Kriminológia I-II.

Tartalom

I. KÖTET
A KRIMINOLÓGIA FOGALMA, FELADATA, HELYE A TÁRSADALOMBAN ÉS A BŰNÜGYI TUDOMÁNYOKBAN 13
A kriminológia helye és szerepe a társadalomban 13
A bűncselekmény-fogalom különböző értelmezései 15
A különböző bűncselekmény-fogalmak összefoglalása 18
A kriminológia fogalma 18
A kriminológiai szemlélet és a kriminológia feladatai 19
A kriminológiai tudás értelme 21
A büntetőjog önfejlődése és a kriminológia 22
A bűnügyi tudományok rendszere 23
A kriminológia részterületei 27
A kriminológia mint interdiszciplináris és autonóm tudomány 29
A KRIMINOLÓGIA KEZDETEI, AZ ELSŐ NAGY ISKOLÁK 33
A kezdetek 33
A klasszikus iskola 35
A pozitivizmus 46
A közvetítő iskola 64
A XX. SZÁZAD KRIMINOLÓGIAI ELMÉLETEI 71
A biológiai, testi-lelki adottságokat vizsgáló kutatások, elméletek 71
Antropológiai elméletek 71
Fiziognómia és eugenika 72
Ikerkutatások 78
Örökbefogadási vizsgálatok 80
Kromoszóma-rendellenességek 82
Endokrinológiai és biokémiai anomáliák 84
Kora gyermekkori agyi károsodás 87
Betegségek 88
Az intelligencia 88
Neurofiziológiai és neuropszichológiai összefüggések 91
A pszichopátia 92
A személyiséggel összefüggő elméletek 95
Bűnöző személyiség? 96
A pszichoanalízis 100
Visszatartási és kötődési elméletek. A társadalmi kontroll 104
Tanulás-elméletek 110
A kultúrkonfliktus és a szubkultúrák elméletei 117
A kultúrkonfliktus 118
Szubkultúra-elméletek 120
Cohen „klasszikus"szubkultúra-elmélete 120
Miller elmélete a központi problémákról 122
A bűnelkövetési lehetőségek elmélete 124
Az erőszak szubkultúrája. 126
Neoklasszikus irányzatok 128
James Q. Wilson és az elrettentés 129
A racionális döntés elmélete 132
A rutintevékenység-megközelítés 140
A csekély önkontroll - Gottfredson és Hirschi általános bűnözési elmélete 142
Kísérletek a racionális döntés és a csekély önkontroll elméleteinek szintetizálására 151
A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek 152
Anómia-elméletek 153
Durkheim anómia-elmélete 153
Merton anómia-elmélete 156
Az intézményes anómia elmélete 160
A feszültség-elmélet 165
A társadalmi dezorganizáció elmélete, a chicagói iskola 166
A marxista kriminológia 169
Szocialista kriminológia 171
Intézményelméletek 175
Címkézés-elmélet 175
A morális pánik elmélete 185
Frenológiai, etnometodológiai irányzatok 187
Interakcionista elméletek 189
A többfaktor-megközelítés 192
A Glueck házaspár kutatásai 195
Az európai kutatások 198
A különféle elméleti magyarázatok integrálása 200
Az új társadalom védelem 203
Radikális (kritikai) kriminológia 206
A baloldali realizmus 208
Az anarchista kriminológia 210
A bűnözés magyarázatának feminista megközelítése 211
Neomarxista megközelítések 215
Richard Quinney 215
William J. Chambliss és Robert B. Seidman 217
Posztmodern kriminológia 218
A béketeremtő kriminológia 221
A zöldkriminológia 224
A kulturális kriminológia 227
A MAGYAR KRIMINOLÓGIA TÖRTÉNETÉBŐL 233
A kezdetek 233
A pozitivizmus és a közvetítő iskola Magyarországon 238
Kriminálantropológia 238
Pszichoanalízis 239
A testi-lelki meghatározottságra vonatkozó egyéb irányzatok 241
Szociológiai megközelítések 243
A közvetítő iskola 245
A rendészeti kutatások 254
A magyar kriminológia a XX. század második felében és a XXI. század elején 260
A kriminálstatisztika dicsérete, visszatérés a szociológiai szemlélethez 261
A rendszerváltás hatásai 267
Irányzatok 269
A kontroll kriminológiája és a rendészet tudomány 275
A kontrollelméletek és a tételes jog 278
A magyar kriminológia hatása, jövője 282
A KRIMINOLÓGIAI KUTATÁSI MÓDSZEREK 285
A tapasztalati kriminológiai vizsgálatok kialakulása 285
Az empirikus társadalomtudomány 286
A gyakorlat és elmélet viszonya 287
A kriminológiai kutatás folyamata 288
A kutatás tárgyának kiválasztása 288
Az összefüggő láncolatok vázolása, a probléma konkretizálása 289
Kutatási hipotézisek megfogalmazása 290
A módszer megválasztása 292
A választott módszer operacionalizálása és ellenőrzése 300
Az adatok kiértékelése 302
LATENS BŰNÖZÉS, BŰNÖZÉSÁBRÁZOLÁS, FÉLELEM A BŰNÖZÉSTŐL 305
A latens bűnözés forrásai és vizsgálati módszere 305
A latens bűnözési vizsgálatok legfontosabb eredményei 309
A tettesi megkérdezések legfontosabb eredményei 311
Az áldozati megkérdezések legfontosabb eredményei 313
A bűnügyi statisztika valóságtükrözése 315
A latens bűnözési vizsgálatok kriminálpolitikai tanulságai 316
A bűnözés ábrázolása 317
A tömegtájékoztatás és a bűnözés kapcsolata 317
A tömegtájékoztatás torzítása 320
A tömegtájékoztatás interakciós következményei 323
A tömegtájékoztatás elméleti modelljei. Erőszak-ábrázolás 324
Félelem a bűnözéstől 328
A bűnözési félelmet magyarázó elméleti modellek 330
A bűnözéstől való félelem földrajzi szintjei 332
Társadalom-és kriminálpolitikai tanulságok 333
Összefoglaló 336
VIKTIMOLÓGIA 339
A viktimológia kialakulása 339
A viktimológia tárgya, alapproblémái 342
Áldozat nélküli bűncselekmények? 348
Az áldozat közrehatása a bűncselekmény létrejöttében 352
Az áldozattá válás okai, az áldozatok csoportjai 358
Az áldozatok nézetei, viszonyulásuk a bűncselekményekhez 364
Nemzetközi kezdeményezések és lépések az áldozatok helyzetének javítására 370
A viktimológiai kutatások és a sértettek helyzete Magyarországon 371
Sértettek a büntetőeljárásban 375
A sértettek helyzete és a rendőri munka 388
Az igazságszolgáltatás áldozatai 390
A bűnözéstől való félelem 391
KRIMINOLÓGIA ÉS PÖNOLÓGIA 405
Alapkérdések 405
A bűn és a büntetés fogalma 406
A büntetés oka és célja 408
A büntetőhatalom határai 425
A halálbüntetés 430
A szabadságvesztés és végrehajtása 437
Alternatív szankciók 446
Az elkövetők a büntetés végrehajtása után 452
Értékelés, a büntetési rendszer jövője 455
A BŰNCSELEKMÉNYEK MEGELŐZÉSE 459
A prevencióról általában 459
A bűnözés és a kockázati társadalom, a biztonság fogalmának változásai 465
A rendőrség szerepe 475
A helyi közösségi bűnmegelőzés 487
A civil társadalom bevonása a bűnmegelőzésbe 488
Nemzetközi törekvések 496
A BÜNTETŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RENDSZERE 515
A büntető igazságszolgáltatás mint rendszer 515
A kriminálpolitika (büntetőpolitika) 518
A kriminálpolitika nemzetközi meghatározottsága 522
A kriminálpolitika és a bűnüldözés szimbolikus funkciója 525
A kriminálpolitika és a biztonságpolitika összefüggései 527
A kockázati társadalom elmélete 529
A komplex biztonság és a kockázati társadalom felfogásainak hatásairól 531
A büntetőjogi szabályozás 533
A jövő kriminálpolitikájáról 547
A rendőrség 550
A rendőrség társadalmi rendeltetése, szerepe 552
A rendvédelem, a rendőri és a katonai funkciók elhatárolása 556
A magyar rendőrségről 558
A rendőrség fajtái, modellek és stílusok 560
A professzionális rendőrség 561
A közösségi rendőrség 562
A bizalomépítő rendőrség 565
A problémaorientált rendőrség 567
Az adatfeldolgozás által vezérelt rendőrség (intelligence led policing) 572
A rendőrség és a bűnözés 575
A közbiztonság védelmében közreműködő rendőrségen kívüli szervezetek 592
Az ügyészség a büntető igazságszolgáltatás rendszerében 597
Diszkrecionális jogosítványok, vádalku 601
Jogorvoslat az ügyészi döntésekkel, magatartással szemben 611
Az ügyészi visszaélések megelőzése, az ügyészség felelőssége 613
Etikai kódexek 614
Az ügyészség helye az államszervezetben 620
Az ügyészi nyomozásról 625
Az ügyész és a büntetés-végrehajtás 626
Egyéb ügyészi feladatok és funkciók 627
Új tendenciák az ügyészi szervezetben és működésben 628
A bíróságok 632
A bíróságok a közhatalom rendszerében 632
Az igazságszolgáltatás szervezete 639
A bírói jogalkotás problémái 646
A bírák személyisége és a döntések meghatározó tényezői 652
Az igazságszolgáltatás és a nyilvánosság 655
Az igazságszolgáltatás és a társadalom 657
A bírósági tárgyalás, a tisztességes eljárás követelménye 662
A védelem 668
A büntetés-végrehajtás szervezeti keretei és egyes működési kérdései 677
A pártfogó felügyelet 687

II. KÖTET
FIATALKORÚAK, GYERMEKKORÚAK, BŰNÖZÉS 9
Szabályozás, kriminálpolitika 9
A fiatalkorúak bűnözésének elterjedtsége 25
Oksági kérdések 28
A fiatalok bűnözésének kezelése 34
A gyermekbűnözés 39
A fiatalkorúak bíróságai 47
A javítóintézetekről 50
A pártfogó felügyelet 54
Bűnmegelőzési kezdeményezések 56
A gyermek- és fiatalkorúak áldozattá válása 61
ERŐSZAK ÉS BŰNÖZÉS 63
Erőszak a családon belül 73
Az erőszakos bűnözés okságáról 80
Az ok nélküli bűncselekmények problémája 84
Az agresszió és egyéb tényezők 90
Az alkohol és az erőszakos bűnözés 102
Bandaerőszak 115
Lőfegyverek és erőszakos bűnözés 117
Zavargások, csoportos és tömeges erőszak 122
A gyűlöleterőszakról 127
Média és erőszak 131
Következtetések 134
A VAGYON ELLENI BŰNÖZÉS 137
A vagyon elleni bűnözés megnyilvánulási módjai 141
A vagyon elleni bűnözés alakulása 149
A vagyon elleni bűnözés magyarázata, oksági kérdések 163
Szegénység és bűnözés - a „megélhetési bűnözés" kérdéséhez 168
A bagatell cselekmények problémái 185
A gazdasági bűnözés 190
Sajátos szankciók a vagyon elleni és a gazdasági bűnözéssel szemben 203
NEMEK, CSALÁD, SZEXUALITÁS ÉS BŰNÖZÉS 211
A nemi erkölcs elleni bűncselekmények kriminológiája 211
Szexuális bűncselekmények: fogalmak, társadalomra veszélyesség 216
Történeti vázlat, nemzetközi kitekintés 222
A nemi erkölcs elleni bűnözés megismerésének problémái, a statisztika alakulása 232
Oksági kérdések 242
Büntetés, kezelés, megelőzés 259
Következtetések 265
A HATALOM KRIMINOLÓGIÁJA 269
Az állam elleni bűncselekmények 273
Az állam elleni bűnözés oksága 282
Az állami erőszak és egyéb közhatalmi bűnözés 283
A kényszervallatás 291
Katonai erőszak 298
Az állami erőszak okságáról 300
A hivatali bűncselekmények 305
A fehérgalléros bűnözésről 307
A korrupció 313
Oksági kérdések, küzdelem a korrupció ellen 326
SZERVEZETI BŰNÖZÉS, SZERVEZETT ÉS NEMZETKÖZI KRIMINALITÁS 335
A szervezeti bűnözés 335
A szervezett bűnözés 338
A szervezett bűnözés történetéből 338
A szervezett bűnözés meghatározása 340
A szervezett bűnözés elterjedtsége 350
A szervezett bűnözés kriminológiája 356
A szervezett bűnözés elmélete 361
A szervezett bűnözéssel kapcsolatos nézetek és a gyakorlat kritikája 365
A szervezett bűnözés elterjedtsége 367
A pénzmosás 373
A szervezett bűnözés Magyarországon 376
A szervezett bűnözés elleni küzdelem eszköztára 378
A nemzetközi bűnözés 385
Nemzetközi összefogás a bűnözés ellen 388
A szervezett nemzetközi bűnözés „különös része" 395
A TERRORIZMUS 407
A terrorizmus fogalma 407
A terrorizmus fajtái 409
A terrorizmus jelenkori megjelenési formái 411
A média szerepe 414
A terrorista merénylet társadalmi hatása 415
A terrorista személyiség 416
A terrorista csapdája 416
Az állam csapdája 418
A terrorizmus finanszírozása 419
A terrorizmus elleni harc 422
A büntetőjog válasza a terrorizmusra 425
Háború vagy bűnüldözés 429
Az antiterrorista harc korlátai 430
A KÖZREND ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL 433
A szabályozásról, fogalmi kérdések 433
A közveszélyokozás 437
Garázdaság 440
Közösség elleni izgatás 444
Szenvedély, függőség és bűnözés - a kábítószerek és a bűnözés kapcsolatáról 445
A kábítószer-probléma és a kábítószer-bűnözés kiterjedtségéről 457
Oksági kérdések, elméleti magyarázatok 462
KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK, A GONDATLAN BŰNÖZÉS KRIMINOLÓGIAI PROBLÉMÁI 467
A közlekedés biztonsága és a bűnözés 467
A közlekedési balesetek és bűncselekmények okságáról 476
A megelőzés esélyei 486
Gondatlan bűncselekmények 490
Szándékos bűncselekmények 492
Gondatlan bűncselekmények 493
A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK KRIMINOLÓGIAI KÉRDÉSEI 505
Katonai büntetőjog 505
Nemzetközi kitekintés 515
Parancsra elkövetett bűncselekmények 521
A kivételes állapotokra vonatkozó szabályozás 529
A katonai bűncselekmények számának alakulása Magyarországon 532
Oksági kérdések 536
A KRIMINOLÓGIA JÖVŐJE 543
Lét jogosultság, határok 543
A fejlődés várható irányai 550
Új próbatételek 557
IRODALOM 561
TÖRVÉNYEK 666
TÁRGY- ÉS NÉVMUTATÓ 671

Témakörök