Mahábhárata

Fülszöveg

A Mahábhárata mottója szerint „ami nem áll ebben a könyvben, azt hiába keresnénk bárhol a világon". Hatalmas hősök, aljas cselszövők, lánglelkű férfiak és erényes nők, félistenek és démonok, királyok és alattvalók, bölcsek és ostobák vonulnak fel benne, és keresi ki-ki a maga boldogságát. A végtelenül izgalmas, fordulatos és lebilincselő történet mellett kirajzolódik az ősi, de máig eleven indiai kultúra teljes világképe, kozmológiája és ideálisnak tartott társadalmi felépítménye.

Alig több mint ötezer éve az emberiség egyik legnagyobb csatájára került sor a mai India területén található Kuruksétrán. Mintegy három hétig tartott, és sok millió áldozatot követelt. A háborút, melybe a Kuru-házban kirobbant trónviszály torkollott, maga Krisna is megkísérelte megakadályozni, ám az ő békeküldetése sem járt sikerrel. A Mahábhárata teista világképében természetesen a kuruksétrai csatához vezető események is e legfelsőbb hatalom irányítása alatt bontakoztak ki. Ám bármennyire is a mindenek feletti isteni terv része volt a háború - melynek az volt a rendeltetése, hogy megszabadítsa a földet terhétől: az emberiség békéjét és lelki felemelkedését veszélyeztető démoni természetű uralkodóktól és hadseregeiktől -, bármennyire is az időtlen idők óta tartó isteni színjáték egy újabb felvonása volt a Pándava és a Kaurava hadsereg nagy összecsapása, az egyéni akarat és az isteni predesztináció redkivül mély teológiai-filozófiai kérdéseket feszegető, dinamikus párbeszédének lehetünk szemtanúi a könyv lapjain. A Mahábhárata nem pusztán egy ősi eposz, hanem két világkorszak találkozásának, átmenetének a krónikája - világos emberképe, napjaink emberének élethelyzeteit heroikus dimenziókban megjelenítő eseménysorozata, az ötezer éve kezdődött Kali-kor nyitánya. Szereplői mai jellemek - a ciklikus indiai világszemlélet évmilliós távlataiban
valójában a kortársaink. A ránk jellemző érzések és mindennapos küzdelmek, az életünket alkotó örömök, bánatok, vívódások, kötelességek és döntéshelyzetek éppúgy megtalálhatók a Mahábhárata történeteiben, mint a már szinte mitikusnak tünő hősiesség, erényesség, aszkézis, sírig tartó, sőt, a halálon is átívelő hitvesi szerelem és hűség csodálatos megnyilvánulásai. A ma embere számára annyira áhított lelki bölcsesség és az egyén életútját a hétköznapitól a transzcendensig felölelő tanítások tárháza is e mű. Minden sorából vigasz és életigenlés árad, s bárhol is üsse fel az ember, korunk kétes életfilozófiáktól hemzsegő egzisztenciális zűrzavarában mindig biztos fogódzókat talál benne. A sistergő, hegyeket olvasztó, földrengetö, vihartámasztó, zivatarfakasztó, lángnyelveket okádó és megannyi más fegyverrel harcoló rettenthetetlen hősök halálmegvető bátorsággal vívott csatája is az életigenlés himnusza, a valódi Életé, mely minden egyes ember - minden egyes teremtett lény - elvitathatatlan jussa, s amely messze túlmutat röpke evilági életünk időhorizontjain. A Mahábhárata tehát végső soron az öröklétről szól: végesnek tűnő életünk hogyan lényegül át - Isten és ember közös alkotásaként - örök létezéssé, végtelen boldogsággá. Vissza