Kriminológia-Szakkriminológia

Tartalom

Előszó 19
Első rész 21
Általános rész (szerkesztők: Gönczöl Katalin és Lévay Miklós) 23
1.1.Korinek László-Lévay Miklós: A kriminológia fogalma, feladata, kutatási
területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban ... 25
1.1.1. Problémafelvetés 25
1.1.2. A kriminológia fogalma és feladata 26
1.1.2.1. Kriminológiai paradigmák mint a kriminológia fogalmát
meghatározó tényezők 26
1.1.2.2. Fogalom meghatározások a szakirodalomban 27
1.1.2.3. A kriminológia tankönyvünkben követett fogalma 28
1.1.2.3.1. A kriminológia mint interdiszciplináris, autonóm
és alapvetően tapasztalati társadalomtudomány 28
1.1.2.3.2. A bűnözés fogalom tartalma a kriminológiában 30
1.1.2.3.3. A bűnözési kontroll intézményei, mint a kriminológia kutatások tárgya 31
1.1.2.4. A kriminológia feladata 31
1.1.3. A kriminológia kutatási részterületei 32
1.1.4. A kriminológia helye a bűnügyi tudományok rendszerében 34
1.1.4.1 A kriminológia és a jogi bűnügyi tudományok 35
1.1.4.1.1. A büntetőjog önfejlődése és a kriminológia 36
1.1.4.1.2. A büntetőeljárás-jog 37
1.1.4.1.3. A büntetés-végrehajtási jog 37
1.1.4.2. A kriminológia és a nem jogi bűnügyi tudományok 37
1.1.4.2.1. A kriminológia és a kriminalisztika 37
1.1.4.2.2. A kriminológia és a kriminálpszichológia 38
1.1.4.2.3. A kriminológia és a kriminálpedagógia 38
1.1.4.3. Kriminológia és kriminálpolitika 38
1.1.5. A kriminológia helye és szerepe a társadalomban 39
Forrásmunkák 40
Ellenőrző kérdések 41
1.2. Korinek László: A kriminológia tudományának létrejötte 45
1.2.1. Bevezetés/Problémafelvetés 45
1.2.1. A klasszikus iskola 46
1.2.2. A pozitivizmus 53
1.2.3. A közvetítő iskola i 63
Forrásmunkák 66
Ellenőrző kérdések 68
1.3. Korinek László: A XX. század kriminológiai elméletei 71
1.3.1. Problémafelvetés 71
1.3.2. Biológiai-testi-lelki adottságokat vizsgáló elméletek 71
1.3.2.1. Antropológiai elméletek 71
1.3.2.2. Az ikerkutatások 73
1.3.2.3. Az örökbefogadási vizsgálatok 74
1.3.2.4. Kromoszóma-rendellenességek 76
1.3.2.5. Endokrinológiai és biokémiai anomáliák 77
1.3.2.6. Kora gyermekkori agyi károsodás 77
1.3.2.7. Betegségek 78
1.3.2.8. Az intelligencia 78
1.3.2.9. Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések 80
1.3.2.10. A pszichopátia 80
1.3.2.11. A biológiai-testi-lelki tényezőkkel kapcsolatos elméletek összefoglalása 82
1.3.3. A személyiséggel összefüggő elméletek 83
1.3.3.1. A pszichoanalízis 83
1.3.3.2. Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll 85
1.3.3.3. Tanuláselméletek 88
1.3.4. Szociológiai bűnözéselméletek 91
1.3.4.1. A kultúrkonfliktus 91
1.3.4.2. A szubkultúra-elméletek 93
1.3.4.2.1. Cohen „klasszikus" szubkultúra-elmélete 93
1.3.4.2.2. Miller központi problémák elmélete 94
1.3.4.2.3. A bűnelkövetés-lehetőségek elmélete 95
1.3.4.2.4. Az erőszak szubkultúrája 96
1.3.5. A bűnelkövetés elméletei 97
1.3.5.1. A racionális döntés elmélete 98
1.3.5.2. A rutintevékenység-megközelítés és a „csekély önkontroll" 101
1.3.6. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek 103
1.3.6.1. Anómiaelméletek 104
1.3.6.1.1. Durkheim anómiaelmélete 104
1.3.6.1.2. Merton anómiaelmélete 105
1.3.6.2. A társadalmi dezorganizáció elmélete 108
1.3.6.3. Szocialista kriminológia 109
1.3.7. Intézményelmélet 111
1.3.7.1. A címkézéselmélet (Labeling-elmélet) 111
1.3.7.1.1. A címkézéselmélet értékelése 115
1.3.7.2. Az interakcionista elméletek 116
1.3.8. A többfaktor-megközelítés 120
1.3.8.1. A Glueck-féle kutatás 120
1.3.8.2 Az európai kutatások 122
1.3.8.3. A különféle elméleti magyarázatok integrálása 123
1.3.9. Radikális (kritikai) kriminológia 125
1.3.9.1. A baloldali realizmus 126
1.3.9.2. Az anarchista kriminológia 128
1.3.9.3. A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése 128
1.3.9.4. Neomarxista megközelítések 131
1.3.9.4.1. Richard Quinney 131
1.3.9.4.2. Chambliss és Seidman 132
1.3.9.5. Posztmodern kriminológia 132
1.3.9.6. A béketeremtő kriminológia (Peacemaking Criminology) 135
1.3.9.7. A „zöld" kriminológia 137
1.3.10. A kulturális kriminológia 139
1.3.11. Szocialista kriminológia 142
Forrásmunkák 145
Ellenőrző kérdések 151
1.4. Lévay Miklós: A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése 155
1.4.1 .A magyar kriminológia általános jellemzői 155
1.4.2. A magyar kriminológia kialakulása a dualizmus időszakában 159
1.4.2.1. A magyar kriminológia klasszikus korszaka; a kriminológia,
mint tudomány kialakulását előmozdító társadalmi tényezők 159
1.4.2.2. Szociológiai jellegű kriminológiai nézetek, magyarázatok,
megközelítések képviselői 159
1.4.2.3. Antropológiai és pszichológiai megközelítések képviselői 164
1.4.2.4. A dualizmus kori kriminológia értékelése 165
1.4.3. A kriminológia helyzete a két háború közötti időszakban 166
1.4.3.1. A korszak értékelése 167
1.4.4. A kriminológia helyzete a II. világháborút követő időszaktól
az ötvenes évek végéig 168
1.4.5. Kriminológia a szocializmus időszakában: a magyar kriminológiai
gondolkodás fejlődése az 1960-as évektől az 1980-as évek végéig 169
1.4.5.1. A kriminológia újjászületése, az önálló szaktudománnyá
szerveződés időszaka 170
1.4.5.2. Kriminológiai kutatások az 1960-as évek végétől az 1980-as évek elejéig 174
1.4.5.3. A kriminológiai gondolkodás jellemzői a szocializmus válsága idején 184
1.4.6. A rendszerváltozást követő magyar kriminológia leglényegesebb fejleményei 188
1.4.6.1. A rendszerváltozás hatása a kriminológiára 188
1.4.6.2. Tudományelméleti, tudománytörténeti munkák 190
1.4.6.3. Kriminológia és kriminálpolitika kapcsolata a rendszerváltozás után . 191
1.4.7. Összegzés 192
Forrásmunkák 192
Ellenőrző kérdések 200
1.5. Körinek László: A kriminológiai kutatási módszerek 203
1.5.1. Problémafelvetés 203
1.5.2. A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása 203
1.5.3. Az empirikus társadalomtudomány 204
1.5.4. A gyakorlat és az elmélet viszonya 204
1.5.5. A kriminológiai kutatás folyamata 205
1.5.6. Az összefüggő láncolatok felvázolása, a probléma konkretizálása . . . 206
1.5.7. Kutatási hipotézisek megfogalmazása 207
1.5.8. A módszer megválasztása 208
1.5.9. A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése 214
1.5.10. Az adatok kiértékelése 216
Forrásmunkák 216
Ellenőrző kérdések 218
1.6. Vavró István: A bűnözés mérésének módszerei; a magyarországi
kriminalitás általános jellemzői 219
1.6.1. A bűnözés mint társadalmi tömegjelenség elemei 221
1.6.2. A bűnözés mérése, statisztikai módszerek 223
1.6.3. A kriminálstatisztikai rendszer 225
1.6.4. A bűnözés morfológiai jellemzői a kriminálstatisztika szemszögéből 227
1.6.5. A kriminalitás és a büntetőeljárás szakaszai 230
1.6.6. A bűnözés alanyi oldala 231
1.6.7. A bűnözés területi adatai 238
1.6.8. Jogkövetkezmények 240
Forrásmunkák 243
Ellenőrző kérdések 246
1.7. Körinek László: A bűnözés visszatükröződése. Latens bűnözés,
bűnözésábrázolás, félelem a bűnözéstől 247
1.7.1. Problémafelvetés 249
1.7.2. A latens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere 249
1.7.2.1. A latens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei 252
1.7.2.2. A tettesi megkérdezések legfontosabb eredményei 253
1.7.2.3. Az áldozati megkérdezések legfontosabb eredményei 254
1.7.2.4. A bűnügyi statisztika valóságtükrözése 256
1.7.2.5. A latens bűnözési vizsgálatok kriminálpolitikai tanulságai 256
1.7.3. A bűnözés ábrázolása 257
1.7.3.1. A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata 257
1.7.3.2. A tömegtájékoztatás torzítása 259
1.7.3.3. A tömegtájékoztatás interakciós következményei . 261
1.7.3.4. A tömegtájékoztatás elméleti modelljei. Erőszakábrázolás 262
1.7.4. Félelem a bűnözéstől 264
1.7.4.1. A bűnözési félelmet magyarázó elméleti modellek 266
1.7.4.2. A bűnözéstől való félelem földrajzi szintjei 267
1.7.4.3. Társadalom- és kriminálpolitikai tanulságok 268
1.7.5. Összefoglaló 269
Forrásmunkák 270
Ellenőrző kérdések: 272
j 1.8. Görgényi Ilona: A viktimológia 273
1.8.1. Problémafelvetés 275
1.8.2. A viktimológia fogalma, irányzatai és helye a bűnügyi tudományok rendszerében275
1.8.3. A bűncselekmények áldozataival foglalkozó legfontosabb
nemzetközi szervezetek és dokumentumok 278
1.8.4. Az áldozat fogalma 280
1.8.4.1. Az áldozat fogalmának különböző dimenziói 280
1.8.4.2. Áldozat-definíciók a nemzetközi dokumentumokban 282
1.8.4.3. A magyarországi fogalom-meghatározás 284
1.8.5. A bűncselekmények áldozatainak helyzete az európai uniós standardok tükrében 285
1.8.6. A magyar áldozatpolitika legújabb fejleményei 288
1.8.6.1. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény megalkotásának indokai 288
1.8.6.2. Az áldozatsegítő támogatásokra vonatkozó általános szabályok 289
1.8.6.3. Az áldozatsegítő szolgáltatások 289
1.8.6.4. Az állam általi kárenyhítés 290
Forrásmunkák 294
Ellenőrző kérdések 296
1. 9. Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója, deviancia-kontroll,
társadalmi bűnmegelőzés 297
1.9.1. Bevezető gondolatok 299
1.9.2. A XXI. század bűnözése Magyarországon: a piaci társadalom bűnözése 301
1.9.3. A devianciák, ezen belül a hagyományos bűnözés társadalmi
reprodukciójának számba jöhető modelljei 303
1.9.3.1. Az egyenlőtlen esélyek modellje 304
1.9.3.2. A normaszegések reprodukciója a kontroll-modellben 305
1.9.3.3. A társadalmi kirekesztődés 306
1.9.4. A társadalmi bűnmegelőzés 311
1.9.4.1. A szituációs bűnmegelőzés 312
1.9.4.2. A társadalompolitika részeként megvalósuló bűnmegelőzési stratégia 314
1.9.4.2.1. A társadalmi bűnmegelőzés a nyugati típusú demokráciákban 314
1.9.4.2.2. Bűnmegelőzés Közép-Európában, a magyar
társadalmi bűnmegelőzési stratégia előzményei 316
1.9.4.3. A társadalmi bűnmegelőzés háromszintű európai modellje 317
1.9.4.4. Irányelvek, nemzetközi elvárások a stratégiai szemlélet kialakításában 322
Forrásmunkák 325
Ellenőrző kérdések 329
Második rész 331
Bűncselekmény- és bűnelkövetői csoportok
(Szerkesztők: Körinek László és Kerezsi Klára) . . 331
2.1: Kó József: A vagyon elleni bűnözés 333
2.1.1. Problémafelvetés 335
2.1.2. A vagyon elleni bűncselekmények fogalma Mely bűncselekmények tartoznak ebbe a kategóriába, és melyek nem. A kriminológiai és a jogi elhatárolás eltérése. A hazai szabályozás 335
2.1.3. Miért fontos? A vagyon elleni bűncselekmények jelentősége,
aránya az összes bűncselekményhez viszonyítva 336
2.1.4. Magyar sajátosságok A szabálysértések és a halmazatok jelentősége 340
2.1.4.1. Szabálysértések 342
2.1.4.2. A halmazatok jelentősége 342
2.1.5. Máshol mi a helyzet? Nemzetközi összehasonlítás Nemzetközi adatok és trendek rövid bemutatása. Összefüggés a GDP és a bűnözés alakulása között. A fejlett, a fejlődő
és az elmaradott országok jellemzői 344
2.1.6. Mit nyerünk, és mit veszítünk? A vagyon elleni bűnözés társadalmi szintű értékelése A bűnözés, mint társadalmi jövedelem újraelosztó rendszer bemutatása. Az okozott kár megítélése társadalmi szempontból. A bűnözés által indukált gazdasági fejlődés 346
2.1.7. Elkövetők és áldozatok 347
2.1.7.1. A vagyon elleni bűncselekményt elkövetőkre váró büntetés 349
2.1.8. Mi a magyarázat? A vagyon elleni bűncselekményekkel
kapcsolatos kriminológiai elméletek 350
2.1.8.1. Szegénység, bűnözés, szükségletbűnözés 350
Forrásmunkák 352
Ellenőrző kérdések 353
2.2. Nagy László Tibor: Az erőszakos bűnözés 355
2.2.1. Problémafelvetés 357
2.2.2. Az erőszakos bűnözés fogalma 357
2.2.3. Az erőszak gyökerei 358
2.2.4. Az erőszakos bűnözés morfológiája 359
2.2.4.1. Az erőszakos bűnözés volumene és tendenciái 359
2.2.4.2. Az erőszakos bűnözés struktúrája . 360
2.2.4.3. Az erőszakos bűncselekmények tipológiája 360
2.2.4.4. Az erőszakos bűnözés látenciája 362
2.2.4.5. Az erőszakos bűnözés minőségi átalakulása 362
2.2.4.6. Az erőszakos bűnözés területi jellemzői 363
2.2.5. A szexuális erőszak 363
2.2.6. Az elkövetők jellemzői 364
2.2.7. Az áldozatok 366
2.2.8. Az erőszakos bűnözés oksága 367
2.2.8.1. A makrokörnyezeti hatások 367
2.2.8.2. Média és erőszak 368
2.2.8.3. Alkohol, drog, erőszak 369
2.2.8.4. Mikrokörnyezeti ártalmak 369
2.2.8.5. A biológiai és a pszichés tényezők szerepe 370
2.2.8.6. A sértetti közrehatás 371
2.2.9. Az erőszakos bűncselekmények profilaxisa 372
Forrásmunkák 374
Ellenőrző kérdések 376
2.3. Virág György: Családon belüli erőszak 377
2.3.1. Problémafelvetés 379
2.3.2. A családon belüli erőszak fogalma 380
2.3.3. A családon belüli erőszak tipizálása 381
2.3.4. A családon belüli erőszak a számok tükrében - adatok és kutatási eredmények 383
2.3.4.1. Nemzetközi felmérések, kutatási eredmények 383
2.3.4.2. Meghatározó kutatástörténeti munkák 384
2.3.4.3. Magyar statisztikai adatok 386
2.3.4.4. Hazai kutatási eredmények 387
2.3.5. Elméletek a családi erőszak magyarázatára 389
2.3.5.1. Pszichológiai, pszichoanalitikus elméletek 389
2.3.5.2. Szociológiai elméletek 390
2.3.5.2.1. Erőforrás-elmélet 390
2.3.5.2.2. Csere/kontroll-elmélet 390
2.3.5.2.3. Patriarchátus-elmélet 391
2.3.5.2.4. Szociális tanuláselmélet 391
2.3.6. A családon belüli erőszak kezelése - társadalmi reakciók 392
2.3.6.1 Nemzetközi folyamatok 392
2.3.6.2 Állami, társadalmi reakciók a megelőzés szintjei szerint 392
2.3.6.3 Magyarországi folyamatok 394
Forrásmunkák 396
Ellenőrző kérdések 398
2.4. Tóth Mihály: A fehérgalléros bűnözés; a gazdasági bűnözés 399
2.4.1. Problémafelvetés 401
2.4.2. Fogalmi kérdések, a definiálás nehézségei 401
2.4.3. A gazdasági bűnözés terjedelme, struktúrája és dinamikája 406
2.4.4. A gazdasági bűnözésben szerepet játszó fontosabb kriminogén
tényezők, jellemző ügycsoportok 409
2.4.5. A büntetőjogi szabályozás és a bűncselekmények
néhány jellemző kriminológiai vonása 412
2.4.6. Nemzetközi tendenciák a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben 416
Forrásmunkák 418
Ellenőrző kérdések 420
2.5. Berta Krisztina: A szervezett bűnözés 421
2.5.1. Problémafelvetés 423
2.5.2. Fogalom-meghatározás v 423
2.5.2.1. A szervezett bűnözés fogalma 423
2.5.2.2. A szervezett bűnözés kapcsolata, avagy elhatárolása a terrorizmustól 425
2.5.3. A szervezett bűnözés legfontosabb tevékenységi területei 426
2.5.4. A szervezett bűnözés kialakulása, történetisége, változása napjainkig 427
2.5.5. A szervezett bűnözés jellemzői 428
2.5.5.1. Irányultsága 429
2.5.5.2. Módszereinek jellemzői 429
2.5.5.3. A szervezett bűnözés létét, terjedését elősegítő tényezők 430
2.5.6. Helyzetkép a szervezett bűnözésről Európában 431
2.5.6.1. Az európai szervezett bűnözői csoportok 431
2.5.6.2. Napjaink szervezett bűnözését elősegítő főbb faktorok - a keresletre tekintettel 432
2.5.6.3. A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon 434
2.5.7. A szervezett bűnözés elleni harc 435
2.5.7.1. Európai fellépés a szervezett bűnözés ellen 436
2.5.7.1.1. A szervezett bűnözés elleni európai biztonsági filozófia 437
2.5.7.1.2. Európai intézmények 439
2.5.7.1.3. Az európai - és nemzetközi - jogi szabályozás 440
2.5.7.2. A magyar jogrendszer és intézményi struktúra
a szervezett bűnözés elleni harcban 442
Felhasznált irodalom 442
Ellenőrző kérdések 443
2.6. Körinek László: A terrorizmus 445
2.6.1. Problémafelvetés 447
2.6.2. A terrorizmus fogalma 447
2.6.3. A terrorizmus fajtái 449
2.6.4. A terrorizmus jelenkori megjelenési formái 450
2.6.5. A média szerepe 451
2.6.6. A terrorista merénylet társadalmi hatása 452
2.6.7. A terrorista személyiség 453
2.6.8. A terrorista csapdája 453
2.6.9. Az állam csapdája 454
2.6.10. A terrorizmus finanszírozása 455
2.6.11. A terrorizmus elleni harc 457
2.6.12. A büntetőjog válasza a terrorizmusra 459
2.6.13. Háború vagy bűnüldözés 462
2.6.14. Az antiterrorista harc korlátai 463
Forrásmunkák 464
Ellenőrző kérdések 465
2.7. Lévay Miklós: Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés
összefüggései 467
2.7.1. Problémafelvetés 469
2.7.2. Az alkoholfogyasztás és a bűnözés összefüggései 471
2.7.2.1. Alkohológiai alapfogalmak és elméleti kérdések 471
2.7.2.2. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggéseinek kriminológiai kérdései 474
2.7.2.2.1. Cselekményi oldallal kapcsolatos kutatások:
alkoholizálás és erőszakos bűnözés 474
2.7.2.2.2. Személyi oldallal összefüggő kutatások 475
2.7.2.2.3. Alkoholfogyasztás, alkoholizmus és bűnelkövetés kapcsolata 476
2.7.2.3. Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései Magyarországon 476
2.7.2.4. Bűnmegelőzési kérdések 480
2.7.3. A kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései 481
2.7.3.1. A kábítószer-problémával kapcsolatos fogalmak 481
2.7.3.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolatának
kriminológiai kérdései 485
2.7.3.2.1. A kábítószer-bűnözés kriminológiája 485
2.7.3.2.2. A kábítószer-probléma és a bűnözés kapcsolata 485
2.7.3.3. A kábítószer-probléma epidemiológiai jellemzői Magyarországon 489
2.7.3.4. A kábítószer-bűnözés jellemzői Magyarországon 492
2.7.3.5. Bűnmegelőzési kérdések 495
Forrásmunkák 496
Ellenőrző kérdések 500
2.8. Irk Ferenc: A közlekedési bűnözés 501
2.8.1. Problémafelvetés 503
2.8.2. Közlekedés-kriminológiai alapvetés a baleset-megelőzéshez 504
2.8.3. A baleseti okkutatás 506
2.8.4. A balesetekben szerepet játszó objektív (nem emberi) tényezők 508
2.8.4.1. Az ember által befolyásolhatatlan tényezőkről 508
2.8.4.2. A közlekedő ember által befolyásolhatatlan tényezőkről 508
2.8.4.3. A közlekedő ember által (részben vagy egészben)
befolyásolható tényezőkről 510
2.8.5. A balesetekben szerepet játszó főbb fiziológiai és pszichológiai tényezők 511
2.8.5.1. A fiziológiai tényezőkről 511
2.8.5.2. A pszichológiai tényezőkről 513
2.8.6. A balesetekben szerepet játszó főbb szociológiai tényezők 516
2.8.6.1. Szociológiai előfeltételek 516
2.8.6.2. Szociológiai következmények 517
2.8.7. A közlekedés összefüggéseinek elemzése 518
2.8.7.1. Az egyén és környezet kapcsolata 518
2.8.7.2. Viktimológiai szempontok 519
2.8.7.3. A közlekedési rendszer összefüggései 520
2.8.7.4. A vezetési biztonság és hibázás meghatározó szempontjai . . 521
Forrásmunkák 522
Ellenőrző kérdések 523
2.9. Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek- és fiatalkori bűnözés 525
2.9.1. Problémafelvetés 527
2.9.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés fogalma 528
2.9.3. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megismerési forrásai és jellemzői 529
2.9.3.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés a kriminálstatisztika tükrében 529
2.9.3.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés - nemzetközi kitekintés, új tendenciák . 532
2.9.4. A gyermek- és fiatalkori bűnözés okai 534
2.9.4.1. A gyermek- és fiatalkori bűnözés makrostrukturális okai 534
2.9.4.2. A gyermek- és fiatalkori bűnözés mikrostrukturális okai 535
2.9.4.3. A bűnözés új tendenciáinak okai 537
2.9.5. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése 537
2.9.6. Összefoglaló 539
Forrásmunkák 539
Ellenőrző kérdések 542
2.10. Tamási Erzsébet: Nemek és bűnözés 543
2.10.1. Problémafelvetés 545
2.10.2. Fogalom 545
2.10.3. Elméletek a nemek kriminalitásáról 546
2.10.4. A feminista kriminológia 547
2.10.4.1. Elvek 548
2.10.4.2. Irányzatok 549
2.10.5. A női áldozatok 549
2.10.6. Gender vakság- férfikutatás
2.10.7. A nemek kutatása a magyar kriminológiában 553
2.10.8. A női bűnözés - férfibűnözés összehasonlítása 554
2.10.9. A nemek kutatásának távlatai és kérdései 556
Forrásmunkák 557
Ellenőrző kérdések 558
2.11. Kerezsi Klára: A karrier-bűnözés, karrier-bűnözők, bűnözői karrier 559
2.1 l-l. Problémafelvetés 561
2.11.2. A karrier-bűnözés vizsgálatának elméleti alapjai és történeti előzményei 561
2.11.2.1. A bűnelkövetők tipologizálásának kezdetei 563
2.11.2.2. Napjaink tipológiái és a bűnözői karrier 564
2.11.3. A karrier-bűnözők jellemzői 566
2.11.3.1. Intenzív részvétel a bűnözésben 567
2.11.3.2. Nagyszámú bűncselekmény elkövetése 570
2.11.3.3. Az elkövetett bűncselekmények súlya 571
2.11.3.4. A bűnöző karrier hossza 571
2.11.4. A visszaesés mérése és mérőeszközei 573
2.11.5. A karrier-bűnözéssel kapcsolatos kriminálpolitika 574
Forrásmunkák 576
Ellenőrző kérdések 578
2.12. Póczik Szilveszter: A bűnözés és a kisebbségek 579
2.12.1. Problémafelvetés 581
2.12.2. Fogalmak 581
2.12.3. Kisebbségek a globalizálódó világban: népesedési és migrációs kihívások 582
2.12.3.1. Európai helyzetkép 584
2.12.4. Migráció- és integrációelméletek 585
2.12.5. Etnikai csoportokkal kapcsolatos konfliktusforrások 586
2.12.5.1. A kisebbségekkel kapcsolatos biztonsági kockázatok 587
2.12.6. Alkalmazkodási modellek 589
2.12.6.1. A befogadó társadalmak alkalmazkodási mechanizmusai 589
2.12.6.2. Etnokulturális kisebbségek alkalmazkodási mintázata 589
2.12.7. Modern rendészet kisebbségi és migrációs környezetben 592
2.12.8. A multikulturális társadalom koncepciójának kérdőjelei 593
Forrásmunkák 594
Ellenőrző kérdések 596
Harmadik rész 597
Kriminológia és bűnözés kontroll (Szerkesztő: Lévay Miklós) 597
3.1. Ligeti Katalin: Kriminálpolitika és pönológia 599
3.1.1. Problémafelvetés 601
3.1.2. A kriminálpolitika fogalma 601
3.1.3. A jogállami kriminálpolitika alapelvei 604
3.1.3.1. Humanitás 605
3.1.3.2. Koherencia és racionalitás 606
3.1.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer és a kapcsolódó szervezetek 607
3.1.4.1. A magyar büntető igazságszolgáltatás jogi keretei, szervezetei és
személyei 607
3.1.4.2. A büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szervezetek
és személyek hazánkban 609
3.1.5. A kriminálpolitika feladata 610
3.1.5.1. A bűnmegelőzés eszközrendszerének kidolgozása 611
3.1.5.2. A büntetendő magatartások és a szankciórendszer meghatározása 612
3.1.5.3. A büntetőeljárás és a büntetés végrehajtás kialakítása 614
3.1.5.4. A bűncselekmény által okozott hátrányok kiküszöbölése 618
3.1.6. Kriminálpolitikai modellek 619
3.1.7. Nemzetközi és európai kriminálpolitika 620
3.1.7.1. Az ENSZ kriminálpolitikája 620
3.1.7.2. Az Európa Tanács kriminálpolitikája 621
3.1.7.3. Az Európai Unió kriminálpolitikája 622
Forrásmunkák 624
Ellenőrző kérdések 626
3.2. Finszter Géza: A bűnüldözés működési modelljei 627
3.2.1. Problémafelvetés 629
3.2.2. Bűnüldözés és rendvédelem 629
3.2.2.1. Az oksági- és a kontroll kriminológia a bűnüldözésről 631
3.2.2.2. A bűnüldözés, mint szabályozási egység 632
3.2.2.3. A bűnüldözés: hatósági feladat és funkció 635
3.2.3. A rendészet joga 637
3.2.4. A modern rendőrségek 638
3.2.5. A rendészeti igazgatás kettős természete 641
3.2.5.1. Rendészet, rendvédelem és honvédelem 645
3.2.5.2. A rendészeti kultúra 647
3.2.5.3. A rendészet negatív közigazgatás 651
3.2.6. A helyi rendőri erők alkalmazásának stratégiája 654
3.2.6.1. A közösségi rendőrség és a zéró tolerancia 657
3.2.6.2. Európai tapasztalatok 659
3.2.7. A bűnüldözés magyar modellje 661
Forrásmunkák 665
Ellenőrző kérdések 666
3.3. Kerezsi Klára: A közösségben végrehajtott büntetések; a helyreállító
igazság-szolgáltatás 667
3.3.1. Problémafelvetés 669
Tartalom 17
3.3.2. Az alternatív szankciók fogalma, helyük a büntető
igazságszolgáltatás rendszerében 669
3.3.2.1. A közösségi szankciók fogalma 670
3.3.2.2. A közösségi büntetések a büntetőeljárás különböző szakaszaiban 671
3.3.3. Az alternatív szankciók és jogkövetkezmények hazai rendszere 674
3.3.3.1. Vádemelés elhalasztása 675
3.3.3.2. Pártfogó felügyelet 676
3.3.3.3. Közérdekű munka 677
3.3.3.4. Feltételes szabadságra bocsátás 678
3.3.3.5. Az alternatív szankciók új formái: az intenzív pártfogó
felügyelet, a házi őrizet és az elektronikus felügyelet 679
3.3.4. Az alternatív szankciók végrehajtása 680
3.3.5. A helyreállító igazságszolgáltatás 682
Forrásmunkák 683
Ellenőrző kérdések 685
3.4. Farkas Ákos: A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának korlátai 687
3.4.1. Problémafelvetés 689
3.4.2. A rendszerelméletről dióhéjban 689
3.4.2.1. A nyílt rendszer sajátosságai 691
3.4.2.2. A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer 692
3.4.2.3. A büntető igazságszolgáltatás rendszer elemei 693
3.4.2.4. A büntető igazságszolgáltatással mint rendszerrel kapcsolatos
fenntartások 695
3.4.2.5. Modellek a büntető igazságszolgáltatásban 697
3.4.3. A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága 698
3.4.3.1. A hatékonyság mint pénzkérdés 698
3.4.3.2. A hatékonyság mint a büntetőeljárás hatékonysága 699
3.4.3.3. A hatékonyság mint közgazdasági kategória 701
3.4.3.4. A hatékonyság mint rendszer-hatékonyság 702
3.4.4. Összegzés helyett 705
Forrásmunkák 707
Ellenőrző kérdések 708

Témakörök