Krisztus követése

Tartalom

KRISZTUS KÖVETÉSE
ELSŐ KÖNYV
1. Krisztus követése és minden hiábavaló evilági igyekezetnek megvetése 11
2. Az alázatosság és önmagunk igaz ismerete 13
3. Az igazság tanítása 15
4. Az előrelátó okosság tennivalóink elrendezésében 18
5. A Szentírás olvasása 19
6. A rendezetlen vonzalmak 20
7. Kerülni kell a hiú reményt és a fölfuvalkodást 21
8. Őrizkedni kell a bizalmas barátkozástól 22
9. Az engedelmesség és a mások hatalmának elviselése 23
10. Őrizkedni kell a fölösleges szavaktól 24
11. A belső béke megszerzése és a jóban való haladás igyekezete 25
12. Haszna van annak is, ami kedvünk ellen esik 28
13. A kísértések elhárítása 29
14. Kerülni kell a vakmerő ítélkezést 32
15. A szeretetből véghez vitt cselekedetek 34
16. Mások hibáinak elviselése 35
17. A szerzetesélet 37
18. A szent atyák példája 38
19. A jó szerzetes foglalatossága 40
20. A magány és a hallgatás kedvelése 44
21. A szívbéli töredelem 48
22. Az ember nyomorúságának megfontolása 50
23. A halálról való elmélkedés 54
24. Az ítélet és a bűnök büntetése 53
25. Azon kell lennünk, hogy egész életünket jobbá tegyük 62
MÁSODIK KÖNYV
1. A belső élet 68
2. Az alázatos igénytelenség 72
3. A jó és békességszerző ember 73
4. A szív tisztasága és egyszerűsége 75
5. A helyes önismeret 76
6. A tiszta lelkiismeretű ember öröme 78
7. Jézust mindennél jobban kell szeretnünk 80
8. Jézus bizalmas barátsága 81
9. Amikor minden vigasztalásnak híjával vagyunk 84
10. Isten kegyelméért hálával tartozunk 88
11. Kevesen vannak, akik Jézus keresztjét szeretik 91
12. A szent kereszt királyi útja 93
HARMADIK KÖNYV
1. Krisztus szavak nélkül beszél a hívő lélekhez 101
2. Szavak zengése nélkül beszél bennünk az igazság 102
3. Isten igéjét alázattal kell hallgatni, de sokan nem becsülik meg eléggé 104
4. Isten előtt őszintének és alázatosnak kell lennünk 107
5. Az istenszeretet csodálatos hatása 109
6. Az igaz szeretet próbája 113
7. A kegyelmet az alázatosság őrizete alá kell rejteni 115
8. Isten előtt kevésre tartsuk magunkat 118
9. Mint végső célra, mindent Istenre kell vonatkoztatni 120
10. Gyönyörűség a világot megvetve Istennek szolgálni 121
11. Szívünk vágyait meg kell vizsgálni és mértékhez kell szoktatni 124
12. A türelem mibenléte és a testi vágyak ellen folytatott küzdelem 125
13. Az alárendelt embernek Krisztus példája szerint alázatos engedelmességben kell élnie 127
14. Meg kell fontolnunk Isten titkos ítéleteit, hogy a jóban el ne bizakodjunk 129
15. Hogyan viselkedjünk és beszéljünk kívánságainkkal kapcsolatosan 131
16. Igaz vigasztalást csak Istenben kell keresni 133
17. Minden aggasztó gondot Istenre kell hagyni 135
18. Krisztus példájára minden ideig tartó nyomorúságot jó kedvvel kell viselni 136
19. A méltatlanságok elviselése; ki bizonyul igazán béketűrőnek 138
20. Saját gyarlóságunk megvallása és a földi élet nyomorúságai 140
21. Túl minden jón és Istennek minden adományán, magában Istenben kell végső megnyugvást keresni 142
22. Isten sokféle jótéteményének meggondolása 145
23. Négy dolog szerez nagy békességet 1480
24. Más ember életét nem kell kíváncsian kutatnunk 151
25. Miben áll a szívnek maradandó békessége és igaz előmenetele 152
26. A lélek szabadságának magasztos állapotát inkább ki lehet érdemelni imádsággal, mint olvasással 154
27. Az önszeretet nagyon-nagyon elvon a legfőbb jótól 155
28. Az ember-szóló nyelvek ellen 158
29. Hogyan kell Istent segítségül hívni és áldani a megpróbáltatás idején 159
30. Istent kell segítségül hívnunk, és bizakodnunk kell az ő kegyelmének visszaszerzésében 160
31. Minden teremtett jótól el kell szakadnunk, hogy a Teremtőt megtaláljuk 163
32. Önmagunk megtagadása és minden rossz kívánság megfékezése 166
33. Szívünk állhatatlan, de minden igyekezetünknek mint végső célra, Istenre kell irányulnia 168
34. A szerető szív Istennek örül mindennél jobban s mindenben 169
35. Míg a földön élünk, a kísértéstől biztonságban nem lehetünk 171
36. Semmit sem számít az emberek ítélete 173
37. Szívünk szabadságának ára a tiszta és teljes lemondás önmagunkról 174
38. Jól kell rendeznünk külső dolgainkat, s veszedelem idején Istenhez kell folyamodnunk 176
39. Nem szabad elkapkodni ügyes-bajos dolgainkat 178
40. Az emberben magától semmi sincs, és semmivel sem dicsekedhetik 179
41. Minden evilági tisztesség megvetése 181
42. Békességünk emberekben nem gyökerezhetik 182
43. Az üres, világi bölcsesség ellen 184
44. Nem érdemes külső javak megszerzésére törekednünk 186
45. Nem érdemes mindenkinek hinni, s a beszédben könnyű véteni 187
46. Ellenséges szavak nyílzáporában Istenbe vethetjük bizalmunkat 190
47. Mindent, ami nehéz, érdemes elviselni az örök életért 193
48. Az örökkévalóság napjának fölvirradása és a jelen élet szűkös volta 195
49. Mit jelent az örökélet vágya, s mekkora ígéretek bátorítják a küszködőt 198
50. Az embernek elhagyatottságában Isten kezébe kell ajánlania magát 203
51. Amikor magasabb rendű dolgokra nem futja az erőnkből, a kisszerűekkel kell szorgalmasan törődnünk 206
52. Ne higgye senki, hogy méltó a vigasztalásra, inkább azt, hogy rászolgált a büntetésre 207
53. Isten kegyelmében evilág bölcsei nem részesülnek 210
54. A kegyelem és a természet különböző megmozdulásai 212
55. A természet romlottsága és az isteni kegyelem hatékonysága 216
56. Az a dolgunk, hogy magunkat megtagadjuk és Krisztust kövessük a kereszthordozásban 220
57. Nem érdemes nagyon elhagynia magát az embernek, ha ereje fogytát érzi 223
58. Nem kell kutatni Isten titkos ítéleteit s azt, ami túl van az ember illetékességi körén 225
59. Minden reményt és bizodalmat egyedül Istenbe érdemes vetni 230
NEGYEDIK KÖNYV
Ájtatos buzdítás a szentáldozásra 233
1. Mily nagy tisztelettel kell Krisztust magunkhoz vennünk 233
2. Az Oltáriszentség Isten nagy jóságának és szeretetének jele az emberek között 239
3. Hasznos dolog gyakran áldozni 242
4. Sok áldásban részesülnek azok, akik áhítatosan áldoznak 245
5. Az Oltáriszentség nagy méltósága és a papi rend 249
6. Kérdés: hogyan kell készülni a szentáldozásra 251
7. A lelkiismeretvizsgálat és a jószándék fölindítása 252
8. Krisztus keresztáldozata és a mi Istenre hagyatkozásunk 254
9. Magunkat és mindenünket Istennek kell átadnunk, és mindenkiért imádkoznunk kell 256
10. A szentáldozást nem érdemes egykönnyen elmulasztani 259
11. A hívő léleknek igen nagy szüksége van mind Krisztus testére, mind a Szentírásra 262
12. Aki áldozni fog, annak nagy szorgalommal kell a Krisztussal való találkozásra készülnie 267
13. Az áhítatos léleknek a szíve mélyéből óhajtania kell, hogy a szentáldozásban Krisztussal egyesüljön 270
14. Milyen forró vágyakozással kívánja némely áhítatos ember Krisztus testét 272
15. Az áhítat kegyelmét alázattal és önmegtagadással lehet megszolgálni 273
16. Gondjainkat föl kell tárnunk Krisztus előtt, és kérnünk kell az ő kegyelmét 275
17. Krisztust lángoló szeretettel és heves vonzódással kell magunkhoz vennünk 277
18. Ne legyen az ember a szentségnek kíváncsi vizsgálója, hanem értelmét vesse alá a szent hit engedelmességének, és így kövesse az alázatos Jézust 280

Témakörök