Lőrincz József: Előszó | |
Menyhért Zoltán: Bevezetés | |
A lakosság és az élelmiszer-fogyasztás növekedése | 7 |
A kukorica világ- és népgazdasági jelentősége | 11 |
A világ földterülete | 11 |
A kukorica jelentősége az élelmiszer-termelésben és a kereskedelemben | 12 |
Menyhért Zoltán: A kukorica származása és különböző típusai | |
A kukorica őshazája | 18 |
A kukorica neve | 22 |
A kukorica rendszerezése és típusai | 22 |
Lisztes kukorica | 22 |
Lófogú kukorica | 23 |
Simaszemű kukorica | 24 |
Pattogatni való kukorica | 26 |
Csemegekukorica | 27 |
Felemás kukorica | 27 |
Viaszos kukorica | 27 |
Átmeneti kukorica | 27 |
Pelyvás kukorica | 28 |
Díszkukorica | 28 |
Menyhért Zoltán: A kukoricanövény morfológiája | |
A gyökérrendszer | 30 |
A szár és a levelek | 31 |
A virágzat | 33 |
A cső- és a szemtermés | 34 |
Menyhért Zoltán: A kukorica egyedfejlődése | |
A vetőmag és a csírázás | 37 |
A csírázás ökológiája | 41 |
A hidegtűrő képesség vizsgálata | 43 |
Cold-teszt | 44 |
Vegetatív és reproduktív fázis | 46 |
Vegetatív fejlődés (keléstől a virágzásig) | 46 |
Címer- és -csőképződés (reproduktív fázis) | 48 |
Virágzás és megtermékenyülés | 49 |
A szem fejlődése és az érés | 52 |
Az érés és a leszáradási fázis | 54 |
Menyhért Zoltán: Különböző tenyészidejű kukoricák | |
Tenyészidő és éréscsoport | 60 |
Tenyészidő és hőegység | 63 |
A hőegység fogalma | 63 |
Magyarország felosztása hőegység szerint | 65 |
A FAO-számok és a napokban megadott tenyészidő | 68 |
A FAO-számok összehasonlíása más értékekkel | 68 |
A hőegységtől függő fajtamegválasztás | 70 |
Menyhért Zoltán: Az eredményes kukoricatermesztés feltételei | |
Klimatikus igény | 72 |
Hőigény | 72 |
Vízigény | 78 |
Fényintenzitás | 84 |
Naphossz, szél | 85 |
Talajigény | 85 |
A talaj mint tápanyagraktár | 86 |
A talaj kémhatása | 87 |
Sótűrés | 88 |
Bórérzékenység | 88 |
Talaj-előkészítés | 88 |
Vetésforgó vagy monokultúra? | 90 |
A vetési idő | 91 |
A vetés mélysége | 95 |
Tenyészterület, tőszám, optimális állománysűrűség | 96 |
Sortávolság | 100 |
Levélfelület-index | 101 |
A populációsűrűség beállítása | 102 |
Homogén állománysűrűség | 104 |
A vetőmagnorma kiszámítása | 105 |
A kukoricahibridek jelentősége és elterjedése | 108 |
Az alkalmas hibridek kiválasztása | 109 |
A vegetáció alatti ápolás | 111 |
Menyhért Zoltán: A különböző keresztezési típusok és a hasznosítási cél | |
Kétvonalas hibridek | 118 |
Négyvonalas hibridek | 119 |
Háromvonalas keresztezés | 120 |
Fajtavonalas hibridek | 121 |
Többszörös keresztezések | 121 |
Modified hibridek | 121 |
Early vigor | 122 |
A hibridek viselkedése intenzív termesztés mellett | 122 |
Új hibridek bevezetése | 122 |
Különleges beltartalmú értékű és eltérő habitusú hibridek | 123 |
Viaszos kukoricák | 123 |
Nagy lízintartalmú (opaque) hibridek | 124 |
Nagy cukortartalmú kukoricák | 125 |
Fehérjetartalom | 126 |
Olajtartalom | 126 |
Törpe (compact) hibridek | 127 |
Többszörös aleuronrétegű kukoricák | 127 |
Prolifikus hibridek | 128 |
Tassel corn | 128 |
Tetraploid kukoricák | 128 |
Amilózextender kukoricák | 129 |
Brown midrib kukoricák | 129 |
Menyhért Zoltán: A hibridek kiválasztása termesztésre | |
A tenyészidő helyes megválasztása | 130 |
A különböző tenyészidejű hibridek vetési sorrendje | 131 |
A termés és a hibridek adaptációs képessége | 132 |
Szárszilárdság és az azt befolyásoló tényezők | 133 |
Genetikai sebezhetőség | 133 |
Berkó János: A hibridkukoricavetőmag-előállítás, -feldolgozás és -ellátás | |
Az évente szükséges vetőmagmennyiség tervezése | 136 |
A nemesítő tevékenységet ellátó intézetek | 137 |
A magyar kukoricanemesítés főbb célkitűzései | 139 |
Fajtaminősítés | 140 |
Vetőmag-előállítás | 141 |
Hibridüzemi feldolgozás | 144 |
Fémzárolás, minősítés | 145 |
Menyhért Zoltán: A kukorica tápanyagigénye | |
Fő tápelemek | 148 |
Másodlagos (Ca, Mg, S) és nyomelemek | 149 |
A vízszükséglet meghatározása | 149 |
Öntözés | 153 |
A tápanyagszükséglet meghatározása | 154 |
A műtrágyázás ideje | 158 |
A tápanyagszükséglet előrejelzése | 159 |
Levélanalízis | 159 |
A tápanyaghiány vizuális tünetei | 160 |
A műtrágyaadagolás gazdaságossága | 162 |
Startertrágyázás | 163 |
A tápanyagarány megállapítása a starterben | 165 |
A tápanyag-utánpótlás célja és a hatóanyag átszámítása | 165 |
A szárdőlés és a műtrágyázás közötti összefüggés | 167 |
Manninger István: A kukorica betegségei, kártevői és a védekezés lehetőségei | |
Szárkorhadás | 171 |
Csőpenészesedés | 173 |
Golyvás üszög | 174 |
Rostos üszög | 174 |
Rostos üszög | 175 |
Levélbetegségek | 176 |
Evershild (Menyhért Zoltán) | 177 |
Dolinka Bertalan: A kukorica kártevői és a védekezés lehetőségei | |
Drótférgek | 179 |
Vetési bagolypille | 181 |
A cserebogarak lárvái | 182 |
Kukoricabarkó | 183 |
Nematódák és gyökértetvek | 184 |
Fritlégy | 184 |
Vetésfehérítő bogár | 186 |
Földibolhák és kabócák | 187 |
Kukoricamoly | 188 |
Mezei gabonamoly | 190 |
Levéltetű | 191 |
Madarak, hörcsög, ürge | 192 |
Egyéb kártevők | 194 |
Menyhért Zoltán: Betakarítás, tárolás | |
A szárítás utáni termés súlya | 198 |
Átvétel, kereskedelmi kikötések | 201 |
Menyhért Zoltán: A kukorica néhány fontosabb felhasználási területe | |
A kukorica táplálkozási értékel | 202 |
A kukorica mint élelmiszer-ipari nyersanyag | 203 |
A kukorica mint állati takarmány | 203 |
A kukorica ipari feldolgozása és hasznosítása | 204 |
Keményítőből cukor | 206 |
Szederkényi Ervin: A kukoricatermelés fontosabb ökonómiai kérdései | |
A kukoricatermelés szektorális megoszlása és várható fejlődése | 208 |
A kukoricatermelés ráfordításai és költségei | 210 |
A kukoricatermelés jövedelmezősége | 213 |
Egyéb üzemgazdasági megfontolások | 216 |
Lakatos Csaba: A kukoricatermelés gépei és eszközei | |
A kukoricatermesztésben használt gépsorok | 219 |
A kukoricatermesztés fontosabb gépei | 224 |
Talajművelő eszözök | 227 |
Vetés, vetőgépek | 228 |
A növényvédelem gépei | 231 |
A műveletes növényápolás gépei | 233 |
A tápanyag-visszapótlás gépesítése | 233 |
A betakarítás gépei | 234 |
A szállítási eszközök | 237 |
A szárítás | 238 |
A tárolás | 240 |
Irodalomjegyzék | |
Függelék | |