Állam- és jogtudomány, politológia

Előszó

Részlet:

Alkalmazkodás és útkeresés - társadalomtudományok a szovjet rendszerben

Ha e tudományok magyarországi fejlődését az utóbbi fél évszázadban mutatkozó nemzetközi trendhez kívánjuk viszonyítani, akkor röviden vázolni kell azt a feltételrendszert, amely az állam- és jogtudomány, valamint a politikatudomány alakulását meghatározta. Ez a második világháború után a következők szerint alakult:
1. A vesztett háború és a szovjet megszállás nyomán az országban meghatározó politikai erők a korábbi elmaradott gazdasági és politikai szerkezet megváltoztatását igényelték. A változások egy része - például a földbirtokviszonyok átalakulása - gyorsan végbement. Eközben részben a sietségből, de nagyobb részt az országban már akkor megmutatkozó, egyoldalúan torzított pártpolitikai arányok következtében sok hibát is elkövettek. Vissza

Fülszöveg

1996 májusában az MTA javaslatára átfogó tudománypolitikai reform kidolgozása indult meg Magyarországon. A Tudománypolitikai Kollégium május 22-én állást foglalt egy hosszú távú terv és egy cselekvési program kidolgozásáról. A Tudománypolitikai Kollégiumnak az Akadémia elnöke az érintett tárcákkal egyeztetve november 13-án előterjesztette a rövid távú cselekvési programot, amely többek között tartalmazta a magyarországi állami fenntartású kutatóbázis áttekintését és konszolidálását (többek között az akadémiai és a tárcák kezelésében lévő kutatóintézetek áttekintését és későbbi időpontban diszciplínánként, a tanszéki kutatóbázis átvilágítását). Tartalmazta a program a finanszírozási rendszer felülvizsgálatát, s ennek részeként a költségvetési ráfordítás hanyatlásának megállítását. Emellett szólt a program a fiatal kutatók helyzetének megvizsgálásáról, a kutatói és egyetemi bérrendszer reformjáról, tudomány és társadalom viszonyának felülvizsgálatáról és általában a magyar tudomány és kutatásszervezet nemzetközi beágyazottságának elősegítéséről.
1996 decemberében állást foglalt az országgyűlés a tudomány kiemelt költségvetési támogatásáról, és megbízta a Magyar Tudományos Akadémiát azzal, hogy tízéves távlatban, folyamatos munkával vizsgálja felül a magyarországi tudomány helyzetét, és fogalmazzon meg javaslatokat a tennivalókra.
Az MTA közgyűlése 1997 decemberében állást foglalt három tudománypolitikai program megindítása érdekében:
1. Készüljön el egy helyzetértékelés és annak vitája.
2. Kerüljön sor a Magyarországon művelt tudományágak helyzetértékeléseire (diszciplínaviták).
3. Készüljön el a magyarországi kutatóbázis katasztere.
1998 tavaszára elkészült a helyzetértékelés és a piacgazdaság viszonyai között mozgó tudománypolitika alapelveinek tisztázó vitairata. (Tudománypolitika az ezredforduló Magyarországán. Budapest, 1998.) És megindultak a tudománypolitika kérdéseiről a viták (ezek eredményeiként 2002-ben jelenik meg a Tudománypolitika és kutatásszervezet Magyarországon című kötet). 2000-ben pedig elkészült a magyarországi kutatóbázis katasztere (Magyarországi kutatóhelyek. Budapest, 2001).
1999-ben és 2000-ben lefolytatták a diszcíplínavitákat. E viták eredményeként készültek el az elmúlt esztendőben az egyes diszciplínákat értékelő tanulmányok, amelyeket a jelen füzetsorozatban adunk közre. Vissza