Krisztus Világossága

Előszó

Idő és örökkévalóság Egy esztendő 365 napjának reményeivel és ígéreteivel indul ez a Katolikus Könyvnaptár, amely most 7. ízben jelenhetett meg. Minden esztendő jelentős része életünknek, ha az egy-egy lépést jelent az örökkévalóság számára. Ha nem így történik, a legmagasabb életkor is hiábavaló lesz. A 365 napos év egyetlen napja is többet érhet a magunk mögött hagyott évtizedeknél, ha az örökkévalóságra készít fel.
Időben élünk. Úgy vagyunk azonban megalkotva, hogy nem elégszünk meg a múló évekkel: örökre szeretnénk élni, és örökre boldogok akarunk lenni! Ennek azonban csak egyetlen útja van: ahhoz kapcsolni életünket, aki maga az örökkévalóság. Szent Ágoston írja: „Az örökkévaló Istennek szentelt idő megszerzi az örökkévalót". Szent Bernát pedig: f9Az idő annyit ér mint Isten, mert az időt jól felhasználva Istent nyerjük meg". Ezért Jézus szava mindannyiunk számára figyelmeztetés: „Nekünk addig kell véghezvinnünk annak műveit, míg nappal van. Eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat!" (Jn. 9, 4.)
HOGYAN LEHET A MÚLÓ ESZTENDŐKBŐL, NAPOKBÓL ÖRÖKKÉVALÓSÁG?
Az év 365 napja végigvezet a jelentős ünnepeken és majdnem minden nap a szentek emlékezetén. Ünnepeink alapja Jézus Krisztus élete és megváltó halála. Két nagy ünnepkör: a karácsony és a húsvéti ünnepkör idézi és mutatja be liturgiáiban, hogy miért lett emberré a második isteni személy, hogyan és miért vállalta ,a kereszthalált is. Mindezt az ember üdvösségéért, örök boldogságáért tette. Az egyházi év további ünnepei, vasárnapjai Jézus tanításának bemutatásával segítenek az üdvösség útján. A szentek napjai pedig olyan emberi életekre emlékeztetnek, amelyeknek Jézus volt a központja, s hősies keresztény életük bemutatja, hogy hogyan kell követni Krisztust, aki számunkra is az „út, igazság és élet". Ünnepeink, üdvösségtörténelmünk eseményeire való emlékezésünk úgy fonják át az egész évet, mint a babérkoszorú a győztes fejét. Vissza