Küküllő kalendárium

Fülszöveg

A beszéd rögzítésének jelrendszere az ember képzelőereje szerint igen sokféle.
A többezer éves íráskultúrák írásjeleinek sorvezetését általában az íráshoz használt eszközök és azok anyaga alakította. A magyar rovásírás az ázsiai szteppéken átvonuló ótörök (türk) íráskultúrákhoz tartozik. Kialakulása az érintkező kultúrák hatását is mutatja. A magyar a ragozó nyelvek közé tartozik. Sorírása a környező kultúrák jobbról balra haladó írásmódjával megegyezik. Ezt a sajátosságát az európai környezetben is általában megtartotta, s mint ilyen, különös sajátosságnak tűnik. Az európai íráskultúra a balról jobbra haladó sorírást használja (görög-latin írásjel-rendszerek).
Mi az államalapítás idején István királyunkkal a nyugati, latin egyház- és államszervezés latin írásbeliségét kellett felvegyük és használjuk. Ezért ebből a korból rovásírás-kultúránk paleográfiai emlékei nem maradtak fenn. Epigráfiai rovásemlékeink közül a legkomplexebb a Székelyföldről származó középkori négylapú botnaptár ismertető leírása (Luigi Ferdinando Marsigli) 1690-ből, és 1515-ből az isztambuli felirat.
Az íráskultúra igazi próbája a költészet írásba foglalása. Nagyon keveset kell igazítani a rovásjeleken, hogy alkalmassá váljanak erre a célra. A nyomonkövethetőség miatt jelen esetben a balról jobbra haladó írásmódot választottam és a sor felső vonalán a kiejtett "e" magánhangzókat ponttal jelöltem. Így könnyebb és egyértelmű a szöveg olvasása. Vissza