ZENEI ÉLET (Erdős János) 763
1. Szimfonikus zene 764
2. Szóló- és kamarazene 769
3. Zeneoktatás 771
4. Kórusélet 777
SPORT 783
I. A VÁROS SPORTJA (Balog László) 785
1. Létesítmények 788
2. Sportágak
A SZAKIRODALOM RÖVIDÍTÉSJEGYZÉKE (Szántó Tiborné) 807
LEVÉLTÁRI ÉS EGYÉB RÖVIDÍTÉSEK (Szántó Tiborné) 839
FEKETE-FEHÉR KÉPEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 847
SZÍNES KÉPEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 853
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE (Szabadvári Tünde) 854
MUTATÓ (Szántó Tiborné) 855

Témakörök