Kristálytan - kristálykémia

Előszó

Az egyetlen objektíven létező, az anyag egyik megjelenési formája a kristályos állapot. A szilárd halmazállapotú testek legfontosabb csoportját alkotják a kristályok, de egyes kristályokra jellemző tulajdonsággal rendelkeznek folyadékok is. A kristálytan feladata a kristályos anyag felépítésének, belső szerkezetének és tulajdonságainak tanulmányozása.
A kristálytan tudománya a történelem folyamán két szakaszra tagolódott. Az első szakaszban már a görög filozófusok is foglalkoztak a kristályok tulajdonságaival és elméleti úton le is vezették szerkezetüket, azonban a tényleges tudományos kristálytani vizsgálatok megindulásáról csak a XVII. sz.-tól kezdve beszélhetünk. A kristálytannak ez az "antik" szakasza tulajdonképpen még ma sem zárult le egészen, mert egyes esetekben még ma is szükség van a kristályok külső alakjának szabatos leírására, az egyes külső formák meghatározására, mert ebből további következtetéseket lehet levonni.
A kristálytan második, "modern" szakasza, 1912-ben kezdődött, amikor először sikerült a kristályok elméletileg levezetett szerkezetét kísérletileg bizonyítani. A belső szerkezet megismerésével már magyarázni lehet sok olyan sajátságot, amit ismertek már régebben is, de a jelenséget magyarázni nem tudták.
A kristálytan két fejlődési szakaszában eltérő volt a kristályos anyag fogalmának meghatározása is. Vissza