A társadalmi tervezés és a jogi szabályozás (dedikált példány)

Előszó

A társadalmi tervezés újabban - legfeljebb néhány évtizede használt kifejezés. nem tagadható ugyan, hogy az emberi képzelet mindig tervezte a társadalmát, ha ez a "tervezés" elsősorban eszmei szinten, időről időre utópiákban megformálva jelent is meg az adott kor és társadalom viszonyaiból fakadó - és a viszonyok által kötött távlati elképzelésekként. A filozófiai, politikai, később a szociológiai irodalomban is, Platóntól napjainkig terjedő ívben - legalábbis elvont formában - mindig jelen volt és van a jobb, a tökéletes társadalom, állam vagy közösség "tervezésére" irányuló törekvés. Az is igaz, hogy helyenkint a természettel való küzdelem már évezredekkel ezelőtt is rákényszerítette az embert valamilyen tervezett együttműködésre (mint pl. az öntözésen alapuló ókori társadalmakban). Itt azonban a szükségessé vált munkamegosztás általában úgy megmerevedett, hogy akadályozta a spontán fejlődést az ún. tervezésből pedig hiányzott a jövőbe irányuló alakító elem. Ha tehát mégis napjainkra vált ez a kifejezés szinte általánossá a tudományos irodalomban és jelennek meg következményei a tényleges tervezési gyakorlatban is, ha napjainkban vált ez a kifejezés szinte általánossá a tudományos irodalomban és jelennek meg következményei a tényleges tervezési gyakorlatban is, ha napjainkban vált tudományos problémává, akkor ennek nyilvánvalóan napjaink társadalomfejlődésében rejlő okai vannak. A probléma sokrétű és alapjaiban érinti a szocialista társadalom fejlődésének kérdéseit is. Aligha vállalkozhatnék azonban most az előadás címében egymással összefüggésben jelzett két fogalom egyikének történeti elemzésére, legfeljebb az előadás témájának további kibontásához szükséges rövid összegezésre... Vissza