1.063.272

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A film története

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Új Palatinus Könyvesház Kft.
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 802 oldal
Sorozatcím: Palatinus filmkönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 22 cm
ISBN: 978-963-9651-45-6
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Bordwell és Thomson műve hosszú évtizedek adósságát pótolja. Olyan átfogó filmtörténetet tart kezében az olvasó, amely felöleli öt kontinens közel száz évnyi filmtermését. Ilyen átfogó munka, amely különösen az oktatásban való használhatóságot tartja szem előtt, felhasználva a legfrissebb történeti kutatások eredményeit, didaktikailag jól áttekinthető módon rendszerezi anyagát, figyelembe veszi mind a gyártástörténeti, mind a stílustörténeti és a kultúrtörténeti szempontokat is, a szakirodalomban páratlan. A kötetet különösen haszonnal forgathatják középiskolák és egyetemek filmtörténeti kurzusaihoz, de világos és könnyen követhető nyelvezete a laikus érdeklődők számára is élvezetes olvasmányt ígér.

Tartalom

ELŐSZÓ 19
BEVEZETÉS: Hogyan írják a filmtörténetet? 21
Miért érdeklődünk a régi filmek iránt? 21
Hogyan dolgozik a filmtörténész?
Kérdések és válaszok 22
A filmtörténet mint leírás és értelmezés 23
Bizonyítékok 24
A múlt értelmezése: fő megközelítési módok 25
A múlt értelmezése: a bizonyítékok rendszerezése 25
Könyvünk megközelítési módszere 27
Történeti elemzés mint történet 29
Jegyzetek 30
ELSŐ RÉSZ: A MOZGÓKÉP KORAI KORSZAKA 33
1. fejezet A MOZGÓKÉP FELTALÁLÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI AZ 1880-AS ÉVEKTŐL 1904-IG 35
A mozgókép feltalálása 35
A mozgókép megszületésének feltételei 36
A mozgókép jelentős előfutárai 37
A találmány nemzetközi elterjedése 38
A filmkészítés és a filmvetítés kezdetei 43
Tájfelvételek, híradók és cselekményes filmek 43
Vonzó műsor-összeállítás 43
A francia filmipar kialakulása 45
Keretben: Georges Méliés, a mozi mágusa 46
Anglia és a brightoni iskola 48
Az Egyesült Államok: verseny és Edison visszatérése 50
Megjegyzések és útmutatók 54
A korai filmek azonosítása és megóvása 54
A filmezés kezdetei iránt megújuló érdeklődés: a brightoni konferencia 54
Hivatkozások 54
Irodalom 54
2. fejezet A MOZI VILÁGMÉRETŰ ELTERJEDÉSE, 1905-1912 56
Az európai filmgyártás 56
Franciaország: a Pathé és a Gaumont 56
Olaszország: látványos történelmi filmek 58
Dánia: a Nordisk és Ole Olsen 58
Más országok 60
Harc a terjeszkedő amerikai filmiparért 60
A nickelodeonok virágzása 60
A Mozgókép-szabadalmi Társaság és a függetlenek 62
Társadalmi nyomás és öncenzúra 63
A játékfilm felemelkedése 64
A sztárrendszer 64
A filmgyártás Hollywoodba költözik 65
Az elbeszélés érthetőségének problémája 65
Kezdeti lépések a klasszikus elbeszélés felé 65
Nemzetközi stílus 73
Megjegyzések és útmutatók 74
Griffith jelentősége és a filmstílus fejlődése 74
Keretben: Az animációs film kezdetei 75
Hivatkozások 77
Irodalom 77
3. fejezet A NEMZETI FILMGYÁRTÁSOK, A KLASSZIKUS HOLLYWOODI FILM ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ, 1913-1919 78
Amerika átveszi a vezetést a világpiacon 79
Az európai filmgyártás megerősödése 80
Németország 80
Olaszország 82
Oroszország 82
Keretben: A sorozatok rövid aranykora 84
Franciaország 84
Dánia 86
Svédország 88
A klasszikus hollywoodi film 91
Alakulófélben a nagy stúdiók 91
A filmgyártás szabályozása 92
Filmgyártás Hollywoodban az 1910-es években 93
Keretben: Részletező jelenetezés az európai filmekben 94
Filmek és rendezők 95
Az amerikai animáció korszerűsödése 100
Kisebb filmgyártással rendelkező országok 100
Megjegyzések és útmutatók 102
Folytatódik az 1910-es évek újrafelfedezése 102
Hivatkozások 103
Irodalom 103
MÁSODIK RÉSZ: A NÉMAFILM KÉSŐI KORSZAKA, 1919-1929 105
4. fejezet Franciaország az 1920-as években 109
A francia filmipar az első világháború után 109
Versenyben a külföldi filmekkel 109
A francia filmipar széttagoltsága 110
Korszerűtlen gyártási feltételek 110
A háború utáni jelentősebb műfajok 111
A francia impresszionista irányzat 112
Az impresszionisták viszonya a filmiparhoz 112
Az impresszionizmus elmélete 113
Keretben: A francia impresszionista filmezés kronológiája 114
Az impresszionizmus formai jellemzői 115
A francia impresszionizmus vége 122
A filmesek a maguk útját járják 122
Problémák a filmiparon belül 122
Megjegyzések és útmutatók 123
A francia impresszionista elmélet és kritika 123
A Napóleon restaurálási munkálatai 124
Hivatkozások 125
Irodalom 125
5. fejezet NÉMETORSZÁG AZ 1920-AS ÉVEKBEN
Németország az első világháború után 126
A háború utáni német filmművészet műfajai és stílusai 127
Látványosság 127
Keretben: A német expresszionista filmek kronológiája 128
A német expresszionista irányzat 129
Kamaradrámafilm 134
Német filmek külföldön 135
Jelentős változások az 1920-as évek közepétől az évtized végéig 136
A német filmstúdiók technikájának modernizálása 136
Az infláció vége 137
Az expresszionista irányzat vége 138
Új tárgyiasság 139
Keretben: G. W. Pabst és az új tárgyiasság 140
Filmexport és a klasszikus stílus 142
Megjegyzések és útmutatók 143
A német filmművészet és a német társadalom 143
Expresszionizmus, új tárgyiasság és más művészetek 143
Hivatkozások 143
Irodalom 143
6. fejezet A SZOVJET FILMMŰVÉSZET AZ 1920-AS ÉVEKBEN 144
A hadikommunizmus nehéz időszaka: 1918-1920 144
Fellendülés az új gazdaságpolitika hatására: 1921-1924 148
Megerősödő állami ellenőrzés és a montázsirányzat, 1925-1930 149
A filmipar növekedése és a filmexport 149
A konstruktivizmus hatása 150
Az új nemzedék: a montázsirányzat rendezői 152
A szovjet montázsirányzat rendezőinek elméleti írásai 154
A szovjet montázs formája és stílusa 155
Más szovjet filmek 163
Az első ötéves terv és a montázsirányzat vége 164
Megjegyzések és útmutatók 165
Filmipar és kormánypolitika: kusza történet 165
A Kulesov-effektus 165
Az orosz formalisták és a film 166
Hivatkozások 166
Irodalom 166
7. fejezet A NÉMAFILMKORSZAK UTOLSÓ ÉVEI HOLLYWOODBAN: 1920-1928 167
A mozihálózatok és a filmipar szerkezete 167
Vertikális integráció 168
Filmpaloták 168
A Három Nagy és az Öt Kicsi 169
A mozgófilmek amerikai gyártói és forgalmazói 170
Stúdiók 171
A stílus és a technika változásai 171
Az 1920-as évek nagy költségvetésű filmjei 173
Új befektetések és kasszasikerek 176
Műfajok és rendezők 177
Keretben: Némafilmvígjátékok az 1920-as években 178
Külföldi filmesek Hollywoodban 182
Az afroamerikai közönségnek készült filmek 186
A műsor animációs része 188
Megjegyzések és útmutatók 190
Buster Keaton újrafelfedezése 190
Hivatkozások 190
Irodalom 190
8. fejezet NEMZETKÖZI ÁRAMLATOK AZ 1920-AS ÉVEKBEN 191
"Európa Film" 191
A háború utáni ellenségeskedések alábbhagynak 191
Konkrét lépések az együttműködés felé 192
Rövid siker 193
"Nemzetközi stílus" 194
A stílusjegyek egybeolvadása 194
Carl Dreyer, egy európai rendező 195
Kísérletek a filmipar főáramlatán kívül 197
Absztrakt animáció 197
Keretben: A művészfilm intézményeinek terjedése 198
Dadaista filmek 201
Szürrealizmus 202
Tiszta film 203
Lírai dokumentumfilmek: városszimfóniák 204
Kísérletezés az elbeszéléssel 206
A dokumentumfilmek térhódítása 208
A különböző országok kereskedelmi filmgyártása 209
Japán 210
Nagy-Britannia 211
Olaszország 211
Néhány kisebb ország filmgyártása 212
Megjegyzések és útmutatók 212
A némafilm klasszikus alkotásainak eltérő változatai 213
Hivatkozások 214
Irodalom 214
HARMADIK RÉSZ: A HANGOSFILM KIDOLGOZÁSA, 1926-1945 215
9. fejezet A HANGOSÍTÁS KEZDETI LÉPÉSEI 217
Hangosfilmek az Egyesült Államokban 217
A Warner Brothers és a Vitaphone 218
A hangsávos filmre esik a választás 218
A filmkészítés és a hang
Keretben: A korai hangtechnika és a klasszikus stílus 220
Németország kihívja Hollywoodot 224
A nemzetközi torta felszeletelése 224
A hangosfilm kezdetei Németországban 225
A szovjet filmgyártás a maga útján jut el a hanghoz 228
A hangosítás nemzetközi elfogadása 230
Franciaország 230
Nagy-Britannia 231
Japán 232
A világ filmszínházai átallnak a hangosfilmvetítésre 233
A nyelvi korlátok ledöntése 234
Megjegyzések és útmutatók 235
Filmalkotók a hang megjelenéséről 235
A hang megjelenése és a filmtörténet átértékelése 235
Hivatkozások 236
Irodalom 236
10. fejezet A HOLLYWOODI STÚDIÓRENDSZER, 1930-1945 237
A filmipar új szerkezete 238
Az Öt Nagy 238
A Három Kicsi 240
Keretben: A Hays-kódex: az öncenzúra Hollywoodban 240
A függetlenek 242
Filmvetítés az 1930-as években 242
További újítások Hollywoodban 243
Hangrögzítés 243
Kameramozgás 244
Technicolor 244
Jelentős rendezők 248
Az idősebb nemzedék 248
Új rendezők 250
Keretben: Az Aranypolgár és A csodálatos Ambersonok 251
Új emigráns rendezők 252
Műfaji újítások és átalakulások 252
A musical 253
A hóbortos vígjáték 254
A horrorfilm 255
Társadalmi problémákon alapuló filmek 256
A gengszterfilm 257
Film noir 258
A háborús film 259
Az animáció és a stúdiórendszer 259
Megjegyzések és útmutatók 261
Orson Welles a viták kereszttüzében 261
Hivatkozások 262
Irodalom 262
11. fejezet MÁS STÚDIÓRENDSZEREK 263
Kvótafércművek és háborús megszorítások: a brit stúdiók 263
Növekedőben a brit filmipar 263
Exportsikerek 265
Alfred Hitchcock thrillerei 266
Válság és talpra állás 266
A háború hatása 268
Egy ipar megújulása: Japán stúdiórendszere 270
Az 1930-as évek populáris filmjei 271
Keretben: Ozu Jaszudzsiro és Mizogucsi Kendzsi az 1930-as években 273
A csendes-óceáni háború 276
India: zenére épülő filmipar 280
Rendkívüli széttagoltság 280
Mitológiai, társadalmi és áhítatos filmek 280
A rendszert gyengítő függetlenek 281
Kína: filmgyártás a bal- és a jobboldal szorításában 282
Megjegyzések és útmutatók 283
AZ újra felfedezett japán filmművészet 283
Hivatkozások 284
Irodalom 284
12. fejezet FILMMŰVÉSZET ÉS ÁLLAM: SZOVJETUNIÓ, NÉMETORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG, 1930-1945 285
Szovjetunió: szocialista realizmus és a második világháború 285
Filmek az 1930-as évek elején 285
A szocialista realizmus doktrínája 286
Keretben: A szocialista realizmus és a Csapajev 287
A szocialista realizmus fő műfajai 288
A szovjet filmművészet a háború idején 292
Német filmgyártás a náci korszakban 294
A nemzetiszocialista rezsim és a filmipar 295
A náci korszak filmjei 296
A náci korszak után 299
Olaszország: propaganda és szórakoztatás 300
A filmipar trendjei 300
A kikapcsolódást szolgáló filmek 301
Új realizmus? 303
Megjegyzések és útmutatók 305
Hivatkozások 305
Leni Riefenstahl esete 305
Irodalom 306
13. fejezet FRANCIAORSZÁG: LÍRAI REALIZMUS, A NÉPFRONT ÉS A MEGSZÁLLÁS, 1930-1945 307
Filmipar és filmgyártás az 1930-as években 307
Gyártási gondok és művészi szabadság 308
Fantázia és szürrealizmus: René Clair, Pierre Prévert és Jean Vigo 308
A stúdiók minőségi filmjei 310
Emigránsok Franciaországban 311
Hétköznapi realizmus 311
Költői realizmus 313
Tragikus szerelmek és atmoszférateremtő díszletek 313
Jean Renoir alkotóereje kibontakozik 314
A többi alkotó 315
Rövid közjáték: a Népfront 316
Keretben: Filmezés a Népfront idején: a Miénk az élet! és a Marseillaise 317
Filmkészítés a megszállt Franciaországban és a vichyi rendszerben 320
A filmipar helyzete 320
Filmek a megszállás idején 322
Megjegyzések és útmutatók325
Megújuló érdeklődés a Népfront iránt 325
Hivatkozások 325
Irodalom 325
14. fejezet BALOLDALI, DOKUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK, 1930-1945 326
A politikai film elterjedése 326
Egyesült Államok 326
Németország 328
Belgium és Hollandia 328
Nagy-Britannia 329
Nemzetközi baloldali filmgyártás az 1930-as évek végén 330
Államilag és intézmények által támogatott dokumentumfilmek 331
Egyesült Államok 331
Nagy-Britannia333
Keretben: Robert Flaherty: Az arany ember és a „romantikus dokumentumfilm" 334
Háborús dokumentumfilmek 335
A hollywoodi rendezők és a háború 336
Nagy-Britannia 337
Németország és a Szovjetunió 339
Nemzetközi kísérleti filmek 339
Kísérleti narratívak lírai és absztrakt filmek 339
Szürrealizmus 340
Animáció 342
Hivatkozások 344
Irodalom 344
NEGYEDIK RÉSZ: A HÁBORÚ UTÁNI KORSZAK 1945-TŐL AZ 1960-AS ÉVEKIG 345
15. fejezet AZ AMERIKAI FILM A HÁBORÚ UTÁNI KORSZAKBAN, 1945-1960 349
1946-1948 349
Az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság, a hidegháború eléri Hollywoodot 350
A Paramount-határozat 350
A hollywoodi stúdiórendszer hanyatlása 351
Változások az életmódban, verseny a szórakoztatóiparban 352
Hollywood alkalmazkodik a televízióhoz 353
Keretben: Nézze széles vásznon! 354
Művészmozik és autósmozik 357
A cenzúra erőpróbája 359
Előtérbe kerülnek az egyedi filmek, és újjáéled a roadshow 359
A függetlenek felemelkedése 360
A főáramhoz tartozó függetlenek: ügynökök, a sztárok hatalma és a csomagtechnika 360
Exploitation 362
Függetlenek a periférián 363
Klasszikus hollywoodi filmezés: a hagyomány folytatása 363
Összetett és realista elbeszélés 363
A stílus változásai 364
Új fordulatok a régi műfajokban 366
Jelentős rendezők, több nemzedék 369
A stúdiókorszak nagy öregjei 359
Az emigránsok maradnak 370
Welles küzdelme Hollywooddal 371
Keretben: Alfréd Hitchcock 372
A színház hatása 373
Új rendezők 375
Megjegyzések és útmutatók 375
A szélesvásznú formátum története 376
Hivatkozások 376
Irodalom 376
16. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI FILMMŰVÉSZET: A NEOREALIZMUS ÉS KORA, 1945-1959 378
A háború utáni helyzet 378
Filmipar és filmkultúra 379
Nyugat-Németország: a „papa mozija" 379
Szembeszállás az amerikai filmáradattal 380
Művészfilmek: visszatér a modernizmus 382
Olaszország: neorealizmus és ami utána következett 384
Az olasz tavasz 384
Keretben: Neorealizmus, és ami utána következett; események és válogatott művek kronológiája 385
A neorealizmus meghatározása 387
A neorealizmus után 389
Keretben: A sorompók lezárulnak: a cselédlány felébred 390
Keretben: Róma nyílt város: Pina halála 391
Keretben: Luchino Visconti és Roberto Rossellini 392
Spanyol neorealizmus? 395
Megjegyzések és útmutatók 396
Viták a neorealizmus körül 396
Hivatkozások 397
Irodalom 397
17. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI EURÓPAI FILMMŰVÉSZET: FRANCIAORSZÁG, SKANDINÁVIA ÉS NAGY-BRITANNIA, 1945-1959 398
A francia filmművészet a háború utáni évtizedben 398
Az ipar talpra állása 398
Keretben: A háború utáni francia filmkultúra 399
A minőség hagyománya 400
A régi rendezők visszatérése 402
Új független rendezők 406
A skandináv film újjáéledése 408
Keretben: Carl Theodor Dreyer 409
Anglia: minőség és vígjáték 410
A filmipar problémái 410
Irodalmi örökség és különcség 411
Külföldi művészmozikban aratott sikerek 414
Megjegyzések és útmutatók 414
A háború utáni francia filmelmélet 414
A Powell-Pressburger reneszánsz 415
Hivatkozások 416
Irodalom 416
18. fejezet A HÁBORÚ UTÁNI FILMMŰVÉSZET A NYUGATI VILÁGON KÍVÜL, 1945-1959 417
Általános tendenciák 417
Japán 419
Az ipar újjáéledése a megszállás alatt 419
Régi nagy rendezők 420
A háborús nemzedék 422
Háború utáni filmművészet a szovjet befolyási övezetben 423
Szovjetunió: a sztálinizmus tetőpontjától az enyhülésig 423
Kelet-európai filmek a háború után 426
Kínai Népköztársaság 430
Polgárháború és forradalom 430
A maoizmus és a hagyomány keveredése 432
India 433
Szervezetlen, ám virágzó filmipar 434
A populista hagyomány és Radzs Kapur 434
Keretben: Zene a háború utáni indiai filmben 435
Szemben az árral: Guru Dutt és Ritwik Ghatak 436
Latin-Amerika 437
Argentína és Brazília 438
Mexikói népszerű filmek 439
Megjegyzések és útmutatók 440
Desztalinizálás és eltüntetés 440
Hivatkozások 441
Irodalom 441
19. fejezet MŰVÉSZFILMEK ÉS A SZERZŐSÉG ESZMÉJE 442
A szerzői elmélet megjelenése és elterjedése 442
Szerzőség és a művészfilm fejlődése 443
Luis Bunuel (1900-1983) 444
Ingmar Bergman (1918-) 446
Kuroszava Akira (1910-1998) 449
Federico Fellini (1920-1993) 452
Michelangelo Antonioni (1912-) 454
Robert Bresson (1907-1999) 455
Jacques Tati (1908-1982) 458
Szatjadzsit Raj (1921-1992) 461
Megjegyzések és útmutatók 464
A szerzőközpontú felfogás hatása 464
A szerzőközpontú felfogás és az amerikai filmművészet 464
Az 1950-es és az 1960-as évek modern filmje 465
Hivatkozások 466
Irodalom 466
20. fejezet ÚJ HULLÁMOK ÉS A FIATALOK FILMJEI, 1958-1967 467
Az ipar új szükségletei 467
Formai és stílusbeli trendek 468
Franciaország: új hullám és új film 471
Az új hullám 471
Keretben: Francois Truffaut és Jean-Luc Godard 474
Új film: a Bal-part 476
Olaszország: fiatalok filmjei és spagetti-westernek 479
Nagy-Britannia: realista dráma 482
Fiatalok filmjei Németországban 484
Új film a Szovjetunióban és Kelet-Európában 486
Fiatalok filmjei a Szovjetunióban 486
Új hullámok Kelet-Európában 488
Keretben: Jancsó Miklós 494
A japán új hullám 496
Brazília: cinema novo 499
Megjegyzések és útmutatók 503
Cenzúra és a francia új hullám 503
Új filmelmélet 503
Hivatkozások 504
Irodalom 504
21. fejezet DOKUMENTUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN, 1945-TŐL AZ 1960-AS ÉVEK KÖZEPÉIG 505
A személyes dokumentumfilm felé 506
Újító trendek 506
A Nemzeti Filmtestület és a free cinema 508
Franciaország: a szerző-rendezők dokumentumfilmjei 509
Jean Rouch és az etnográfiai dokumentumfilm 510
Direct cinema 511
Az Egyesült Államok: Drew és Társai 511
Keretben: Új technológia az új dokumentumfilmek készítéséhez 512
Direct cinema a kétnyelvű Kanadában 514
Franciaország: cinéma vérité 515
Experimentális és avantgárd filmek 517
Keretben: A háború utáni első évtized: Maya Deren 518
Absztrakció, kollázs és személyes megnyilvánulás 521
Keretben: A háború utáni második évtized: Stan Brakhage 526
Siker és új törekvések 528
Underground és az expanded cinema 529
Megjegyzések és útmutatók 535
A háború utáni avantgárd történetének megírása 535
Hivatkozások 536
Irodalom 536
ÖTÖDIK RÉSZ: KORTÁRS FILMMŰVÉSZET AZ 1960-AS ÉVEK UTÁN 537
22. fejezet HOLLYWOOD HANYATLÁSA ÉS FELEMELKEDÉSE; 1960-1980 539
A filmipar recessziója az 1960-as években 540
A stúdiók válsága 540
Stílusok és műfajok 541
A klasszikus stúdióstílus átalakítása 542
A közönség azonosítása 543
Keretben: A gyártás és a vetítés új technológiái 544
Az új Hollywood: az 1960-as évek végétől az 1970-es évek végéig 544
Az amerikai művészfilm 545
Keretben: Személyes film: Altman és Allen 548
Hollywood aranyra bukkan 549
Keretben: Az 1970-es évek nagy triója: Coppola, Spielberg és Lucas 551
Újra elsöprő kasszasikerek 552
Korszerű Hollywood 555
Scorsese, a szintézis 557
A függetlenek lehetőségei 558
Megjegyzések és útmutatók 560
Az amerikai rendező mint szupersztár 560
Filmtudatosság és filmmegóvás 561
Exploitation filmek, és a „bizarr filmek" műértői 561
Hivatkozások 562
Irodalom 562
23. fejezet AZ 1960-AS ÉS 1970-ES ÉVEK POLITIKÁT KRITIZÁLÓ FILMJEI 563
Politikai filmek a harmadik világban 564
Forradalmi törekvések 565
Politikai műfajok és stílus 566
Latin-Amerika 566
Keretben: Két forradalmi film: Havannában egyedül és Lucia 570
Fekete-Afrika filmművészete 576
Kína: a film és a nagy proletár kulturális forradalom 579
Politikai filmek az első és a második világban 581
Kelet-Európa és a Szovjetunió 581
Politikai filmek Nyugaton 585
Keretben: Filmezés a májusi események idején Párizsban 586
Keretben: Brecht és a politikai modernizmus 591
Megjegyzések és útmutatók 606
A harmadik világ forradalmifilm-készítésének meghatározása 606
Filmtudomány és az új filmelmélet 606
Hivatkozások 607
Irodalom 608
24. fejezet DOKUMENTUM- ÉS KÍSÉRLETI FILMEK AZ 1960-AS ÉVEK UTÁN 609
Dokumentumfilmek 609
A direct cinema és öröksége 609
Keretben: Frederick Wiseman és a direct cinema hagyománya 610
A dokumentarista módszerek szintézise 613
A dokumentumfilmekben megjelenő valóság megkérdőjelezése 614
A társadalmi megrázkódtatások és az igazságtalanságok dokumentálása 617
Filmszínházi dokumentumfilmek a televízió korában 618
Avantgárd film: a strukturalizmustól a pluralizmusig 619
A strukturalista film 620
Válaszok a strukturalista filmre és az alternatívák 625
Keretben: Független animáció az 1970-es és 1980-as években 625
Új összeszövődések 632
Megjegyzések és útmutatók 633
A dokumentumfilm újraértékelése 633
A struktúra gondolata 634
Az avantgárd és a posztmodernizmus 634
Hivatkozások 635
Irodalom 635
25. fejezet ÚJ FILMMŰVÉSZETEK ÉS ÚJ FEJLEMÉNYEK: EURÓPA ÉS A SZOVJETUNIÓ AZ 1970-ES ÉVEK UTÁN 636
Nyugat-Európa 636
Válság az iparban 636
Keretben: A televízió és az Aardman-animáció 639
A művészfilm újjáéledése: a közérthetőség felé 640
Keretben: Duras, Von Trotta és az európai művészfilm 645
Megragadó látvány 650
Kelet-Európa és a Szovjetunió 654
Kelet-Európa: a reformtól a forradalomig 654
A Szovjetunió: az utolsó olvadás 659
Megjegyzések és útmutatók 663
Az új német film 663
Hivatkozások 664
Irodalom 664
26. fejezet FILMMŰVÉSZET AZ IPAROSODOTT NYUGAT HATÁRAIN TÚL: LATIN-AMERIKA, ÁZSIA ÉS A CSENDES-ÓCEÁNI TÉRSÉG, A KÖZEL-KELET ÉS AFRIKA AZ 1970-ES ÉVEK UTÁN 666
A harmadik világtól a fejlődő országokig 666
Latin-Amerika: közérthetőség és hanyatlás 668
Keretben: A latin-amerikai irodalom és a film 668
Brazília 669
Argentína és más országok 670
Mexikó 671
Kuba és más baloldali filmművészetek 672
India: tömegtermelés és művészfilm 673
Párhuzamos filmművészet 674
A párhuzamos filmművészeten kívül 676
Koprodukciók, „nemzetközi rendezők" és az új politikai film 677
Japán 678
Független filmkészítés: tiszteletlen nemzedék 678
Az 1990-es évek: a szétpukkant buborék és az új tehetségek áradata 680
Kína: az ötödik generáció és ami utána következett 682
Az ötödik generáció 682
A hatodik generáció és az illegális filmek 684
Új filmek Kelet-Ázsiában 687
A Fülöp-szigetek 687
Hongkong 688
Tajvan 693
Keretben: Edward Yang és Hou Hsiao-hsien 694
Dél-Korea 696
Ausztrália és Új-Zéland 698
Ausztrália 698
Új-Zéland 700
A Közel-Kelet filmművészete 701
Izrael 702
Egyiptom 703
Törökország 703
Irak és Irán 704
Az afrikai film 706
Észak-Afrika 707
Fekete-Afrika 708
Az 1990-es évek 710
Megjegyzések és útmutatók 711
Szamárfül Pinochetnek 711
Történetmesélés a harmadik világ filmjeiben 711
Hivatkozások 711
Irodalom 711
HATODIK RÉSZ: A FILM AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA KORÁBAN
27. fejezet AZ AMERIKAI FILM ÉS A SZÓRAKOZTATÓIPAR AZ 1980-AS ÉVEKBEN ÉS AZT KÖVETŐEN 715
Hollywood, kábeltelevízió és videokazetta 715
Koncentráció és konszolidáció a filmiparban 717
A megafilm-mentalitás 719
A végösszeg 720
Elsőrangú csomagok 721
Új bevételi források 722
Megaplexek: a vetítés új arculata 723
Keretben: A folyamatosság fokozása: a videokorszak stílusa 724
Művészi trendek 725
Forma és stílus 725
Rendezők: megbékélés a megafilmekkel 726
Műfajok 729
A független filmezés új kora 732
Támogatási rendszerek 732
Művészi független filmek 733
Hollywoodhoz lazán kapcsolódó függetlenek 734
A hollywoodi hagyományokat felelevenítő függetlenek 738
Digitális filmművészet 739
Keretben: A 3D komputeranimáció története 740
Megjegyzések és útmutatók 741
Videováltozatok 741
George Lucas: a film végnapjai? 741
Hivatkozások 742
Irodalom 742
28. fejezet A GLOBÁLIS FILMKULTÚRA KÖRVONALAI 743
Hollyverzum? 744
A médiakonglomerátumok 744
Kooperálás és kooptálás 745
Keretben: Jurassic Park, a globális film 746
Harcok a GATT körül 746
Világméretű multiplex hálózat 747
Regionális társulások és az új nemzetközi film 748
Európa és Ázsia beszáll a versenybe 748
Médiabirodalmak 749
PolyGram: európai nagyvállalat? 749
Globális filmek Európából 750
Keretben: Vissza az alapokhoz: Dogma 95 750
Kelet-Ázsia: regionális társulások és globális kísérletek 752
Diaszpórák és a globális lélek 753
Filmfesztiválok 754
Keretben: A Torontói Nemzetközi Filmfesztivál 755
Globális szubkultúrák 756
Videokalózkodás: hatékony terjesztőrendszer? 757
A rajongók szubkultúrái: a filmek birtokbavétele 757
Digitális konvergencia 759
Az internet mint a filmek hirdetőtáblája 759
Digitális filmkészítés a forgatókönyvtől a vászonig 759
Megjegyzések és útmutatók 761
Akira, Gundam, Sailor Moon és barátaik 761
Filmszerzők a világhálón 761
Hivatkozások 762
Irodalom 762
Bibliográfia 753
A könyvben használt fontosabb szakkifejezések 771
Név- és tárgymutató 779
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem